Innováljunk Magyarországért!

Társadalmi felzárkózást segítő programot indított Tanítsunk Magyarországért elnevezéssel az Innovációs és Technológiai Minisztérium. Célja, hogy a kistelepüléseken, a lemaradt régiókban élő kisiskolások is kihozhassák magukból a lehető legtöbbet, sikeresen végezhessék el tanulmányaikat és továbbtanulhassanak. A program kapcsán azonban eszünkbe juthat egy másik, gazdasági fejlődésünk szempontjából szintén nagyon fontos program indításának lehetősége. Ennek a programnak az Innováljunk Magyarországért címet adhatnánk.

Egyre nyilvánvalóbb ugyanis, hogy a magyar gazdaság magasabb szintre lépésének, termelékenysége javításának egyik legnagyobb gátja

az innováció alacsony szintje.

Az Európai Unió Innovációs Teljesítménytábláján 2018-ban Magyarország az EU 28 tagállama között a 21. helyen volt. Ha pedig a regionális innovációs teljesítményünket nézzük, akkor azt látjuk, hogy ráadásul az innovációs teljesítmény tekintetében jókora különbségek vannak az egyes régiók között.

Az Európai Unió regionális versenyképességi elemzése szerint az EU 216 régiója között Észak-Magyarország a 196., Dél-Dunántúl a 183 és Észak-Alföld a 176. helyen van. Nagy a szakadék ezen régiók és a legjobb pozíciójú korábbi Közép-Magyarország régió (ma már szétválasztva Budapestre és Pest megyére) 131. pozíciója között, amellyel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy ezt az eredményt Budapest, és nem Pest megye érte el. Arra is fel kell figyelni, hogy Magyarországon a hétből négy régió esetén is romlott az innovációs eredmény, közöttük Nyugat-Dunántúlon is. Eközben például Szlovákia és Ausztria valamennyi régiójának teljesítménye javult,

Lengyelország 16 régiójából 13-nál volt javulás.

Nyilvánvalóan indokolt tehát a helyzet általános javításán túl a regionális kiegyenlítés, a lemaradt régiók fejlődésének felgyorsítása az innováció területén éppen úgy, mint az oktatásnál. Az innováció, mint tudjuk, nem egyenlő a kutatás-fejlesztéssel. Az innováció lehet folyamatinnováció, piaci innováció, szervezési-vezetési és marketinginnováció is. Feltételeként éppen ezért nemcsak a gépi beruházásokra vagy a szoftvervásárlásokra kell gondolnunk. Esetenként sokkal fontosabb, hogy a környezeti bürokratikus és egyéb akadályok, a piaci versenyt torzító hatások ne akadályozzák az innovációt. Ebből adódóan nem lehet az innováció területén nagyobb előrelépésre számítani olyan pályázati rendszerekkel, amelyek elsősorban a gépi és egyéb beruházásokra helyezik a hangsúlyt. Ráadásul a pályázatokkal szigetszerű eredményeket lehet csak elérni:

egy-egy cég forráshoz jut, de ez számottevő regionális vagy országos tovagyűrűző hatást nem eredményez.

Az sem titok, hogy a pályázati rendszerhez főleg azok férnek hozzá, akik tisztában vannak annak bürokratikus rendszerével, illetve meg tudják fizetni a pályázatírókat. A kistelepüléseken, lemaradt régiókban a mikro- vagy kisvállalkozásoknak éppen ezért nem sok esélyük van arra, hogy innovációs pályázati lehetőséghez jussanak. Ahogy több elemzés rámutatott, éppen ezért nem is pályáznak. Pedig lehet, hogy ezzel veszteség éri a gazdaságot, hiszen ötletek halnak el, lehetőségek vesznek el. Ezért az innovációs képességek erősítéséhez, az innovációs teljesítmény javításához az innovációt társadalmasítani kell. Ennek egyik feltétele az innováció általános és helyi gátjainak lebontása és annak biztosítása, hogy az innovációs ötletek gyorsan felszínre kerüljenek, és az életképesek gyorsan megvalósulhassanak, hiszen egy jó elgondolás csak ebben az esetben válik piaci előnnyé. Ezt pedig nem teszi lehetővé a pályázati rendszer bürokratikussága és az elbírálás lassúsága.

Összefoglalva a gondolatokat, ahhoz, hogy a magyar gazdaság előbbre lépjen az innovációs listákon – ami egyben javítaná a tudással, innovációval való versenyzésünk esélyeit –,

országos programot célszerű indítani az innováció gátjainak felmérésére és elhárítására, a sikeres innováció feltételrendszerének megteremtésére.

Különösen fontos ezen belül a kisvállalati szektor helyzetének átfogó és őszinte elemzése, és a rá jellemző gyenge innováció okainak korrekt feltárása. Egy ilyen országos program ráirányítaná a társadalom figyelmét is az innováció fontosságára, és felébresztené az érdeklődést, a kreatív gondolkodást arról, hogy kinek milyen feladata van az innováció ügyének előrevitelében. Bizonyított ugyanis, hogy az innovációba történő okos befektetés megtérül, hozzájárul a gazdaság és a társadalom fejlődéséhez. Tehát: „Innováljunk Magyarországért, és főleg a vidéki Magyarországért”!