Eljött a globális pénzügyi rendszer átalakításának ideje
A befektetések nélkülözhetetlenek lesznek a fenntartható fejlődési célok (FFC-k) teljesítéséhez, amelyek a szegénység és az éhezés felszámolását, a klímaváltozás elleni küzdelmet, a megfelelő infrastruktúra kiépítését, valamint az inkluzív és fenntartható gazdasági növekedést célozzák. Három év telt el, de még nem tettünk elég lépést azért, hogy a pénzügyi rendszert az említett célok eléréséhez felkészítsük.
Az ENSZ közel hatvan ügynökséggel és nemzetközi intézménnyel együttműködve nemrég kiadott egy jelentést arról, hogy a világ hol tart a pénzügyi, szakpolitikai és szabályozási környezet FFC-k teljesítéséhez szükséges megváltoztatásában. Az értékelés megállapította, hogy a fenntartható befektetések terén tapasztalható pozitív fejlemények ellenére a szóban forgó célok elérése addig nem valósulhat meg, amíg a teljes pénzügyi rendszert nem toljuk el a hosszú távú befektetések felé, s ennek keretében nem tesszük kiemelt szemponttá a fenntarthatóságot. Hosszú távú perspektívák nélkül bizonyos kockázatokat – különösen azokat, melyek a klímaváltozással kapcsolatosak – nem fognak figyelembe venni a magánszektor befektetési döntéseinél.
Ma a rövid távú befektetési szempontok a tőkepiacok és a devizaárfolyamok volatilitását okozzák, ami jelentősen növeli a fenntartható befektetések költségeit és kockázatait, különösen a fejlődő országokban.
Ha megfelelő ösztönzőket alkotunk meg annak érdekében, hogy a finanszírozás a hosszú távú infrastrukturális projektek – például a hidak, közutak, csatornázási rendszerek építésének – irányába terelődjön el, akkor nagymértékben elősegítjük a fejlődést és a stabilitást.
Továbbá e beruházási projekteknek ökológiai és szociális szempontból fenntarthatóbbnak kellene lenniük. Miután a mostani beruházások, kiváltképp az energiarendszerben, évtizedekre meghatározzák a fejlődés irányait, többet kell tenni azért, hogy a beruházások ne ássák alá a klímaváltozás kezelését célzó erőfeszítéseinket.
A pénzügyi szektor átalakítsa nem lesz egyszerű folyamat. A tőkepiacokat a rövid távú szempontok uralják, ami a tőkeáramlás volatilitásából, illetve abból is látszik, hogy néhány fejlődő piacon rövid ideig tartják meg a részvényeket (a hatvanas évek nyolcéves értékéről nyolc hónapra esett vissza az átlagos időtartam).
A hosszú távú intézményi befektetők hozzávetőleg 80 ezermilliárd dollárt tartanak különböző eszközökben, ennek mintegy fele hosszú távú kötelezettséget jelent, aminek csaknem 75 százaléka likvid eszközökben található, s alig 3 százalék van infrastrukturális beruházásba fektetve.
Hasonló tendencia figyelhető meg a reálgazdaságban is. 2016-ban az S&P 500 cégei nyereségük több mint száz százalékát költötték osztalékokra és részvény-visszavásárlásokra – ami rövid távon emelte a részvényárakat – ahelyett, hogy beruházásokkal hosszú távú értéknövelésbe fogtak volna. A McKinsey Global Institute 2017. februári felmérése szerint a cégvezetők 87 százaléka nyilatkozott úgy, hogy „nyomás alatt van abban a tekintetben, hogy egy-két éven belül kimagasló pénzügyi mutatókat érjen el”, miközben 65 százalékuk szerint „a rövid távú nyomás az elmúlt öt évben erősödött”. Továbbá 55 százalékuk nyereséggel járó beruházást is elhalasztana annak érdekében, hogy a negyedéves mérlegadatokra vonatkozó cél ne kerüljön veszélybe.
Gazdasági, szociális és ökológiai célkitűzéseink elérésének előfeltétele, hogy a befektetőket a rövid távú gondolkodásról a hosszú távú tervezésre állítsuk át.
A magánszektor azonban nem fog önmagától átalakulni. A politikai döntéshozóknak kell beavatkozniuk, s irányt mutatniuk. Jól átgondolt és betartatott állami szabályok nélkül a piacok nem működnek tisztességesen és a közérdeknek megfelelően. Az állami beruházások mellett ez az állam egyik leglényegesebb funkciója.
A globális pénzpiacok átalakításához különösen szükség van a prudenciális szabályok, a tőkekövetelmények, a befektetési szempontok, a cégvezetői javadalmazások megváltoztatására. A könyvelési eljárások reformjára is szükség lesz a „mark to market” módszer által bevezetett rövid távú tendenciák visszaszorítása érdekében.
Még tizenkét év van a fenntartható fejlődési célok teljesülésére megszabott határidőig, vagyis úgy tűnhet, hogy a világnak sok ideje van az előrelépésre a célkitűzések terén. Az ENSZ célorientált kezdeményezéseivel kapcsolatos múltbeli tapasztalatok azonban annak fontosságát mutatják, hogy már a folyamat elején történjenek lényeges lépések. Nehezíti a helyzetet, hogy az eszkalálódó geopolitikai és világkereskedelmi feszültségek akadályozzák az előrelépést. Ám ezek nem állhatnak a fenntartható fejlődési célok teljesülésének és egy fenntartható jövő építésének útjába.
Mindenekelőtt e jövő finanszírozását kell megoldani.
Bár a nemzetközi pénzügyi világ különböző szintjein sok állami és magánintézmény már hozzákezdett az átalakuláshoz, a teljes pénzügyi rendszer még előtte áll a szükséges változásnak. Mindannyian egyetértünk abban, hogy mit kell tennünk, most már csak cselekednünk kellene.
Copyright: Project Syndicate, 2018
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.