Hogyan járul hozzá idén a GDP-hez az agrárium?

Vancsura József, a Gabona­­termesztők Országos Szövetségének elnöke:
„Nagyon szeretnénk, ha továbbra is fontos elemek lennénk a nemzetgazdaságban, hiszen a mezőgazdaság szerepe erősen felértékelődött az elmúlt évek gazdasági növekedésében. Az agrárium fontossága ugyan továbbra is adott, de tudomásul kell vennünk, hogy nem húzhatja felfelé minden évben a növekedést a mezőgazdaság. Az agrárium sajátossága, hogy egy kifejezetten jó év után egy gyengébb is következhet, hiszen a korszerű termelési eszközök és módszerek ellenére az időjárás ma is meghatározó tényező a terméseredményekben. Az idei évben ugyan nem számítunk rossz eredményekre, de a tavalyi rekordok fényében ma nem reális az a várakozás, hogy az akkori teljesítményeket túlszárnyalja a magyar mezőgazdaság.”

Raskó György agrár­közgazdász:
„Senki sem gondolhatja komolyan, hogy a tavalyi, minden szempontból tökéletes év terméseredményeit idén megismétli Magyarország. Az elmúlt évben több növény esetében rekordtermés született, erre az idén már nem lesz esély, bár a kalászos növényeket leszámítva a többi szántóföldi növény még jól szerepelhet. A kalászosoknál azonban hozzávetőleg egymillió tonnával kevesebb termés várható, amely termelési értéket tekintve nagyjából 45 milliárd forint mínusznak felel meg. Más növények eredményei még jók lehetnek, de kizárt, hogy a tavalyi rekordok megdőljenek, vagyis a döntően növénytermesztési súlyú agrárium biztosan nem nő idén. Az állattenyésztésben még nagyobb a gond, főleg a felvásárlási árak csökkenése miatt.”

Istvánfalvi Miklós, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács társelnöke:
„Ami a tejágazatot illeti, kettős, ellentétes irányú hatás érvényesül az idei évben. Várhatóan ugyanis a hazai tejtermelés nem lesz kevesebb, mint korábban, sőt némi növekedésre is számítani lehet. A termelők árbevétele azonban jelentősen csökken a korábbiakhoz képest, hiszen a felvásárlási árak nagymértékben csökkentek egy év alatt. Figyelemre méltó, hogy tavaly a magyarországi tejtermelés érdemben nőni tudott, akkor ehhez jó felvásárlási árak is társultak. A jelenleg megalapozottnak tekinthető várakozások szerint ezt a megnövelt mennyiséget az idén is elérjük, jóval alacsonyabb árak mellett. Ezért bár volumenében a magyar tejtermelésre nem lehet panasz az idei évben, az árak csökkenése miatt a gazdák árbevétele elmarad a tavalyitól.”

Földi Péter, a Baromfi Terméktanács szaktanács­adója:
„A baromfihús termelése összességében az idei évben várhatóan növekedni fog, a jelek szerint 4-5 százalék körüli mértékben. Ez az ágazat egészére értendő, az egyes fajok termelése eltérően alakul. A növekedés fő húzóereje a csirke- és a pulykahizlalás, ezen két faj esetében kifejezett volumennövekedésről van szó. Ezenfelül némileg bővül a kacsatartás is. A lúdtartás esete már problémás, és legjobb esetben is csupán stagnálás várható a tojástermelést illetően is. Az összességében növekvő volumen mellett az idei évre jelentősen csökkentek ugyanakkor a felvásárlási árak. Ennek van némi alapja is, hiszen mind a takarmány, mind pedig az energia költségei csökkentek, a nyereségesség tehát, ha szűkösen is, de megmaradt az ágazatban.”

Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke:
„A betakarítás alig kezdődött el, ezért kissé korai prognosztizálni, ám valószínűsíthető, hogy a mezőgazdaság nem tudja megismételni az előző év jó teljesítményét. Ugyanakkor az élelmiszeripar területén elképzelhető a tavalyi évhez hasonló, 3-4 százalék körüli kibocsátásnövekedés. Az éves teljesítmény nagyban függ a terméseredményektől, hiszen az élelmiszeripar elsősorban az itthon előállított termés feldolgozását végzi. Óvatosan értékelhetők továbbá a statisztikai adatok: a növekedés egy része a különböző állami intézkedések okozta „fehérítő hatás” eredménye. Az élelmiszeripar versenyképessége – az elmaradó fejlesztések miatt – így is romlik, érdemi beruházások nélkül tartós teljesítménynövekedéssel nem számolhatunk.”