Épp a napokban akadt a kezembe egy 2004-ben írt tanulmány. Akkor 62 darab százlakásosnál nagyobb projektet számláltak össze a szerzők Budapesten. A legnagyobb közel négyezer lakásos volt, és a külső pesti kerületeket leszámítva szinte mindenütt láthattunk néhány nagyprojekt. A lista tanúsága szerint például Kőbányán is egész szép számmal építkeztek a fejlesztők: Palazzo Csajkovszkij, Kőrösi Ház, Kőrösi Park, Liget Ház, Rózsaliget… és még a Gergely utcában is lakóparkot építettek. Angyalföldi Lakásépítő, Balusztrád, Lalaco, Olimpia, SL Group, és még a Vegyépszer neve is felbukkan a listán. Ismerősek ezek a nevek?
Tizenkét év telt el azóta, ezekből öt válságos volt. Ezt az ingatlanpiac is megsínylette, a lakásépítési ágazat pedig összeomlott. A lakáspiacra az elmúlt évtizedben Magyarországon, úgy tűnik, leginkább a pénzügyi feltételek hatottak, bár kimutatható összefüggés a demográfiai folyamatokkal is, különösen az életeseményekkel (házasságkötések, válások száma) és a migrációval.
A kétezres évek első felében a lakásépítés felfutása olyan eredményeket hozott néhány év alatt a városnak korábban kevésbé preferált negyedeiben, mint amilyenekre Budapest csak egy évtized alatt volt képes és csupán egy-egy kiemelt akcióterületen, a városrehabilitációs keretben nyújtott támogatási lehetőségeket kihasználva. És itt nemcsak a VIII. és IX. kerület rehabilitációjára gondolok, hanem például Angyalföldre, ahol olyan volumenben valósultak meg – és valósulnak meg ma is – fejlesztések, ami teljesen új arculatot tudott adni nemcsak a városrésznek, de az egész kerületnek. Ahol felépült egy-egy új ház, és esetleg az önkormányzat jóvoltából felújították a közterületet, ott profitáltak a régi házak lakói is. Az önkormányzati lakásállomány csökkenésével és az Európai Unió támogatásainak elérhetővé válásával a városi környezet komplex megújítására helyeződött a hangsúly: a tömbökről az utcákra, terekre és a közintézményekre.
Most úgy számolunk, hogy 270-nél több lakásberuházás van folyamatban. A beruházások lakásszáma a júliusban mért 8200-at meghaladó értékről közel 17 ezerre nőtt. Vidéken kevésbé volt látványos a növekedés, a legjelentősebb régióközpontokban két hónap alatt a projektek száma ötvenről hatvankettőre nőtt, az építés alatt álló lakások száma pedig 1300-ról 1660-ra, igaz, emellett mintegy 1500 lakás épül a megyei jogú városokban. Ezekhez jön még az előkészítés alatt álló, de még a piacon nem hirdetett projektekben várható lakásszám. Joggal merül fel a kérdés: lesz-e ennyi projektre igény? Különösen az emelkedő árakat látva, vajon az egyébként nagyvonalú családi otthonteremtési kedvezmény elég lesz-e a kereslet fenntartására?
A kérdésre nem egyszerű válaszolni. Az elmúlt tizenhat év lakáspiaci tranzakciói nagyjából hároméves ritmust mutattak: két gyorsan felívelő időszak után a látványos csökkenés és a stagnálás évei következtek, majd 2014-től ismét elkezdett felívelni a pálya. Míg a korábbi felívelésben a hitelezés játszotta a főszerepet, addig 2014-ben még nem ez mozgatta meg a piacot – jelentős számban vettek lakást befektetési céllal –, és az állami támogatás is csak idén kezdte éreztetni a hatását. A hitelezésben a forintkamatoknak a válság előtti devizakamatokkal vetekedő mértéke csak idéntől kezdte igazán csábítani a vevőket, ezen a téren, úgy tűnik, van még tartalék. Az új lakások megjelenésével várhatóan nagyobb lesz a verseny az egyes projektek között – ami a piac törvényei szerint az árak mérséklődésével jár –, ugyanakkor a földrajzi értelemben is szélesedő kínálat új vevőket hozhat a piacra, köztük lesznek azok a családok, akik eddig kivártak.
A következő másfél-két évben mindenképpen élénkebb piacra számíthatunk, legalábbis az új lakások területén. Mivel az ingatlanpiac erősen helyi piac, fontos azt is tudni, hogy nem meglepő, ha valaki ezzel ellentétes folyamatokat tapasztal: az átlagos trendtől ugyanis igen jelentős eltérések lehetnek régiós és települési szinten egyaránt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.