Halad az átszervezés az MKB Banknál

– A reorganizáció már egy ideje tart az MKB Banknál, és több lépést is végrehajtottak: csökkentették a vezetői pozíciók számát, a létszámot, és mostanában történt egy fiókbezárás is. Meddig tart még ez a folyamat, kell-e még hasonló lépésekre számítani, és mi következik ezután?

– H. M.: Ha abból indulunk ki, hogy az MKB Banknak milyenek voltak az eredményei akár tavaly, akár az elmúlt években, akkor sajnos látható, hogy elkerülhetetlenné vált egy olyan típusú reorganizáció, amilyenbe belekezdtünk. A cél az, hogy ezeken a fájdalmas és emberi sorsokat is befolyásoló lépéseken minél hamarabb, nyár elejére-közepére túljussunk, hogy ezt követően valóban csak a stratégiai céljaink megvalósítására koncentrálhassunk. Komoly létszámot érintő további lépésekre már nem készülünk. Ugyanakkor a bank költséghatékony működését folyamatosan fenn kívánjuk tartani, és ezt a szemléletet érvényesíteni fogjuk a beszállítóinkkal, partnereinkkel kötött megállapodásokban is. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy eredményesen működjünk.

– A másik nagy kérdés a projekthitel-portfólió. Az eddigi hírek szerint ennek egy részét piacon értékesítenék, egy másik részét pedig külön workout jellegű cégbe szerveznék ki, ám nem a Magyar Nemzeti Bank most felálló eszközkezelőjének adnák át. Mi itt a pontos terv?

– A célunk az, hogy a portfólióban lévő elemeket minél jobb áron el tudjuk adni, ennek a folyamatnak pont most tartunk a közepén. Ha ez megtörtént, a maradék elemeket szervezzük ki egy külön társaságba, amely azokat a továbbiakban kezeli majd. A jegybank által életre hívott MARK Zrt.-nek pedig valóban nem adunk át vagyonelemeket, aminek jogszabályi okai vannak.

– Erre az évre már nullszaldós eredményt tervez az MKB Bank. Bár a múlt évi eredményben több, kedvezőtlen egyszeri tétel is szerepet játszott, ekkora javulás gyors aktivitás-növelést feltételez. Melyek azok a területek, amelyekre fókuszálni kívánnak?

K. I.: – Az elmúlt három évben – amióta bejelentették, hogy a BayernLB értékesíteni kívánja az MKB-t – a bank egyfajta tetszhalott állapotban volt, alacsony aktivitás jellemezte a működését. Persze a hitelezési aktivitás visszafogása az egész szektorra jellemző volt, ám az MKB-ra még fokozottabban. Az egyik kihívás ennek megfelelő mértékű emelése lesz. Látni kell viszont azt is, hogy a kereslet már adott a piacon, amelyben elég hangsúlyos szerep jut az állami ösztönzőknek is, akár a Magyar Nemzeti Bank, akár az EXIM hitelprogramjának.

A másik kihívást az ügyfélbetétek jelentik: a hitel/betét arány 100 százalék körül mozog a banknál, vagyis likvid forrás bőséggel áll a rendelkezésünkre, forintban és devizában egyaránt. Ahhoz pedig, hogy az ügyfél itt tartsa a pénzét, vonzó ajánlattal kell előállni, ami a jelenlegi kamatkörnyezetben elég nagy feladat. Annál is inkább, mert a magyar pénzügyi kultúrában eddig teljesen ismeretlenek voltak az egy százalék körüli, netán negatív kamatok. Meg kell tehát találnunk azokat a befektetési termékeket, amelyek alkalmasak ennek a helyzetnek a megoldására, forintban és devizában egyaránt.

H. M.: – Itt kell megemlítenünk az egész magyar bankrendszerben, a hozzánk hasonló méretű bankokban egyedülálló, a számlavezetési rendszer átalakítására irányuló projektünket. Ennek révén jelentősen leegyszerűsödik az ügyfelek kapcsolattartása a bankkal, jóval kevesebb adminisztrációs teher rakódik rájuk, akár bankfiókban, akár otthonról kívánják intézni pénzügyeiket. Tehát amellett, hogy üzleti szinten nagyon sokat fejlődik majd a bank, üzemi szinten is próbáljuk a folyamatokat egyszerűsíteni, könnyebben kezelhetővé, ezáltal olcsóbbá is tenni.

– Az állami tulajdonos megjelenésére hogyan reagáltak az MKB hagyományos célcsoportjának számító vagyonosabb ügyfelek, illetve tudtak-e profitálni abból, hogy a brókerbotrány kapcsán felértékelődhet a biztonságos állami háttér szerepe?

