Önszántából hitelezne többet az Erste

Mennyire befolyásolhatja a Brexit az Erstét?
– Tapintható a feszültség a bankpiacon, még mindenki csak tapogatózik, hogy mit is jelenthet a Brexit. Ugyanakkor nem irigylem azokat a bankokat, amelyeknek most van szükségük plusztőkére. A brit népszavazás után ugyanis nagyot esett azon bankrészvények árfolyama, amelyek tőkehiánnyal küszködnek. Szerencsére az Erste-csoport tőkehelyzete stabil, a 17,6 százalékos tőkemegfelelési mutatóval ilyen problémája nincsen, sőt a 9 milliárd eurós piaci kapitalizációjával az egyik legértékesebb bank a régióban. De természetesen a Brexit hatásai közvetve minket is érintenek.

Csak nem ezért időzítették direkt a Brexit elé az Erste 15-15 százalékának eladásáról szóló megállapodást?
– Nem, ez teljesen véletlen egybeesés volt. Már csak azért is, mert mindenki abból indult ki, hogy a maradást pártolók nyernek.

Volt, amikor úgy tűnt, hogy mégsem jön össze az ügylet?
– Mint minden tranzakcióban, az árazás ez esetben is jelentős szerepet játszik, hiszen értelemszerűen a vevő minél kevesebbet szeretne fizetni, míg az eladó minél többet kapni. A tulajdonos szerette volna az árban elismertetni, hogy az utóbbi másfél évben egymást követték azok az események, amelyek növelték a bankok értékét. Ennek bizonyítéka az is, hogy a Moody’s felminősítést valószínűsítő pozitív kilátással látta el a magyar bankokat is. Mi is úgy terveztük, hogy 2016 végére már nyereségesek leszünk, s most úgy néz ki, ezt már az első fél évben elérjük. Látni lehet, hogy a bankok kockázati költségei jelentősen a tervezett alatt vannak. Továbbá a kedvező gazdasági mutatók közvetve és közvetlenül is hozzájárultak az Erste magasabb árához.

Pedig már az is több mint 20 százalékkal magasabb annál, mint amennyit erre a kormány az állami költségvetésben elkülönített.
– Ezt az elsődleges árat nem mi, hanem a kormány pénzügyi tanácsadója határozta meg. Mindenesetre a könyv szerinti érték 1,1-szeresével egyenlő ár az eladó és a vevők szerint egyaránt fair.

Teljesítette már az Erste, amit vállalt a 2015. februári szándéknyilatkozatban, s ha nem, hol tart ebben?
– Az lesz majd a legnagyobb kihívás, hogy megtaláljuk annak a módját, hogyan tudjuk mindhárom területen – a mezőgazdasági, az energiahatékonysági és a közalkalmazotti hiteleknél – nemcsak elérni, hanem túlteljesíteni a vállalásainkat. Például úgy véljük, az agrárhiteleket sokkal gyorsabban ki tudjuk helyezni, mint ahogyan azt elterveztük. Ez a saját érdekünk, mi akarunk több hitelt adni. Organikus és nem organikus fejlesztéseinkkel a magyarországi Erste-csoport azok között lehet, akiknek sikerül jövőre jelentősen növelniük a bevételeiket.

S hol tart a Citibank átvétele, mekkora ügyféleláramlásra számít, mit tesznek az ellen, hogy ez minél kisebb legyen?
– Nem véletlen, hogy az Erste ajánlata bizonyult a legmegfelelőbbnek a Citi ügyfeleinek szempontjából is. Tartjuk magunkat ahhoz, amit korábban mondtunk, hogy az átvétel legkorábban az év utolsó negyedében kezdődik el. Az első konkrét megnyilvánulásként februárban átvettük a hitelkártya-értékesítést végző ügynöki hálózatot. Kis túlzással például ma az egész Liszt Ferenc repülőtér úgy néz ki, mint egy óriási Erste-fiók. Az ügyfeleknek egyelőre nincs teendőjük, és a Citibank a törvényi előírás szerint az átvétel előtt részletesen tájékoztatja őket az ügyfélszámlák átadásával kapcsolatos jogaikról és az esetleges teendőikről. A szabályok azt is kötelezővé teszik, hogy kamat, díj és költség tekintetében drágább szolgáltatást nem kínálhatunk, mint amit az ügyfelek eddig megszoktak. A két bank jelenleg közösen dolgozik azon, hogy a migrációt követően az ügyfelek a számukra legjobb termékeket és szolgáltatásokat kapják. Sok fejlesztést előre hoztunk annak érdekében, hogy a váltás ne csak rövid, hanem hosszú távon is előnyös legyen az érintetteknek. Sőt, a jelenlegi Erste-ügyfelek is élvezhetik majd ezen fejlesztések előnyeit.

