BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Budapest

Szükség van-e ennyi lakásra?

2016.11.17., csütörtök 05:00

Épp a napokban akadt a kezembe egy 2004-ben írt tanulmány. Akkor 62 darab százlakásosnál nagyobb projektet számláltak össze a szerzők Budapesten. A legnagyobb közel négyezer lakásos volt, és a külső pesti kerületeket leszámítva szinte mindenütt láthattunk néhány nagyprojekt. A lista tanúsága szerint például Kőbányán is egész szép számmal építkeztek a fejlesztők: Palazzo Csajkovszkij, Kőrösi Ház, Kőrösi Park, Liget Ház, Rózsaliget… és még a Gergely utcában is lakóparkot építettek. Angyalföldi Lakásépítő, Balusztrád, Lalaco, Olimpia, SL Group, és még a Vegyépszer neve is felbukkan a listán. Ismerősek ezek a nevek?

Tizenkét év telt el azóta, ezekből öt válságos volt. Ezt az ingatlanpiac is megsínylette, a lakásépítési ágazat pedig összeomlott. A lakáspiacra az elmúlt évtizedben Magyarországon, úgy tűnik, leginkább a pénzügyi feltételek hatottak, bár kimutatható összefüggés a demográfiai folyamatokkal is, különösen az életeseményekkel (házasságkötések, válások száma) és a migrációval.

A kétezres évek első felében a lakásépítés felfutása olyan eredményeket hozott néhány év alatt a városnak korábban kevésbé preferált negyedeiben, mint amilyenekre Budapest csak egy évtized alatt volt képes és csupán egy-egy kiemelt akcióterületen, a városrehabilitációs keretben nyújtott támogatási lehetőségeket kihasználva. És itt nemcsak a VIII. és IX. kerület rehabilitációjára gondolok, hanem például Angyalföldre, ahol olyan volumenben valósultak meg – és valósulnak meg ma is – fejlesztések, ami teljesen új arculatot tudott adni nemcsak a városrésznek, de az egész kerületnek. Ahol felépült egy-egy új ház, és esetleg az önkormányzat jóvoltából felújították a közterületet, ott profitáltak a régi házak lakói is. Az önkormányzati lakásállomány csökkenésével és az Európai Unió támogatásainak elérhetővé válásával a városi környezet komplex megújítására helyeződött a hangsúly: a tömbökről az utcákra, terekre és a közintézményekre.

Most úgy számolunk, hogy 270-nél több lakásberuházás van folyamatban. A beruházások lakásszáma a júliusban mért 8200-at meghaladó értékről közel 17 ezerre nőtt. Vidéken kevésbé volt látványos a növekedés, a legjelentősebb régióközpontokban két hónap alatt a projektek száma ötvenről hatvankettőre nőtt, az építés alatt álló lakások száma pedig 1300-ról 1660-ra, igaz, emellett mintegy 1500 lakás épül a megyei jogú városokban. Ezekhez jön még az előkészítés alatt álló, de még a piacon nem hirdetett projektekben várható lakásszám. Joggal merül fel a kérdés: lesz-e ennyi projektre igény? Különösen az emelkedő árakat látva, vajon az egyébként nagyvonalú családi otthonteremtési kedvezmény elég lesz-e a kereslet fenntartására?

A kérdésre nem egyszerű válaszolni. Az elmúlt tizenhat év lakáspiaci tranzakciói nagyjából hároméves ritmust mutattak: két gyorsan felívelő időszak után a látványos csökkenés és a stagnálás évei következtek, majd 2014-től ismét elkezdett felívelni a pálya. Míg a korábbi felívelésben a hitelezés játszotta a főszerepet, addig 2014-ben még nem ez mozgatta meg a piacot – jelentős számban vettek lakást befektetési céllal –, és az állami támogatás is csak idén kezdte éreztetni a hatását. A hitelezésben a forintkamatoknak a válság előtti devizakamatokkal vetekedő mértéke csak idéntől kezdte igazán csábítani a vevőket, ezen a téren, úgy tűnik, van még tartalék. Az új lakások megjelenésével várhatóan nagyobb lesz a verseny az egyes projektek között – ami a piac törvényei szerint az árak mérséklődésével jár –, ugyanakkor a földrajzi értelemben is szélesedő kínálat új vevőket hozhat a piacra, köztük lesznek azok a családok, akik eddig kivártak.

A következő másfél-két évben mindenképpen élénkebb piacra számíthatunk, legalábbis az új lakások területén. Mivel az ingatlanpiac erősen helyi piac, fontos azt is tudni, hogy nem meglepő, ha valaki ezzel ellentétes folyamatokat tapasztal: az átlagos trendtől ugyanis igen jelentős eltérések lehetnek régiós és települési szinten egyaránt.

A szerző további cikkei

Vélemény cikkek

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.