Batman visszatér

Még hogy dráma? Ugyan már! A görögök története jobban hasonlít egy nagyszabású akciófilmre. Vagy még inkább egy nagyszabású, számtalan folytatást megért akciófilmre. Lerágjuk a körmünket az izgalomtól, újabb és újabb fordulatokon képedünk el, sőt elvárjuk, hogy még egyet csavarjanak rajta.

A legutóbbi epizód láttán sincs okunk panaszkodni: a laza miniszterelnök és rocksztárba oltott akcióhős pénzügyminisztere mindent megtett a szórakoztatásunkért. Voltak itt őrült ötletek az adóbeszedés hatékonyságának növelésére, még őrültebb szócsaták a Nemzetközi Valutaalap, az

Európai Bizottság vagy a német kormány tetszőleges vezetőjével, krokodilkönnyek a nyugdíjak csökkentése miatt, zsarolásszagú haverkodás az aktuális ősellenséggel, Vlagyimir Putyin orosz államfővel, az utolsó pillanatban kamikazeharcosként lázadozó kormánypárti politikusok. És mindez trükkök meg statiszták nélkül, élesben. Mint amikor Batman áll szemben Jokerrel.

A gond csak az, hogy több mint öt hónap után is nehéz eldönteni, a történetben ki Batman és ki Joker. A görög kormánytól nehéz eltagadni azt, hogy tiszta lappal indult januári megválasztásakor, és azzal is nehéz vitatkozni, hogy az elmúlt évek kiigazításai bénító teherként nehezednek a görög gazdaságra. Ugyanennek a politikának a szimpla folytatása nem oldaná meg az egyre mélyedő válságot, miközben a hitelezők már nemcsak pénzt, de eredményeket is várnak Athéntól. Az is igaz azonban, hogy Görögország a nyolcvanas évek óta az európaiak pénzéből él, és cserébe ezt a pénzt majdnem a mélybe rántották magukkal együtt. A csőd széléről is az euróövezeti államok segítsége húzta vissza őket, a magánhitelezők búcsút intettek befektetésük felének, és számítások szerint a részvénypiac csaknem  900 milliárd eurós veszteséget szenvedett el a krízis miatt.

Abban biztosak lehetünk, hogy a napokban születik valamiféle megoldás, hiszen Batman és Joker sem halhat meg. Már csak azt lenne jó tudni, mikor kell felkészülnünk az újabb epizódra.