Ahol tud, segít

Keress egy pénzszűkében levő uniós országot – még jobb, ha NATO-tag is –, amelyiknek éppen konfliktusai vannak Brüsszellel. Ajánlj neki egy szép összeget, olyan energiaprojekt keretében, amiről még nem tudni pontosan, mikor valósul meg, a technikai részletei se világosak, és az EU se fog rajongani érte. A pénz addig is jól jön, és ha a projektből mégse lesz semmi, hát istenem – egyszer majd kérünk valamit.

A recept ismerős lehet valahonnan, de a szakács – jelen esetben Oroszország – még javíthatott is rajta. A mostani célpont az eurózónának is a tagja – lévén szó Görögországról –, és nem egyszerűen jól jönne neki a pénz, hanem életbevágóan fontos számára. Az igazán szép pedig az, hogy majdnem mindegy, igaz-e a Der Spiegel értesülése, miszerint Moszkva a még papíron is alig létező Török Áramlat gázvezetékprojekt keretében dobná meg Athént akár 5 milliárd euróval, úgymond, előlegként. Az orosz elnöki szóvivő ugyanis úgy cáfolta a hírt, hogy azért nincs szó ilyen segítségről, mert azt senki se kérte. Nem azt mondta, hogy fel sem merült vagy hogy akkor se adnánk, ha kérnének. Azért nem segítenek, mert nem kérték.

Sokféle üzenet rejlik ebben. Az egyik Athénnak szól: állunk rendelkezésetekre, de kérni kell. Ki kell nyilvánítani, kit tekintetek jótevőtöknek – nem hitelszerződés köttetne partnerek között, ismert feltételek alapján. Ám az üzenetet Európának, sőt Washingtonnak is vennie kell: hiába az alacsony olajár, a szankciók – számolni kell velünk, az adódó alkalmakat ki tudjuk használni.

Arra pedig mindenképp jó lehet egy ilyen híresztelés, hogy tovább rontsa a Görögország és hitelezői közti csiki-csukit. Athén nem csak azt mondhatja, hogy ha sokat szívóskodtok, majd jól csődbe megyek, aztán meglátjuk, mi lesz az eurózónában, hanem azt is, hogy ha nem engedtek, akkor majd segít más. Amire persze Brüsszel válaszolhatja azt, hogy ha máshonnan kaptok segítséget, akkor akár el is zárhatunk mindenféle pénzcsapot – lássuk, meddig tart az a néhány milliárd euró.