Európát gyakran úgy emlegetik, mint amely a digitalizáció terén jóval elmarad az Egyesült Államok és Ázsia mögött, a látszat azonban csal. Valójában az Atomico londoni kockázatitőke-társaság új jelentése szerint az európai startup cégek vezető vállalkozásoknak számítanak a mesterséges intelligencia, az új technológiai hubok létrehozása és a befektetések vonzása terén. Tavaly rekordösszegű, 13,6 milliárd dollárnyi befektetés érkezett az európai technológiai szektorba, szemben a 2011-es 2,8 milliárdos értékkel.
Európa a valódi innováció otthona, amelynek élén az Atomico által deep technológiának nevezett mesterséges intelligencia áll. (Ezt a Google tulajdonában lévő DeepMind fejlesztette ki.) A deep technológiába 2015-ben 1,3 milliárd dollár európai kockázatitőke-befektetés irányult 82 befektetési kör keretében, szemben a 2011-es 55 befektetési kör 289 millió dolláros értékével.
A hagyományos iparágak kezdenek ráébredni a technológiai szektor jelentőségére. A kontinens legnagyobb piaci kapitalizációjú cégeinek kétharmada már invesztált technológiai vállalkozásba. Ezen cégek egyharmada pedig 2015 eleje után valósította meg a befektetését. A külföldi cégek is ki akarják használni az európai technológiai vállalkozásokban rejlő lehetőségeket. A Google, a Facebook és az Amazon európai technológiai hubjai jelentős bővítését jelentette be. Több mint 88 milliárd dollár értékű tranzakció történt tavaly (2014-ben csupán 3,3 milliárdos értéket mértek).
Egy másik tanulmány, a Boston Consulting Group jelentése pedig arra mutatott rá, hogy sok kis, exportorientált EU-tagállam (a Benelux, a balti és az észak-európai országok) jóval megelőzik az USA-t az úgynevezett e-intenzitásban, amely az IT-infrastruktúra, az internet-hozzáférés, továbbá az üzleti és állami szektor, valamint a fogyasztók internethez köthető tevékenységének témakörét öleli fel. Ezek a digitális éllovas országok GDP-jük mintegy 8 százalékát az internetből teremtik elő, szemben az öt európai nagy ország (Németország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország és az Egyesült Királyság) 5 százalékos értékével. A várakozások szerint a digitalizáció 1,6–2,3 millióval több munkahelyet teremt majd, mint amennyit felszámol ezekben az országokban 2015 és 2020 között.
[caption id="" align="alignleft" width="768"]
Robotok a Brémai Egyetem mesterséges intelligenciával foglalkozó kutatóintézetében. Fotó AFP/DPA[/caption]Természetesen az európai technológiai szektornak is megvannak még a maga gyengeségei, ami abban tükröződik, hogy eddig nem volt képes egy olyan technológiai óriáscéget kitermelni, amely felvenné a versenyt a Szilícium-völgy nagy cégeivel. Miközben az európai technológiai vállalkozások ugyanolyan könnyen tudnak startupforrásokhoz jutni, mint amerikai társaik, az USA cégei a későbbi életszakaszukban tizennégyszer nagyobb értékben férnek hozzá tőkéhez. Ez a finanszírozási szakadék eltűnne, ha az európai nyugdíjalapok tőkéjükből csak 0,6 százalékkal több forrást helyeznének kockázatitőke-befektetésekbe. További gyengeség, hogy nem létezik valóban egységes európai digitális piac, a vállalkozásoknak 28 különböző piacon és szabályozási rendszerben kell működniük.
Az Európai Bizottság két éve ígéretet tett arra, hogy létrehoz egy egységes digitális piacot, ami becslések szerint évente 415 milliárd euróval növelné az uniós gazdaságot. Az Open Political Economy Network igen kritikus elemzést adott közre az e téren elért eredményekről. Szerintük az európai egységes digitális piac olyan idejétmúlt, kontraproduktív iparági intézkedésekkel egyenlő, amelyek a gyártókat részesítik előnyben a fogyasztókkal szemben, illetve a nagy cégeket a kicsikkel, a hagyományos szereplőket a digitális startupokkal, valamint az uniós cégeket a külföldiekkel szemben. A kockázatok ellenére az európai technológiai szektorban tapasztalható általános trend pozitívnak tekinthető, a világ top 10 egyetemi informatikai képzéséből öt az EU-ban található, illetve az európai startup boom is tartósnak látszik. Egy olyan időszakban, amikor az USA protekcionista politikát folytat, Európa innovatív és előremutató gazdasági erőként lép fel. Nem lenne ironikus, ha éppen az állítólag lemaradó EU állna végül annak a folyamatnak az élére, amely az internetben rejlő valódi gazdasági potenciál kiaknázására irányul?
Copyright: Project Syndicate, 2017
www.project-syndicate.org
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.