Az Európai Unió űrbeli beruházásai a Földön is hasznosak lesznek a jövőben

Az Európai Unió szerdán sikeresen útjára indította a Galileo navigációs rendszer négy új műholdját. E műholdak pontosabb jeleket biztosítanak majd, és hozzájárulnak ahhoz, hogy a Galileo 2020-ig a világ legjobb műholdas navigációs rendszerévé váljon.

De miért is fontos nekünk, hogy mi történik a világűrben? A válaszhoz elég, ha ránézünk a tenyerünkre. A Galileo jóvoltából az okostelefonokon működő térképek 20 centiméter pontosságú helymeghatározásra lesznek képesek – ez pedig pontosabb, mint a GPS. A változásokra a gazdaság is reagál: csak az elmúlt évben mintegy 75 millió Galileo-kompatibilis mobiltelefont értékesítettek.

A Galileo azonban nemcsak térképeket és alkalmazásokat jelent: jeleit modern banki ügyletekhez, műholdas televíziózáshoz, közlekedési és vasúti irányításhoz is használják.

Adatai segíthetnek abban, hogy megtaláljuk azt az emeletet, ahonnan valaki segítséget kér. A jövőben pedig a műholdas navigációt minden önvezető autó vagy mesterségesintelligen­cia-rendszer fejlesztésében alkalmazni fogják. De ez még csak a kezdet. A Galileo számos olyan új alkalmazás és szolgáltatás kifejlesztéséhez hozzájárul, amelyet ma még el sem tudunk képzelni. E gyakorlati felhasználások mellett a Galileo stratégiai jelentőségű projekt Európa számára. Önállóságot és függetlenséget biztosít, akár gazdasági, akár katonai célokra használják az eredményeit. A Galileóba való beruházás segít abban, hogy Európa lépést tartson az Egyesült Államokkal, és ne előzze meg Oroszország vagy Kína.

A Galileo csak egy része az európai űrodisszeának, hiszen Európa a világ legjobb földmegfigyelési műholdas programját is kifejlesztette. Ez a Kopernikusz, amely lehetővé teszi bolygónknak, valamint bolygónk légterének, óceánjainak és kontinenseinek a megfigyelését.

A Föld körüli pályán keringő hét műhold hamarosan a világ legnagyobb adatszolgáltatója lesz a Google után.

A Kopernikusz emellett hozzáférést biztosít a legpontosabb éghajlati és környezeti adatokhoz – méghozzá ingyenesen, nyíltan és a nap huszonnégy órájában. Ezeket az adatokat az erdőtüzek, áradások, hurrikánok és földrengések során végzett mentési műveletekben is felhasználják. A műholdak segítenek a precíziós földművelésben, valamint az éghajlatváltozás és a városi szennyezés nyomon követésében. És ez még nem minden: az EU további lépéseket tervez. Célunk, hogy a Kopernikusz a párizsi klímamegállapodás kötelezettségvállalásainak ellenőrzésében a világ vezető megfigyelőrendszerévé váljon. Általa Európa rendelkezni fog azzal a technológiával, amely méltó az éghajlatváltozás elleni küzdelemben betöltött vezető szerepéhez. A Galileo és a Kopernikusz révén Európa a világ második űrhatalmává lép elő.

Az űripar napjainkban jelentős változásokon megy keresztül: új szereplők, diszruptív technológiák és új üzleti megközelítések jelennek meg. E változásokra gyorsan kell reagálni. Ez azt jelenti, hogy az űrtechnológiába való beruházásokra, új űrmegközelítés kialakítására, valamint a biztonsági és védelmi alkalmazásokkal való szinergiákra van szükség. Ez a gondolat húzódik meg a 2020-at követő új, 16 milliárd eurós űrprogramra vonatkozó európai bizottsági javaslatok mögött.

A Galileo és a Kopernikusz még nagyobb szabású, még jobb, még erősebb lesz.

Új biztonsági elemeket fejlesztenek ki, például a biztonságos műholdas kommunikációt, valamint egy űrfelügyeleti és nyomkövető rendszert. Támogatni fogjuk az űrhöz való autonóm európai hozzáférést, és segíteni fogjuk ezen ágazat induló vállalkozásait abban, hogy fellendüljenek és növekedjenek.

A világűr tökéletes példája a sikeres európai együttműködésnek. Egyedül egyetlen tagállam sem tudná ezt a kezdeményezést megvalósítani. Előretekintve folytatnunk kell, amit elkezdtünk. Az Európai Bizottságnak a 2020 utáni űrprogramra vonatkozó javaslatával a tagállamok és az Európai Parlament lehetőséget kap arra, hogy még ambiciózusabb célokat tűzzünk ki a világűrben betöltött globális vezető szerepünk fenntartása érdekében, Európa és az európai polgárok javát szolgálva.