A helyi iparűzési adó már régóta csípi a magyar vállalkozások szemét. Igaz, hogy kétszázalékos maximális mértéke miatt nem tűnik nagyon jelentős tételnek, az adó alapja ugyanakkor rendkívül tág. Az adó éppen ezért jelentős kötelezettség a vállalkozásoknak, s ebből manapság is komoly problémák adódnak.
Nem csoda, hogy magyar vállalkozások számos fórumon próbálták elérni a helyi iparűzési adó megsemmisítését. Az erre vonatkozó legjelentősebb kísérlet 2006-ra datálódik, amikor – egy hasonló, olasz adóra vonatkozó főtanácsnoki vélemény alapján – esély volt arra, hogy a helyi iparűzési adó ellentétesnek minősüljön az EU áfairányelvével. Ezen kísérletek azonban mind kudarcot vallottak, és ez az adónem azóta is vígan éldegél.
A helyi iparűzési adón belül is az egyik legvitatottabb terület a közvetített szolgáltatások értelmezése, ami most egy kelet-magyarországi székhelyű bevásárlóközpont ügyében került újra a figyelem középpontjába. A törvény szerint annak érdekében, hogy ugyanazon teljesítmény többszöri adóztatását elkerülje, a jogalkotó kivette a közvetített szolgáltatásokat az iparűzési adó alapjából. Így ha például egy rendezvényszervező külső forrásból szerez be az ügyfél számára továbbszámlázott szolgáltatást (például vendéglátást), úgy ennek ellenértéke csak a vendéglátást biztosító cégnél adózik, és nem teremt egyszerre adóalapot a rendezvényszerzőnél is. Ez így indokolt és tisztességes is.
A gubanc ott kezdődik, hogy az adóhatóság és a bíróságok is egyre szűkebbre szabják a közvetített szolgáltatások kategóriájának körét. Sokszor a változatlan formában való továbbadás megléte a vita tárgya. Ha egy tanácsadó a vele együttműködésben álló partnerétől szakvéleményt kér be, és a szakvéleményt változtatás nélkül ugyan, de saját levélpapírján küldi ki az ügyfélnek, az vajon változatlan formában továbbadott szolgáltatásnak minősül?
A törvény nagyon komoly adminisztratív feltételekhez köti azt, hogy egy szolgáltatás közvetített szolgáltatásként elszámolható legyen. Ha az adózó a formális feltételek bármelyikét nem teljesíti, úgy a bírósági gyakorlat szerint ugrik annak a lehetősége, hogy a szolgáltatást közvetített szolgáltatásként figyelembe vegye. Függetlenül mindez attól, hogy a szolgáltatás gazdasági értelemben a legteljesebb mértékben megfelel a közvetített szolgáltatások összes jellemzőjének.
A mostani esetben az üzemeltető a bevásárlóközpont teljes területét bérbe vette annak tulajdonosától, és ezt a területet feldarabolva, részenként bérbe adta az egyes üzletek tulajdonosainak. Az üzleti tartalmat tekintve az üzemeltető a bevásárlóközpont bérbevételének és bérbeadásának tekintetében közvetítőként járt el, hiszen ugyanazt a területet vette bérbe, mint amelyet – még ha feldarabolva és eltérő bérleti időtartamokra is – bérbe adott az üzletek javára. Azonban sem az adóhatóság, sem a bíróság nem fogadta el a bérbeadás közvetített szolgáltatás jellegét, s ennek következtében a kapott bérleti díj után mind az üzemeltetőnél, mind pedig az ingatlan tulajdonosánál felmerült a helyiadó-fizetési kötelezettség. A jogalkotó hiába tűzte ki céljául ennek elkerülését, ugyanazt a teljesítést egyszerre több adózónál is megadóztatták.
A fenti ügy több tanulságot is hordoz. Egyrészt ideális esetben olyan jogszabályokat kellene alkotni, amelyek részben vagy egészben mentesítik a jó szándékú és a jogszabály szellemében eljáró adózókat a hátrányos jogkövetkezmények alól. Másrészt a jogszabályban leírt feladatkörével összhangban az adóhatóságnak az eljárása során figyelembe kellene vennie azt a körülményt, hogy az adóalany a jogszabály szellemében jár el.
Mind a hazai, mind a külföldi vállalkozóknak égető szükségük lenne arra, hogy bízhassanak egy fair és méltányos adóztatásban és az adózási környezet kiszámíthatóságában. Rá kellene jönni, hogy egy olyan adóztatási magatartás, amely ezen érdekeket szem előtt tartja, hosszabb távon sokkal inkább megtérül, mint a költségvetés pillanatnyi érdekeit figyelembe vevő, néha-néha agresszívnek tűnő adóhatósági eljárás.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.