Új mederben az orosz kapcsolatok

– Kell-e Európában gázimportzavartól tartani ezen a télen, háttérben az orosz–ukrán feszültséggel?

– Az európai fogyasztók biztosak lehetnek, hogy a szállítások folyamatosak maradnak. Аz Ukrajnán keresztüli gázszállítás 1967-es kezdete óta az exportőr stabilan teljesítette és teljesíti szerződési kötelezettségeit. Most sincs miért feltételezni, hogy a Gazprom megszegné ezeket. Az elmúlt években persze változóan alakultak a kapcsolataink Ukrajnával, és többször is vételeztek gázt törvénytelenül vezetékből. A Gazprom ilyenkor is gondoskodott róla, hogy vevői megkapják a megrendelt gázmennyiséget.

– Mennyire sérültek a magyar–orosz gazdasági kapcsolatok az Oroszországot sújtó szankciók miatt?

– Az ukrán válság miatt a 28 uniós tagország összehangoltan vezetett be egyes ágazatok egyes oroszországi gazdálkodói ellen szankciókat. Ellenlépésként Oroszország 2014 augusztusában kénytelen volt korlátozni az ezeket támogató országokból érkező egyes termékek, főleg élelmiszerek behozatalát. A 2008-ban 13 milliárd dolláros, rekordnagyságú orosz–magyar kereskedelmi forgalom nagyobb volt, mint a szovjet időkben, és Németország után mi voltunk Magyarország második legnagyobb külkereskedelmi partnere. Tavalyi árucsere-forgalmunk viszont a magyar statisztika szerint csak 5,4 milliárd dollárt tett ki, az idei első 10 hónapban pedig további 12,2 százalékot esett az orosz adatok alapján. Ebben persze szerepe volt a világgazdasági válságnak is. Az érintett orosz exportbevétel főleg a világpiaci energiaárak csökkenése miatt zsugorodott 14,2 százalékkal, az import pedig az oroszországi vásárlóerő gyengülése miatt 8,6 százalékkal, illetve, mert kevésbé keresték a magyar gépipari, kémiai és gyógyszeripari termékeket. Mindezt a rubel jelentős romlása, illetve az okozta, hogy az orosz vállalatok és bankok nehezen jutnak európai hitelhez.

A jövőben viszont új nagyszabású projektek valósulhatnak meg az energetika, a járműgyártás, az alkatrész- és berendezésgyártás és más ágazatok területén, amelyek előkészítése idén már elindult. A szankciós politika az oka annak is, hogy nem hozta létre hatalmas logisztikai bázisát az egyik legnagyobb orosz kiskereskedelmi hálózat, a Magnit, és emiatt jutnak majd vissza nehezen a magyar agrárbeszállítók is az orosz piacra, ahol a helyüket mostanra átvették a FÁK-beli, az ázsiai és a belföldi szállítók. Ahogy nálunk mondják: a szent hely soha sem üres.

– Hol maradt élénk a gazdasági együttműködés?

– A fő területek az olaj- és gázipari szektor, az atomgépipar, a gyógyszeripar, a vegyipar, a gépek és berendezések gyártása, a bankszektor. Jó hagyományokkal és együttműködési erőforrásokkal rendelkezünk a mezőgazdaságban és élelmiszeriparban, az építőiparban és a turizmusban is. Az utóbbi években egyre több korszerű gépipari termék érkezik Magyarországról például az atomenergetika, a közlekedés, a szerszámgépgyártás számára. A jövőben is készek vagyunk e termékeket magyar partnerektől vásárolni. De Oroszország is gyors ütemben fejleszti a modern technológiákon alapuló, nagy feldolgozottságú ipari termékek előállítását, közben exportjában fokozatosan csökkenteni kívánja a nyersanyagok arányát. Nemzeti valutánk jelenlegi árfolyama versenyképessé teszi az orosz cégek termékeit Európában, az utóbbi időben hozzánk is egyre gyakrabban fordulnak azzal, hogy magyar vásárlókat keressünk például fafeldolgozási, kohászati és elektrotechnikai termékeikre. Nagy lehetőség rejlik a számítógépes alkalmazásokban és az orvostechnikai fejlesztésekben is.

[caption id="" align="alignleft" width="600"] Nyikolaj Nyikolajevics Livencev Fotó: Szabó Miklós[/caption]

– Vannak-e új partnerségek?

