Tartható lesz-e idén a tavalyi lendület az építőiparban? Szakértők válaszolnak

Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége alelnöke:
„Jelenleg 20 százalékkal kisebb az építőipar rendelésállománya, mint egy évvel ezelőtt. A 2070 milliárd forint nagyságrendű tavalyi teljesítményét idén mégis megismételheti az építőipar, de ennek feltételei vannak. Meghatározó, hogy az állami, önkormányzati megrendelések ne csökkenjenek, mielőbb kiírják és elbírálják azokat az uniós forrásokra épülő gazdaságélénkítő pályázatokat, amelyeknek jelentős építési-beruházási vonzatuk van. A lakáscélú banki hitelek kamatának 3-4 százalékra kellene csökkennie, valamint az MNB gazdaságélénkítő hitelprogramjába be kell építeni a piaci értékesítésre készülő ingatlanfejlesztések finanszírozhatóságát, a leállított M4 autópálya építési munkáit pedig mielőbb folytatni kellene.”

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője:
„Nem tartható a múlt évi növekedési ütem az építőiparban. Már tavaly is az év végéhez közeledve egyre gyengébb adatok jöttek a szektorból, és az építőipari termelés közel két év után decemberben éves összevetésben már csökkenést mutatott. A nagy felfutásban oroszlánrésze volt az állami beruházásoknak, amelyek döntően az Európai Unió által finanszírozott projektek voltak. Az látszik, hogy ez a tendencia nem tartható. Pozitív fejlemény, hogy a magánszektor építőipari megrendeléseinél javulás látható, ez azonban nem elegendő ahhoz, hogy kompenzálja az állami megrendelésállomány visszaesését. Azt sem tartom kizártnak, hogy 2016-ban még gyengébb legyen az építőipar termelése, mint idén.”

Vidor Győző, a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség elnöke:
„A magasépítésben, ami a MÉASZ tagjait inkább érinti, a jelek a lassulás irányába mutatnak. A nem-lakóépület kategóriában az új EU költségvetés a nem visszatérítendő támogatások helyett a kamattámogatott, visszatérítendő támogatásokat helyezi előtérbe. Vagyis olcsó hitelekről beszélünk a legtöbb támogatási kategóriában. Ezek beruházási vonzereje biztosan alacsonyabb lesz a korábbi, nem visszatérítendő támogatásokénál. Ezen kívül az NHP is kifulladni látszik. Új építésű lakóépületeknél látható némi fellendülés a 2014-es építési engedélyek száma alapján, a rendelésállomány azonban folyamatos csökkenést mutat, tehát a tartós emelkedés itt is várat még magára. A legkedvezőbb helyzet a felújításoknál mutatkozik.”

Suppan Gergely, a TakarékBank vezető elemzője:
„A növekedés lendülete nem lesz olyan erős, mint a múlt évben, de a fejlődés várhatóan fennmarad. Az első két hónap jó volt, bár a rendelésállomány elmarad a tavalyitól, 2014 az uniós projektek lehívása miatt erős év volt, így magas a bázis is, amihez viszonyítunk. Az EU-projektek egy része most zárul le, ami adhat egy kis pluszt. A lakossági bizalom erősödése, a bérek emelkedése, a devizahiteles elszámolás remélhetőleg erősíti a lakásépítési piacon indult növekedést, de hatalmas fejlődés kell, hogy ez pótolni tudja az uniós fejlesztések elmaradását. Tavaly fordulat kezdődött az irodapiacon, ha jól alakulnak a körülmények, ezen a területen gyorsulhat a felfutás, ami erősítheti az építőipart is.”

Lehel Zoltán, a Duna Aszfalt innovációs főmérnöke:
„Az építőiparban, azon belül is a mélyépítésben a megrendelések csaknem egésze, mintegy 95 százaléka az állami szektorból érkezik, amely projektek nagy részben európai uniós támogatással valósulnak meg. Az operatív programokat hétéves időszakra rögzítik, és az uniós szabályzatoknak megfelelően a 2007-2013-as költségvetési időszak forrás felhasználását 2015 december 31-ig kell lezárni, ami nagyban befolyásolja az idei év lendületét. Mivel ez az utolsó év az előző uniós ciklus megmaradt pénzeinek felhasználására, ezeket a tényezőket és a szerződéssel lekötött munkákat figyelembe véve várakozásunk szerint a 2015-ös év hasonlóan jó lehet a szektorban, mint a tavalyi volt.”