A KKE-régió a világ egyik legolcsóbb részvénypiaca

Jövőre is kedvező lesz a világgazdasági környezet a kelet-közép-európai régió vállalatai számára, és a belső kereslet is támogatja majd a kelet-közép-európai részvénypiacokat. A várható eredménynövekedés stabil külső és belső egyensúllyal párosul, bár a kamatkörnyezet emelkedése a gyorsuló bérkiáramlás miatt lendületesebb lehet itt, mint a kontinens egészén. Ilyen körülmények között a régió a világ egyik legolcsóbb piacának számít.

Kelet-Közép-Európa (KKE) jövő évi növekedési esélyeit és a régiós cégek részvényértékének várható alakulását vizsgálva nem tekinthetünk el attól, hogy a térség – Lengyelország kivételével – kicsi, nyitott gazdaságok halmaza, amelyek az átlagosnál is jobban kitettek a világgazdasági folyamatoknak. Várakozásunk szerint 2018-ban is nagy valószínűséggel velünk maradhat az a szinkronizált világgazdasági növekedés, amely ráadásul még jövőre sem fogja a túlfűtöttség jeleit mutatni. Mindez az inflációs és a kamatkörnyezet fokozatos megjelenésével párosul, ami kedvező táptalajt nyújt a globális részvénypiac számára.

Ilyen alapforgatókönyv mellett a globális részvénypiac általános árazása a növekedési lehetőségek (például jelentős technológiai forradalom, globális népességnövekedés, újfent fokozódó globális kereskedelem) fényében nem tekinthető extrém módon feszítettnek. Ettől függetlenül az általános eszközár-emelkedési trendben a befektetések körültekintő szelekciója egyre fontosabb lesz, ahogy az árak egyre feljebb kúsznak. Európában az üzleti és a fogyasztói bizalom erősödése a nehezebb helyzetű államokra is kiterjed, ami megerősíti a 2018-ban is folytatódó ­európai konjunktúrába vetett bizalmunkat.

A gyengébb novemberi német ipari termelési adatok ellenére is úgy véljük, hogy jövőre is érdemes lehet kitettséget vállalni Európában, mert az Európai Központi Bank – a munkaerőpiaci tartalékok és a kapacitáskihasználtság miatt – nem fogja túl hamar lefékezni a ciklikus európai gazdasági fellendülést. Térségünk, Kelet-Közép-Európa 2018-ban is egyértelmű haszonélvezője lehet a kedvező globális makrogazdasági és tőkepiaci folyamatoknak. A régióban a külső kereslet mellett a belső fogyasztás is egyre nagyobb mértékben támogatja a növekedést, az EU-transzfereknek köszönhetően pedig egyelőre – az országok többségében – a külső egyensúly sincs veszélyben. Egyes államokban ugyanakkor vannak óvatosságra intő jelek is: Romániában például a korábbi fiskális lazítást részvénybefektetői szempontból aggasztó eszközökkel próbálja korrigálni a kormány.

A novemberben beérkező, rendkívül jó reál-GDP-adatok alapján is feltételezhetjük, hogy 2018-ban Kelet-Közép-Európa továbbra is élvezheti az Európából érkező növekedési hátszelet, beleértve az EU-s pénzeket. Emellett – Romániát kivéve – az egyensúlyi helyzet is stabil maradhat a régióban. Ehhez fokozatosan javuló vállalati eredmények és nem kifejezetten feszített árazás társulhat a részvénypiacokon. A várható eredményességbővülés és a stabil külső és belső egyensúly fényében a KKE-régió a világ egyik legolcsóbb piacának számít. A régióban a fokozott bérinfláció miatt a kamatkörnyezet emelkedése gyorsabb lehet az európainál, ezért érdemes lehet a még nem túl drága pénzügyi intézetek részvényei közül szemezgetni esetleges árfolyam-korrekciók esetén, az egyedi esetleges félreárazások további „megjátszása” mellett.

A magyar részvények többségének árazása továbbra sem elszállt, bár a kispapírok árfolyamának emelkedése gyakran jelzi a bikapiacok végét. Ugyanakkor, amíg viszonylag jó a makrogazdasági környezet, kis eséllyel következik be egy jelentősebb magyarspecifikus tőkepiaci hangulatromlás. A magyar gazdasági konjunktúraciklus esetében talán már elkezdődött a második félidő, de ettől még 2018-ban és esetleg még 2019-ben is jó eséllyel támogató makrogazdasági környezetet élvezhetnek a magyar vállalatok, beleértve az exportpiacaikat is.