K. I.: – A tulajdonosváltást tavaly nyáron jelentettük be, és nem érzékeltünk különösebb változást az ügyfélkörben. Természetesen akadtak néhányan, akiket pótolni kellett, de a többség elfogadta a helyzetet. Az aggodalmaskodókat pedig meg tudtuk nyugtatni, hogy a pénzüket továbbra is maximális biztonságban tudhatják, a megszokott és elvárt szolgáltatási színvonal mellett. Akadtak olyan szélsőséges vélemények is, amelyek arról szóltak, hogy radikális termékkör-szűkítésbe fogunk, csak állampapírt árulunk, mi leszünk a második államkincstár – ám ezekről pillanatok alatt kiderült, hogy nem megalapozottak: sőt, a termékpalettánk bővült is az utóbbi néhány hónapban.

Ennél komolyabb fejfájást okozott a szanálás decemberi bejelentése, főleg az OBA-limit feletti ügyfeleknek, akikből azért elég sok akad a banknál, mind a lakossági, mind a privátbanki körben. Nekik komoly kihívást jelentett elmagyarázni, hogy a reorganizáció nem ellenük van, hanem értük: éppenséggel a bank rendbetételét szolgálja, és nincsenek veszélyben a megtakarításaik. Erre ráment egy-másfél hónap, de a mérleget megvonva, sikeresnek bizonyult: volt ugyan egy kezdeti, pár százalékos csökkenés a privátbanki üzletági állományban, ám ezt elég hamar bepótoltuk.

Ez különösen annak fényében szép eredmény, hogy nem egy konkurensünk indított hajtóvadászatot az ügyfeleinkért egy olyan piacon, amelyen egyébként is nagyon kemény harc dúl. A brókerbotrányok pedig rávilágítottak arra, hogy állami tulajdon ide vagy oda, a legfontosabb, hogy az ügyfél befektetett pénze megmaradjon. Arra persze mi sem gondoltunk, hogy a kilencvenes évek eleje után egy ilyen sorozat 2015-ben még megtörténhet. Számunkra a jelenlegi helyzet pozitív hozadéka lehet – ha szabad ilyenről egyáltalán beszélni ebben az esetben –, hogy a bedőlések nyomán újra megindult a mozgolódás a piacon. Minden szereplő vagyonos ügyfelekre „éhes”, az állami tulajdonos nyújtotta biztonság pedig most komoly versenyelőny lehet.

– A hitelezési piac felfutását több tényező is segíti: a vállalati oldalon ott az MNB és az EXIM hitelprogramja, a lakossági területen pedig megy a harc a hitelkiváltó ügyfelekért, amelybe láthatóan az MKB Bank is beszállt. A programszerű, sokszor az állam által ösztönzött versenynek viszont van olyan veszélye, hogy az abban keletkezett portfólió később újra terhes lesz. Mennyire lesz prudens a bank az új kihelyezéseknél?

K. I.: – A bank nem kíván változtatni kockázatkezelési gyakorlatán, és az átváltott devizahitelek állománya is eloszlik majd a piacon, tehát nem gondolnám, hogy minden érintett ügyfél hozzánk jön majd. Az egyébként az egész piacra igaz, hogy a kockázatvállalási hajlandóság nem növekedett, tehát én nem tartok ilyen veszélytől.

H. M.: – A mostani reorganizáció egyik fontos eleme, hogy a megszabaduljunk a nem teljesítő portfólió jókora részétől. Semmiképp sem lehet cél egy újabb felhalmozása. Éppen ezért olyan ügyfeleknek teszünk ajánlatot, akiknél viszonylagosan biztosnak tekinthető a teljesítés.

K. I.: – Annak egyébként, hogy mindig is nagyon jó volt a lakossági hitelportfóliónk, egyszer már megfizettük az árát: a kedvezményes végtörlesztés, amely minket az átlagosnál jobban érintett, komoly veszteséget okozott. Kockázatkezelési elveink prudensségét támasztja alá egyébként az is, hogy a fair banki szabályozás bevezetése nyomán nekünk alig kellett változtatnunk az eljárásainkon: már a szigorítás hatályba lépése előtt megfeleltünk az új előírásoknak.

H. M.: - Már a fair banki szabályozás bevezetése előtt is fair bankként működtünk, és ebből nem kívánunk engedni a jövőben sem: a portfóliónkat nem kívánjuk növekedési célok érdekében felhígítani.

– Az MNB-vel a jelenlegi kapcsolat meddig állhat fenn, illetve melyek azok a stratégiai irányok, amelyek a következő két-három évben meghatározzák a bank működését?

H. M.: – Az állami tulajdonos egy konszolidációs környezetben lépett be, amikor erre szükség volt. A jövőt viszont ő sem úgy képzeli el, hogy a bank időtlen időkig állami kézben marad: ez a korábbi nyilatkozatokból is világosan kitűnik, ahogyan az is, hogy a cél a felkészülés a későbbi értékesítésre. Ennek érdekben az új tulajdonos értéknövelő lépések megtételére ösztönzi az MKB-t, amit üzleti oldalon nagyon intenzíven közelítünk meg. A költségcsökkentés szintén része a folyamatnak, és ha úgy vesszük, a számlavezető core banki rendszer lecserélése is meghozza majd a gyümölcsét hosszabb távon.