– Még nem merítettük ki a fenti területek potenciálját sem, ráadásul az utóbbi idők politikai döntései jelentősen korlátozzák hagyományos gazdasági együttműködésünket az EU-országokkal, így Magyarországgal is. Ez nem a mi választásunk. Magyar partnereinkkel azonban komoly erőfeszítéseket teszünk az új formák és területek megkeresésére, kiemelendők Magyarország és egyes orosz térségek közvetlen gazdasági kapcsolatai. A régióközi együttműködés támogatásáról tavaly februárban kormányközi megállapodás született Vlagyimir Putyin orosz elnök magyarországi látogatása során, azóta már közös projektek soráról határoztak, például mezőgazdasági termékek feldolgozásáról, oroszországi gazdasági és szociális létesítmények építéséről vagy a közlekedési infrastruktúra fejlesztéséről. Az orosz régiókban szívesen látják a korszerű technológiákkal rendelkező magyar cégeket élelmiszeripari vállalatok modernizálásában vagy a városi közműgazdálkodási rendszerek létrehozásában. Az orosz cégek elsősorban saját kohászati fejlesztéseiket, kompozitanyagaikat, korszerű szoftvereiket kínálják.

– Az orosz turistáknak mennyire vonzó Magyarország?

– Magyarország lenyűgöző adottságokkal rendelkezik, és az utóbbi években irigylésre méltó fejlődést mutatott fel az idegenforgalom területen. A 2014-ben ideutazó, mintegy 762 ezer orosz vendég létszáma a harmadik legnagyobb volt a külföldiek között. Az itteni turisztikai szolgáltatások színvonalát magasnak, az árakat mérsékeltnek tartják. Az elmúlt másfél-két évben azonban a rubel gyengülése miatt jelentősen esett az orosz kimenő turizmus, miközben Oroszország is sokat kínál a magyar turistáknak.

– Bővülhet-e a magyar–orosz vasúti együttműködés?

– Magyarországon át fontos áruszállítási útvonalak vezetnek Ázsiából Nyugat-Európába, nem véletlen, hogy a Transzszibériai Szállítások Koordinációs Tanácsának munkacsoportja tavaly Budapesten vitatta meg a Kína keleti partjától Lisszabonig vezető vasútrendszer fejlesztésének kilátásait. Az elmúlt években azonban az ukrajnai válság miatt az Oroszország és Magyarország közötti, Csap-Záhony csomóponton keresztüli vasúti forgalom leesett, ami a kelet-magyarországi régió gazdaságára is kedvezőtlenül hat. Az ukrajnai helyzet miatt került le határozatlan időre a napirendről a Záhony és Bécs közötti, széles nyomtávú vasútpálya kiépítése is. Ám készek vagyunk együttműködni más, Magyarország érdekeit érintő közlekedési projektekben, így az „Új Selyemút” kínai infrastruktúra-beruházásban, amelynek része a Budapest–Belgrád vasútvonal nagyszabású korszerűsítése.

– Mit tervez a Dunaferr-rel az orosz tulajdonosa?

– A vasmű termelésének modernizálása és fejlesztése a pénzügyi lehetőségeknek megfelelően folyik. Tavaly az 1., idén a 2. nagyolvasztót újították fel, majd korszerűsítették a konverterüzemet is. Mindez a hatékonyság növelése érdekében történt, illetve, hogy javuljon a termékek minősége és versenyképessége. Minden erőfeszítést megteszünk, hogy e városalkotó vállalat folytassa munkáját.

– Felmerült, hogy a Dunakeszi Járműjavító is beszállíthat a 3-as metró felújításába. Van e téren előrelépés?

– A kivitelező Metrovagonmas a magyar partnerrel, így a Dunakeszi Járműjavítóval is számos közös projektről tárgyal, de megbeszéléseinek tartalma és állása üzleti titok.

– A Paks II. beruházás előkészítése kapcsán mi a következő lépés?

– Ahogyan az orosz közmondás mondja: ne igyunk előre a medve bőrére! Az Európai Bizottság máig nem fejezte be annak vizsgálatát, hogy megfelel-e az uniós jogszabályoknak a magyar kormány által az új atomblokkokról hozott döntés. Az eljárás 2015. novemberi indításakor Brüsszel javasolta, hogy a vizsgálat befejezéséig Budapest függessze fel a beruházás összes előkészületét, erről megállapodást is aláírtak. Várunk az ígért döntésre, a Roszatom állami konszern kész teljesíteni minden kötelezettségét.