Hogyan teljesít idén a magyar gazdaság?

A vártnál lassabban, 1,6 százalékkal nőtt a magyar gazdaság tavaly október és december között, az év egészében 2 százalékkal bővült a GDP. Ezzel az EU gyengébben teljesítő tagjai között voltunk, miközben a régiós országok a lista első felén találhatók. Magyarországon a mezőgazdaság és a piaci szolgáltatások voltak a növekedés motorjai, az ipar alig bővült, az építőipar pedig zuhant. A Világgazdaság által megkérdezett közgazdászok szerint idén felpöröghet a gazdaság. A növekedést a gyors béremelések miatt a lakossági fogyasztás húzhatja, de a tavaly visszaeső beruházások is növekedési pályára kerülhetnek az EU-pénzek lehívása miatt. Az építőipar erőteljesen, az ipari termelés visszafogottan nőhet. A nettó export hozzájárulása azonban csökkenhet, mert a belső kereslet bővülése importnövelő hatású.

2017.02.15., szerda 05:00

Gdp Fogyasztás Eu Növekedés Eu-források Gazdaság Ipar

Gárgyán Eszter, a Citi vezető közgazdásza
Külpiaci kockázatok
Idén a fogyasztás növekedése gyorsulhat, az EU-pénzek lehívásának a felfutása pedig támogathatja az építőipart. A mezőgazdaság kérdéses, hiszen az elmúlt évek átlaga kedvező volt, innen limitált a növekedés. Az iparban bővülést várok, erre utalnak a rendelésállományok, a beszerzésimenedzser-index, valamint a külső kereslet növekedése, de a munkaerőhiány kedvezőtlenül befolyásolhatja a helyzetet. A külkereskedelem kapcsán fontos lesz, hogy Donald Trump milyen korlátozásokat vezet be, mennyire hoz protekcionista intézkedéseket. Az európai politikai kockázatok limitáltak – Brexit és a periféria, Görögország, Olaszország helyzete –, számunkra a fontos az, hogy a német gazdaság kilátásai stabilak.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető közgazdásza
Költekezés
Idén a tavalyinál csaknem kétszer gyorsabban, 3,7 százalékkal növekedhet a magyar gazdaság. Elsősorban abban bízom, hogy a 2016. decemberi kormányzati költekezések megdobják az első és a második negyedév növekedési ütemét, és az EU-források gyors lehívása is támogatni fogja a gazdaságot. Csak az uniós pénzek önmagukban 1-1,2 százalékponttal járulhatnak hozzá az idei GDP-növekedéshez. A fogyasztás is növekedési pályán marad, miután a 10 százalékos nominális béremelés 2 százalék körüli infláció mellett valósulhat meg, így továbbra is jelentősen nőni fognak a reálkeresetek. A külkereskedelmi mérleg azonban romlani fog, a fogyasztás és a beruházások növekedésének ugyanis jelentős az importigénye. A magasabb üzemanyagár is rontja a mérleget.

Suppan Gergely, a TakarékBank vezető közgazdásza
A lakosság a húzóerő
A lakosság úgy tudta növelni a fogyasztását tavaly, hogy közben a megtakarítások is nagymértékben nőttek. Ennek egy részét most felhasználhatják vásárlásra, akik lakásberuházást fontolgatnak. A lakáspiacon folyamatos élénkülést láthatunk, habár tavaly a használt lakásoknál volt némi megtorpanás. Ez azonban annak tudható be, hogy egyre többen vásárolnak új lakásokat. Idén 100-150 százalékos növekedést várok a lakásépítések terén. Mindemellett a lakosság egyre többet költ belföldi és külföldi turizmusra, ezért ez az ágazat idén még jobban teljesíthet, mint tavaly, mert több lesz a hosszú hétvége. Többet fordítunk szabadidős tevékenységre, és az éttermi szolgáltatásokra is, mindez pedig egész évben is kitarthat.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető közgazdásza
Aggasztó függés
A magyar gazdasági növekedés tavaly hullámvasútszerű pályát írt le, de az év egészére kimutatott 2 százalékos növekedés, lássuk be, harmatgyenge. Ahol növekedés volt, azt a termelési oldalon főleg a szolgáltatások és a mezőgazdaság adta, az építőipar zuhant, mint a kő, az ipar pedig azt a pályát járta be, mint maga a teljes GDP-mutató – döntően az autógyárak termelésingadozásai miatt. A korábbi évekétől nagyon eltérő növekedési szerkezet (amikor is az ipar volt a fő hajtóerő) idén is fennmarad: a várhatóan 3 százalék feletti növekedésben nem lesz meghatározó szerepe az iparnak. A fordulatot majd a nagy autógyári fejlesztések termelésbe állása hozhat 2018-tól. Nyugtalanító és elszomorító az autógyárak döntéseitől való függőség mértéke.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza
Beruházási boom
Tavaly a beruházások zuhanása visszahúzta a GDP-növekedést, miután jóval kevesebb uniós forrás érkezett az országba, mint korábban. Komolyabb beruházási tevékenység nem zajlott, csak előkészítéseket láthattunk. Ugyanakkor az uniós források idén már segítik a gazdaság növekedését, az építőiparban már látszik, hogy infrastrukturális fejlesztésekre előszeretettel költenek. Az állami mellett a magánberuházások is növekedési pályára állnak, amiben a nagy autógyárak fontos szerepet játszanak. A beruházások adják a magyar GDP egyhatodát, így kétségtelenül fontos alkotóelemei a növekedésnek, és két számjegyű idei bővülésük meg fogja dobni a GDP-t is. A növekedés tartóssága kérdéses, mert megint EU-forrásokról és egyedi nagyberuházásokról van szó.