K. I.: – A szanálás folyamata a törvényi előírások értelmében legkésőbb 2015. december 18-án véget ér, a jogszabály értelmében ugyanis legfeljebb egy évig tarthat. Ami pedig a stratégiát illeti: nagyon fontos elem a bank attraktívvá tétele, amelyhez ki kell jelölni az irányokat. Az egyik ilyen a vagyonos ügyfélkör további növelése, úgy, hogy a szolgáltatás portfólió szintű tanácsadás is legyen.

Ez azt jelenti, hogy az ügyfelet segítenünk kell a teljes életpálya során, legyen szó akár lakossági, akár vállalati területről. Természetes célunk, hogy az ügyfél és családja teljes körű pénzügyi szolgáltatást kapjon, míg a cége, cégcsoportja biztos partnerre leljen az MKB-ban üzleti céljai megvalósításához. Ez egy olyan, a banki termékértékesítésen túlmutató, értéknövelt kiszolgálási modell, amelyeik hosszú távon meglapozza az organikus növekedést. A vállalati ügyfeleknél szeretnénk a közepes- és nagyvállalati körre koncentrálni, amely mostanra háttérbe szorult a pénzügyi szolgáltatóknál: itt nagy előnyt jelenthet a gyorsaságunk, hiszen nálunk a döntések Budapesten, és nem valamelyik multi külföldi központjában születnek.

– Az MKB Bank jövője kapcsán nem lehet megkerülni a másik friss állami szerzeményt, a Budapest Bankot sem. Mennyiben befolyásolja a több helyen megszellőztetett – ám még hivatalosan sehol meg nem erősített – későbbi összevonás lehetősége a működésüket?

H. M.: – Az MKB feladata, hogy a stratégiájának a megvalósítására koncentráljon, bármilyen döntés is születik a két bank későbbi sorsát illetően. A potenciális fúzióra úgy gondolunk, mint értéknövelő lehetőségre, ám hiba lenne, ha ez jelenleg bármilyen irányba is befolyásolná az előttünk álló feladatok végrehajtását.

– Az MKB nyugdíjpénztárainak sorsa végül rendeződni látszik, bár a magánkasszánál az utolsó napokig kétséges volt a folytatás. Ezen a területen mit terveznek?

K. I.: – Az MKB csoport aktív és sikeres szereplője a pénztári piacnak, ezt a jövőben is fenn kívánjuk tartani.

– A bankszektor jövőjéről szóló vélemények egy irányba mutatnak, amely a konszolidáció. Hogyan képzeli el ebben a folyamatban magát az MKB Bank?

K. I.: – Kétségtelen, hogy a magyar bankszektorra komoly konszolidációs folyamat vár, ennek pedig a haszonélvezői kívánunk lenni, vagyis az a cél, hogy ott legyünk a nyertesek között. Amelyik szereplő pedig a következő néhány évben meg tud erősödni, annak hosszú távon is helye lesz a legnagyobbak között.

A Santa Clara University-n szerzett informatikai mérnöki, és a Georgetown University-n üzleti diplomát. 1997-től a PricewaterhouseCoopers cégcsoportnál dolgozott Magyarországon és az Egyesült Államokban, könyvvizsgálati területen, illetve tranzakciós szolgáltatások menedzselése tartozott a feladatai körébe. 2005-ben a Flextronics International regionális pénzügyi igazgatójaként folytatta pályafutását, ahol az európai és közel-keleti térség regionális pénzügyi alelnöke lett, 22 ország tartozott a felelősségi köréhez. A szakember ez év februárjában érkezett az MKB Bankhoz, pénzügyi és operációs vezérigazgató-helyettesként.

A Santa Clara University-n szerzett informatikai mérnöki, és a Georgetown University-n üzleti diplomát. 1997-től a PricewaterhouseCoopers cégcsoportnál dolgozott Magyarországon és az Egyesült Államokban, könyvvizsgálati területen, illetve tranzakciós szolgáltatások menedzselése tartozott a feladatai körébe. 2005-ben a Flextronics International regionális pénzügyi igazgatójaként folytatta pályafutását, ahol az európai és közel-keleti térség regionális pénzügyi alelnöke lett, 22 ország tartozott a felelősségi köréhez. A szakember ez év februárjában érkezett az MKB Bankhoz, pénzügyi és operációs vezérigazgató-helyettesként. Katona Ildikó A Külkereskedelmi Főiskolán és a Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett diplomát. Pályáját 1996-ban az MKB Banknál kezdte, vállalatfinanszírozási területen, ahol végigjárta a ranglétra valamennyi fokát. Később tőzsdei szakvizsgát tett, határidős üzletkötői, valamint vagyon-, alap- és portfóliókezelői képesítést szerzett. 2004 januárjában kapott megbízást az MKB Private Banking felépítésére, amelynek kezelt vagyona az induláskori 2,5 milliárdról mára 270 milliárd forintra emelkedett. 2015 márciusától tölti be az üzleti vezérigazgató-helyettesi pozíciót a hitelintézetnél. -->