Egy gyorsuló mozgású sport

Matolcsy György saját szempontjából remek pillanatban került az MNB élére, hiszen a világgazdasági válság után úgy látszott, fenekestül fordul fel a monetáris politika. A Fed zsákszámra vásárolta az amerikai állampapírokat, az angol jegybank pedig a mennyiségi lazítás után be akarta indítani a vállalati hitelezést. A Bank of Japan annyi pénzt nyomtatott, hogy a jen óriási leértékelődésen ment keresztül, és még a feltörekvő piaci jegybankok is megpróbálkoztak néhány szokatlan lépéssel.

Az unortodox eszközök virágzásának időszakában nem is lehetett volna olyan elnököt választani az MNB-nek, aki Matolcsynál is bátrabban nyúlt volna a gazdaságélénkítéshez. Az alapkamat leszállítása mellett puhította a 3 százalékos merev inflációs célt, és a Bank of England programjának mintájára elindította a Növekedési Hitelprogramot.

A kötvényvásárlástól viszont tartott, miután a forint nem tartozik a kedvelt tartalékvaluták közé. Az MNB-nek így közvetlen pénznyomtatásra nem volt lehetősége, de a legújabb fegyver, az önfinanszírozás bejött neki. A külső sérülékenység csökkentése mellett sikerült elérnie, hogy a bankok soha nem látott ütemben vásárolják meg a magyar állampapírokat.

Nem is volt más lehetőségük a pénzintézeteknek, miután az MNB a likvid kéthetes kötvényt betétté alakította, majd az irányadó eszköz futamidejét hatszorosára emelte. Miután a kincstárjegyek hozama olyan alacsony lett az óriási kereslet miatt, hogy a bankoknak újra megérte a jegybankba tenni a pénzt, az MNB 25 bázisponttal lejjebb tolta a kamatfolyosót.

Az MNB lépései alapján világos: szinte mindent hajlandó megtenni azért, hogy a bankokat állampapírok vásárlására kényszerítse. Lehet, hogy az MNB-nek csupán ennyi a célja, de a monetáris politika állandó alakítgatásának más hatásai is lehetnek, amit jelez a forint gyengülése és a bóvli besorolású állampapírok hozamának dinamikus esése (amelyek egyre kevésbé vonzóak már a külföldiek számára), így a magyar állam szinte ingyen jut rövid hitelhez.

Amikor Orbán Viktor több mint négy éve cáfolta az inflációs cél emeléséről szóló pletykákat, akkor azt is mondta, hogy a monetáris politika a lassú mozgású sportok közé tartozik. Vagyis szerinte nyugodtság kell hozzá, nem lehet „rángatni”. A miniszterelnöknek akkor igaza volt, és ha most újra ezt mondaná, akkor sem tévedne.