Út a felelősségteljesebb kereskedelempolitika felé

Európa-szerte sokan reménykednek abban, hogy a legnagyobb kereskedelmi partnerünkhöz fűződő szorosabb kapcsolatok előnyökkel járnak majd számunkra. Ugyanakkor sokan aggódnak amiatt, hogy a megállapodás potenciálisan kihathat például az élelmiszer-biztonsággal és a környezetvédelmi szabályokkal kapcsolatos kérdésekre, illetve egyes közszolgáltatások – köztük az egészségügy vagy az oktatás – nyújtására is.

A TTIP csupán egy szelete az Európai Unió kereskedelempolitikájának, amely jelenleg több mint 60 országgal több mint 20 megállapodáson dolgozik, de a TTIP-ről szóló tárgyalások számos tanulsággal szolgálnak az átfogó megközelítésünk számára.

Most, az Európai Unió átfogó általános kereskedelmi és befektetési stratégiájának elindításakor a tanulságokat átültetjük a gyakorlatba egy olyan felelősségteljesebb kereskedelempolitika kidolgozásával, amely a hatékonyságon és az európai értékek következetes képviseletének elvein alapul. Hatékonyság alatt olyan kereskedelempolitikát értünk, amely előmozdítja a növekedést és a munkahelyteremtést a lehető legtöbb európai polgár javára.

A TTIP-tárgyalások során felvetődött egyik kérdés így hangzott: „Valójában kinek az érdekeit szolgálja az uniós kereskedelempolitika?” Egyértelműen le kell szögeznünk: a kereskedelempolitika mindannyiunk javát szolgálja, a fogyasztókét, a munkavállalókét, a kisebb vállalkozásokét, a nagy globális szereplők érdekeivel párhuzamosan. A kereskedelem a foglalkoztatás forrása: napjainkban több mint 30 millió európai munkavállaló állása az exporttevékenységünktől függ, vagyis minden hetedik munkavállalóé. Magyarországon ez a szám mintegy 855 ezer. Továbbá Európa nyitott kereskedelempolitikájának révén csökkennek az árak, és bővül a választék a fogyasztók számára.

Még többet kell azonban tennünk annak biztosítása érdekében, hogy a kereskedelempolitika előnyeiből ténylegesen a lehető legtöbb ember részesüljön. Nyomon kell követnünk a kereskedelmi megállapodásokat, és biztosítanunk kell, hogy a vállalkozások tudomást szerezzenek az akadályok elhárulásáról, valamint azt, hogy a haszonból részesülnek a fogyasztók. Biztosítanunk kell azt is, hogy az olyan – viszonylag csekély számú – esetben, amikor az európai munkavállalók kiesnek a nemzetközi versenyből, kellő források álljanak rendelkezésükre ahhoz, hogy átképezzék magukat, és új munkahelyet találjanak.

Ha a TTIP-ről szóló tárgyalásoknak egyetlen tanulsága is van, az nem más, mint hogy az európaiak hisznek benne: a kereskedelem több egyszerű gazdasági hatékonyságnál. Ezért az új kereskedelmi stratégia azt a gondolatot is magában hordozza, hogy a kereskedelemnek teljes mértékben következetesnek kell lennie a munkánk középpontjában álló európai értékeinkkel.

Az új stratégia ígéretet tesz arra, hogy semmilyen kereskedelmi megállapodás nem fogja aláásni az EU szabályozási szabványait. Egy kereskedelmi megállapodáshoz kapcsolódó védelmi szint csakis „felfelé változtatható”, különös tekintettel az élelmiszer-biztonságra, a környezetvédelemre és az adatvédelemre. Az új stratégia nagyobb hangsúlyt fektet a kereskedelmi tárgyalások átláthatóságára is. A következő hetek és hónapok során még több folyamatban lévő kereskedelmi tárgyalás uniós tárgyalási szövegeit hozzuk majd nyilvánosságra.

A kereskedelmet olyan politikai eszközként kell alkalmaznunk, amely előmozdítja az európai – és egyetemes – értékeket az egész világon. Ezért javasoljuk azt, hogy valamennyi új uniós kereskedelmi megállapodás tartalmazzon ambiciózus rendelkezéseket a korrupció visszaszorítására. Ezenfelül fokozzuk majd a párbeszédet azokkal a fejlődő országokkal, amelyekben az EU kereskedelmi kedvezményei a legnagyobb hatást fejthetik ki az emberi jogok megsértése elleni küzdelemben. Amikor a globális ellátási láncok olyan szorosan integráltak, mint napjainkban, a fogyasztók biztosítékokat várnak el afelől, hogy az általuk vásárolt termékeket méltányos munkakörülmények között és környezetkárosítás nélkül állították elő.

A kereskedelmi megállapodásokat már most is eszközül használjuk arra, hogy partnereinket a munkavállalói jogokról és a környezetvédelemről szóló nemzetközi egyezmények aláírására és végrehajtására ösztönözzük. Ezek az egyezmények a munkahelyi nemi alapú megkülönböztetéstől a veszélyeztetett állat- és növényfajokig számos kérdésre kiterjednek. Az EU kereskedelmi megállapodásai ezenfelül támogatást nyújtanak a világ legszegényebb országainak gazdasági fejlődéséhez is.

Az új stratégia keretében fenntartjuk és továbbfejlesztjük ezt a törekvést, például azáltal, hogy a tevékenységeink során előtérbe helyezzük a gyermekmunka felszámolását. A TTIP keretében olyan szabályokat kívánunk megvalósítani a kereskedelmünk és fenntartható fejlődésünk érdekében, amelyek túlmutatnak az EU és az USA között valaha is létrejött megállapodásokon, ideértve a munkavállalói jogokról és a környezetvédelemről szóló ambiciózus rendelkezéseket is.

Az európai polgárok tudják, hogy a kereskedelemnek köszönhetően emelkedhet az életszínvonalunk. A TTIP-ről szóló vita rávilágított: abban is biztosak akarnak lenni, hogy a haszon nem az értékeink és az identitásunk rovására jön létre. Ez az új stratégia mindkét célkitűzésnek az együttes megvalósítására törekszik, vagyis olyan hatékony és felelősségteljes utat kíván mutatni, amely az elveink mentén mozdítja elő jólétünket.