Nagyjából mekkora az az állomány, amit átvehetnek?
– Számokat az üzleti titok miatt nem mondhatok. Ha az arányokat nézzük, akkor elmondható, hogy a Citibanknak valamennyivel több hitelkártyája volt, mint az Erstének, a személyi kölcsönből pedig hozzávetőlegesen ugyanannyi. Vagyonkezelésben az új ügyfelek becsatlakozásával immár a másodikak leszünk a prémiumszegmensben. Ugyanakkor a Citinek számos termékajánlata hiányzott, például nem voltak ingatlanhitelei, lakástakarék-pénztára és jelzálogbankja, illetve limitált fiókhálózattal rendelkezett. Ezzel szemben az Erste univerzális banki partner.

Önöknek is csak a napokban lett jelzálogbankjuk. Ez szükséges rossz, ami csak a törvények miatt kell, vagy üzleti lehetőség?
– Ez nemcsak a felügyeleti szervek, hanem a bank szempontjából is teljesen logikus lépés. Főleg, mert most zömében forintos ingatlanhitelek vannak, és a forrásokkal való lejárati összhangot meg kell teremteni. Magyarországon ugyanis továbbra is kihívás olyan hosszú lejáratú forintbetéteket találni, amelyek képesek lefedni a hosszú futamidejű ingatlanhiteleket. Erre pedig a jelzálogbank tökéletesen alkalmas. Az új tevékenységünkben üzleti potenciál is van: más bankok ingatlanhiteleit is tudjuk refinanszírozni. Persze egyszerűbb lett volna, ha erre nem kellett volna külön leánybankot alapítani, hanem azt az univerzális bank keretein belül meg lehetett volna oldani. De ha már meg kellett tennünk, abból indulunk ki, hogy miközben a jelzálogbank strukturálisan javítja a mérlegfőösszeget, más bankok felé is refinanszírozhat, ami mérethatékonyságot eredményezhet.

De lesz kereslet ennyi jelzáloglevélre?
– Ez érdekes kérdés. Bizakodóak vagyunk, hiszen a hazai tőkepiac és az intézményi befektetők keresik a diverzifikálási lehetőségeket. Emellett reméljük, hogy a kezdeti időszak relatív nagyobb kibocsátásait a Magyar Nemzeti Bank is segíti majd. Hiszen, ha egyszerre jelenik meg nagyobb mennyiségű jelzáloglevél a jegybank előírása miatt, az jelentősen lenyomhatja az árakat a piacon. Tárgyalunk az ugyancsak 15 százalékos Erste-tulajdonossá vált Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal is a papírjaink jegyzéséről, mert más országokban is aktívan segítették a jelzáloglevél-piac fejlődését.

A MARK-ba is az elsők között regisztrált az Erste. Miért látnak ebben fantáziát, miért nem próbálnak meg inkább kizárólag önerőből túladni a nem teljesítő kereskedelmi ingatlanhiteleiken?
– Az Erste Bank is a portfóliójának túlnyomó többségét, mintegy háromnegyedét egyedileg építette le. A gazdasági növekedés újraindulásának köszönhetően több követelést is sikerült a könyv szerinti érték felett értékesítenünk. Ugyanakkor vannak olyan problémás hiteleink, amelyeket több bankkal együtt nyújtottunk. Ezek felvásárlására csak a MARK képes, így a ténykedése segítség nekünk. Remélhetőleg sikerül majd az árban is megegyeznünk. Sokkal nagyobb kérdés, hogy mi lesz a bedőlt lakossági hitelekkel.

Van ezek kezelésére tervük, javaslatuk?
– A hazai bankok azon dolgoznak, hogyan lehetne kiszélesíteni a nemzeti eszközkezelő hatókörét. Sok környező országban sikerült már nagy értékű nem teljesítő hitelt eladni befektetőknek. De azt nem szabad elfelejteni, hogy ez egy külön szakma, és nem banki tudás kell hozzá.

Miért szálltak be a Budapesti Értéktőzsdébe (BÉT), ha csak 2,32 százalékos mértékben is?
– Mi már voltunk tőzsdetulajdonosok, azon már jól kerestünk. Abban reménykedünk, hogy ha esetleg arra kerülne sor, a most megvett részesedésünket is hasonlóan jó áron el tudjuk majd adni. Plusz ez egy stratégiai befektetés, mivel az új tulajdonosok és az új menedzsment azon dolgozik majd, hogy a tőzsde elinduljon felfelé, és pénzt keressen. Szerintem egy olyan nagybanknak, mint az Erste, amely Magyarország egyik legnagyobb befektetési vállalkozása, mindenképpen ott kell lennie, amikor a tőzsde stratégiáját határozzák meg, illetve arról döntenek, mely cégeket vezetik be oda.

És az Erste Bank Hungary a BÉT-re megy?
– Nekünk nemhogy nincs szükségünk további külső tőkére, hanem remélhetőleg hamarosan osztalékot is tudunk fizetni.

Akár már jövőre?
– Ha nem is már jövőre, de ez a hosszú távú terveink között szerepel. Hiszen az új tulajdonosok sem azért teszik ide a pénzüket, hogy attól végleg búcsút vegyenek, hanem hogy keressenek vele.