A digitalizáció szárnyakat is ad

A légi közlekedés a világgazdaság meghatározó tényezője. Az Airports Council International adatai szerint globálisan közel 18 ezer kereskedelmi repülőtér üzemel. A repterek tavaly 4 milliárd utast szolgáltak ki, s ez a szám a becslések szerint két évtizeden belül a duplájára nőhet, azaz az üzemeltetőknek rendkívül dinamikus növekedési ütemmel kell lépést tartaniuk, ráadásul egyre magasabb elvárásoknak kell megfelelniük. Az utasok ugyanolyan „élményre” vágynak, amilyet a szolgáltató szektor megannyi szereplőjénél már megtalálnak. A repülőtér-üzemeltetők (mint gazdálkodó vállalatok) pedig hatékony működést, minél gyorsabb megtérülést, profitot várnak minden fejlesztéstől. A repterek kettős szorításban vannak tehát, amelyet a legmodernebb technológia alkalmazásával lehet feloldani. Ez is magyarázza, hogy a légikikötő-üzemeltetők csak tavaly közel 8,5 milliárd dollárt költöttek IT-fejlesztésekre.

Nézzünk néhány igazán modern példát!

Több repülőtéren is munkába álltak már a robotok, kiterjesztett realitás segít gyorsan megtalálni a keresett kaput, közel teljesen automatizálva van a poggyászfeladás, s megtartották már az első reptéri hackathont is, ami e nagyvállalatok nyitását jelenti a startupok felé.

Mesterséges intelligenciával ellátott digitális asszisztens végezheti a bejelentkezést, kezelheti az itinerünket – törlés esetén új járatot javasol, és intézi a számlázási tennivalókat is –, vagy arcazonosítással gyorsíthatja a bejutást. Blokklánc segíthet a cargo és az ellátási lánc adminisztrációjának egyszerűsítésében. Minden esetben az adat és a sebesség a kulcs. Óriási adathalmazt kínálnak maguk az utasok is: felmérések szerint a repülővel utazók 97 százaléka hord magánál legalább egy mobileszközt, s használja is, miközben várakozik. Már működik olyan megoldás, amely a wifihasználat alapján tud releváns ajánlatokat adni az utazóközönség számára. Ne lepődjünk meg, ha számos reptéren két éven belül már ilyen helyzetfelismerő alkalmazásokkal találkozunk, amelyek „visszautasíthatatlan kereskedelmi ajánlatokat” tesznek nekünk.

Az utazóközönség véleményét mindezeken túl olyan tényezők is befolyásolják, mint a reptér megközelíthetősége, a várakozás, a tisztaság vagy a járatok pontossága. A repülőtér-üzemeltetők számára már realitás, hogy a teljes operációt egyetlen irányítópulton láthassák át. Ide futhatnak be többek közt az autómegosztó alkalmazások adatai, amelyek alapján előre kalibrálható az utazótömeghez szükséges személyzet megfelelő elosztása, itt követhető a terminálon futó marketingkampány eredményessége, itt „jelzi” a rakodótargonca, hogy lemerülőben van az akkumulátora, de ugyanitt könyvelhető le az új alkatrész beszerzése is.

Néhány hete Budapesten láttuk vendégül az SAP-rendszereket használó repülőterek képviselőit a világ minden tájáról. A konferencia célja a legjobb gyakorlatok megosztása, a lehetőségek feltérképezése volt. A rendezvényen mindezekről sok szó esett. Jó hír, hogy a tanulságok a környező országok piaci szereplői számára is nyilvánvalóak. Mivel az év eleje óta regionális pozíciót is betöltök – tizenhat kelet-közép-európai ország felhőmegoldásainak értékesítéséért vagyok felelős –, jó alappal állíthatom, hogy a régió repülőtér-üzemeltetői is igyekeznek megfelelni a kor digitális kihívásainak.

A magyarországi közlekedési, logisztikai szektor számos szereplője már megtette első lépéseit a digitalizáció útján, s innovációikra nemzetközi viszonylatban is figyelnek.

„Digitális útjukra” azt a tanácsot tudom adni, hogy olyasfajta partnerrel dolgozzanak, aki nem csupán a modernizációt képes támogatni, de olyan keretek között – például kedvező licencárazás révén – tudja őket segíteni, amely már rövid távon költségcsökkenést biztosító megoldásokat kínál. Az elégedett ügyfélhez és a növekvő nyereséghez vezető utat ugyanis nemcsak a földön és a vízen, de a levegőben is a digitalizáció rövidíti le.