Gyorsan bővülő aktív piac az egész régióban

Idehaza mára megszokottá váltak az építőiparral kapcsolatos hírekben a nagy növekedésről és a bővülés elé egyre érezhetőbb gátat emelő munkaerőhiányról szóló tájékoztatások. Nem egyedülálló magyar sajátosság ugyanakkor az építőipar szárnyalása és a kivitelezési oldalon egyre erőteljesebben fellépő munkaerő- és kapacitáshiány sem. A közép-európai régióban az építőipar hajtóereje országonként eltérő, de hasonlóan erős konjunktúra tapasztalható Szlovákiában, Lengyelországban és Romániában is, míg a pillanatnyilag békésebb-stabilabb Ukrajnában a fogyasztási változásokból húz hasznot az építőipar.

Szlovákiában 2016-ban több mint 80 százalékkal növekedett az építési engedélyek száma, ami az EU-ban a második legnagyobb bővülés volt ebben a mutatóban. Ez a kétszeresére rúg az amúgy tekintélyes magyar növekedésnek is. Szintén figyelemre méltó Szlovákiában, hogy az építési kedv nem korlátozódik egyes régiókra, hanem országos jelenség a növekedés, amit a gazdaság stabilan jó teljesítménye és az alacsony kamatkörnyezet okoz. A kivitelezői oldalon becslések szerint négyezer-ötezer szakmunkás hiányzik. Jól látható trend, hogy a felhasznált anyagok terén a hatékony kivitelezési megoldásokat támogató minőségi termékek felé tolódott át a piac.

A lengyel gazdaság az EU stagnáló időszakában is növekedni tudott, amiben szerepet játszott az erős építőipara is. Lengyelországban évente annyi lakás épül arányaiban, mintha nálunk 50 ezer lakást építenének, ami egyelőre csak a legszebb álmainkban elképzelhető, ám a valóságban nagyon messze van ez a szám. Az idei első három hónapban a gazdaság 4,3 százalékot emelkedett az egy évvel korábbi 2,9 százalék után. Jelentősen növekszik a fogyasztás, míg a beruházások némileg csökkentek. A lengyel hőszigetelő-piac 40 millió négyzetméter évente, amivel EU-s viszonylatban is az élmezőnybe tartozik. Ennek megfelelően az építőipari termékek gyártásában is nagy játékosok mozognak a pályán. Szárazépítészeti termékek, tetőfóliák, tetőfedő anyagok, építőkémiai és rögzítőelemek gyártásában is számottevő cégek működnek. A munkaerőhiányt ukrán vendégmunkásokkal igyekeznek enyhíteni.

Romániában is dübörög a lakásépítési szektor. Itt – szemben például Magyarországgal – lakáshiány is van, az egy főre jutó átlagos szobaszám 20 százalékkal marad el a magyar mutatótól. 2016-hoz képest 65 százalékkal növekedett a lakásépítési piac, míg az ipari létesítmények és irodaházak tekintetében már a 2008-as, válság előtti szintet is meghaladták. Az elvándorlás miatt Romániában minden területen problémát okoz a munkaerőhiány. Ami nem csoda, hiszen az ország lakossága majdnem 4 millió fővel csökkent a rendszerváltás óta. Itt figyelhető meg a legnagyobb kapacitáshiány is az építési anyagok terén. A gyártók nagy léptékű fejlesztésekbe fogtak, hogy ki tudják elégíteni a piac igényeit, különösen a szigetelési és tetőfedési anyagok terén.

Ukrajnában más a helyzet. Itt is nagy a növekedés, de inkább a bizonytalanság és a félelmek hajtják a piacot. Az emberek igyekeznek kihasználni a mostani, viszonylagos politikai stabilitás és nyugalom időszakát, és kézzelfogható dolgokra váltani a pénzüket, amíg nem jön egy újabb nagyobb leértékelés. Az építőiparba a becslések szerint mintegy 5 milliárd dollár értékben áramlik pénz ebben az évben, 26 százalékkal több, mint 2016-ban. Kijevben rendkívül élénk a társasház- és lakóparképítési piac, nagyon sok projekt fut. Emellett a gáz drasztikusan drágul, ami jelentősen megnövelte a keresletet a szigetelési anyagok iránt. Tőkeerős ukrán cégek egyre-másra látják meg a lehetőséget az építőiparban, és szállnak be a kereskedelembe.

A balkáni piacokon a konszolidáció jelei mutatkoznak, de a nagyobb növekedés egyelőre várat magára. Szerbiában az unióba lépés hozhat áttörést, de már a csatlakozás előkészítésével is javuló feltételekre lehet számítani. Az építőipar 2017 első három negyedévében 3,5 százalékos emelkedést mutatott, de számottevő különbségek vannak az egyes régiók között. Míg Belgrád és környéke dinamikusan fejlődik, addig az ország középső, nyugati és keleti régióiban visszaesés tapasztalható. Itt egyelőre nem jelent nagyobb gondot a munkaerőhiány.

Horvátországban 2017-ben a lakóépületek építésénél 5,8 százalékos a növekedés, az egyéb felhasználású építések 3,9 százalékkal csökkentek 2016-hoz képest, az építőipar összességében 3,1 százalékos növekedést mutatott a bázisévhez viszonyítva. Ugyanakkor megoldásra várnak a gazdaságot nehezítő problémák. Az Agrokor-krízis rendezése 2018-ra marad, és a cégek likviditási problémái is állandó nehezítő tényezők – ebben az építőipari cégek is érintettek. Tavaly a 9804 zárolt cég 20 százaléka az építőiparhoz volt köthető. Ezzel együtt növekedésre számíthat az építőipar az idén is. Az uniós források megjelenése, illetve az építési engedélyek kiadásánál látott 23 százalékos növekedés is erre enged következtetni.

Dinamikusan bővülő, aktív piacra lehet számítani továbbra is. A gyártók a növekvő piaci tortából természetesen igyekeznek minél nagyobb részt kihasítani, újrarajzolni az erővonalakat, ami fokozódó versenyt okoz. A versenyben meghatározó lesz, hogy gyártási kapacitásokkal, termékháttérrel, ellátásbiztonsággal ki hogyan tudja kiszolgálni a fokozódó igényeket. A növekedésben pedig a gyártók kibocsátási oldalát, áruhátterét meghatározóan befolyásolja majd az alapanyag-ellátottság és a humán erőforrás rendelkezésre állása.