Aggasztóan nő az amerikai deficit

Hatalmas mértékű az Egyesült Államok államháztartási hiánya, s gyors ütemben is növekszik. A jogszabályok szerint a szövetségi kormányzatnak idén 800 milliárd dolláros költségvetési hiánnyal kell számolnia. Ez az összeg 2028-ra meg fog duplázódni, 1600 milliárd dollárra. Az említett időszakban a deficit mértéke a GDP arányában 4 százalékról 5,1 százalékra emelkedik majd.

Ezen éves deficitek miatt az államadósság a mostani 16 ezermilliárd dolláros szintről 2028-ra 28 ezermilliárdra fog nőni.

Az államadósság mértéke az egy évtizeddel ezelőtti kevesebb mint 40 százalékos szintről 78 százalékra nőtt, és a Kongresszusi Költségvetési Hivatal (CBO) előrejelzése szerint a ráta 2028-ra 96 százalékra fog emelkedni. Miután külföldi befektetők kezén van az amerikai államkötvények többsége, ez az előrejelzés azt jelenti, hogy

a külföldi befektetők több mint 6 ezermilliárd dollárnyi amerikai állampapírt fognak felhalmozni a következő tíz évben.

Az amerikai állampapírok hosszú távú kamatainak jelentősen kell nőniük ahhoz, hogy a hazai és a külföldi befektetők fel tudják szívni e nagy emelkedést a kötvénykibocsátás terén.

Miért történik mindez? Ha a tavalyi adócsomag nem lépett volna hatályba, akkor is elérte volna az államadósság mértéke 2028-ra a GDP 93 százalékát (a CBO adatai szerint). Vagyis az adósságszint megugrásának okát máshol kell keresni.

A következő évtizedben való deficitemelkedés fő okának a középosztálybeli idősebb embereket megillető juttatások magasabb költségvonzata számít. Pontosabban a nyugdíjakra fordított kiadások (Social Security program) a GDP 4,9 százalékáról várhatóan 6 százalékra fognak emelkedni. Az idősek egészségügyi juttatásait fedező állami kiadások (Medicare program) pedig a GDP 3,5 százalékáról 5,1 százalékra fognak nőni.

Ez a két kiadási tétel az éves deficitet a GDP 2,7 százalékával növeli majd meg.

Az éves deficit hivatalosan előirányzott növekedésének mértéke még magasabb lenne, ám amiatt, hogy a személyi jövedelemadó tavalyi csökkentése 2025 után fog érvényesülni, a 2028-as deficitet a GDP 1 százalékával alacsonyabb szint alapján számolják. A hivatalos deficit-előrejelzés azt is valószínűsíti, hogy a védelmi és a nem védelmi jellegű diszkrecionális kiadások nemrég elfogadott emelése csak átmeneti növekedést fog okozni.

Eszerint a védelmi kiadások mértéke várhatólag a GDP 3,1 százalékos szintjéről 2028-ra 2,6 százalékra fog csökkenni, miközben a nem védelmi jellegű diszkrecionális kiadások mértéke a GDP arányában a mostani 3,3 százalékról 2028-ra 2,8 százalékra mérséklődik majd.

Nem valószínű azonban, hogy e deficitcsökkentő változások bekövetkeznek, ami miatt a 2028-as deficit mértéke a GDP 7,1 százaléka lesz, ez 2 százalékponttal magasabb a hivatalos előrejelzésnél.

Ha 2028-ban tényleg a GDP 7,1 százalékára engedik el a deficitet, s a trend később is folytatódik, akkor az államadósság szintje a GDP több mint 150 százalékára emelkedne,

amivel az amerikai adósságteher mértéke ugyanabba a kategóriába kerülne, mint Olaszország, Görögország és Portugália esetében.

Következésképp az amerikai államkötvények már nem tűnnének biztonságos eszköznek, s a befektetők kockázati prémiumot követelnének. Az állampapírok kamata emiatt jelentősen emelkedne, ami tovább növelné az éves deficitek szintjét.

Mivel a pénzpiacok előretekintenek, már eleve emelkedtek a hosszú távú amerikai állampapírok reálkamatai. A tízéves amerikai állampapír reálkamatának mértéke a 2016-os zérószintről 2017-re 0,4, míg mostanra 0,8 százalékra nőtt. Az éves infláció mintegy 2 százalékos, így a reálkamatok emelkedése a tízéves kötvények nominális hozamát 3 százalékra emelte.

Ha előretekintünk, akkor azt látjuk, hogy a növekvő adósságráta, a magasabb rövid távú kamatok, illetve a tovább emelkedő infláció kombinációja a tízéves kötvények nominális hozamát 4 százalék fölé fogja emelni.

Mit lehet tenni a hiány csökkentése és az államadósság növekedésének megfékezése érdekében? Egyértelműen látszik, hogy a problémamegoldás részeként csökkenteni kell a nyugdíjbiztosítási programra (Social Security), illetve az időskorúaknak biztosított egészségbiztosítási programra (Medicare) vonatkozó állami kiadásokat. E két kiadási tétel a következő évtizedben a GDP 2,7 százalékával növeli az éves deficitet.

Ez több mint a kétszerese annak, mint ami a hivatalos előrejelzésekben szerepel.

A Social Security program kiadásainak megfékezésére a legjobb módszer a teljes körű juttatásokra jogosító életkori határ megnövelése. 1983-ban a kongresszus úgy döntött, hogy ezt a korhatárt 65 évről fokozatosan 67 évre emelik, amivel a GDP mintegy 1,2 százalékával csökkentek a Social Security program hosszú távú kiadásai.

1983 óta az átlagos várható élettartam a hatvanas évek közepi szintről három esztendővel megemelkedett. Ez azt jelenti, hogy a teljes juttatásokra jogosító korhatár 67-ről 70 évre való emelése a GDP mintegy 2 százalékával csökkentené a Social Security program hosszú távú kiadásait.

Manapság nem számít politikailag életképes opciónak a Social Security és Medicare programokra fordított kiadások növekedésének lassítása. Ahogy azonban a deficit és a kamatok szintje emelkedik, a kongresszus visszatérhet ehhez a jól bevált megközelítéshez.

www.project-syndicate.org