Itt az idő dönteni az adózás jövőjéről

Első pillantásra a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) január végi ülése egy szokásos, bürokraták részvételével zajló eseménynek tűnik, ám valójában kiemelt fontosságú, mivel a világ leggazdagabb országai ekkor új javaslatokat mutatnak be a digitális multinacionális vállalatok – mint a Google, az Amazon, a Facebook, az Apple, a Netflix és az Uber – megadóztatására vonatkozóan.

Amikor 2012-ben az Apple, az Amazon és a Google adóelkerülési gyakorlataival kapcsolatos botrányok közfelháborodást váltottak ki, és cselekvésre késztették a G20-akat, az OECD-t felkérték arra, hogy hozza tető alá a nemzetközi társaságiadó-rendszer reformját. Három évvel később ez vezetett el a BEPS néven ismertté váló reformcsomaghoz. (A BEPS a base erosion and profit shifting kifejezés rövidítése, amely a profit más országba történő áthelyezéséből eredő társaságiadóalap-amortizációt jelenti – a szerk.) A reformfolyamatot az OECD-tagállamok vezették, és csak az első, kezdeti tervek elkészülte után nyílt meg a fejlődő országok előtt. Jelenleg 125 ország vesz részt a tárgyalásokon az Inclusive Framework nevű csoportot alkotva.

A BEPS kétségkívül fontos lépés volt a multinacionális vállalatok által használt legkirívóbb adóelkerülési stratégiák némelyikének felszámolása felé.

Bevezette például, hogy az egyes országok adóhatóságai osszák meg a multinacionális vállalatok profitjára és adóbefizetéseire vonatkozó jelentéseiket.

Sajnos ez csak a nagyon nagy multinacionális vállalatoknál érvényesül, a jelentések nem nyilvánosak.

A BEPS ezenkívül nem ásott le a probléma gyökeréig: a cégeknek továbbra is lehetőségük van a nyereségük áthelyezésére, és így az alacsony adókulcsot használó államok adórendszere adta előnyök kihasználására.

A multinacionális vállalatok legálisan tehetik ezt a transzferárazás alkalmazásával: eszerint egy anyavállalat megállapítja a leánycégei közötti tranzakciók árait, hogy garantálja a profit alacsony adózású országokban történő regisztrálását, ahelyett, hogy azt ott vennék figyelembe, ahol valójában a nyereséget eredményező tevékenység folyt.

Az adóelkerülés az összes gazdasági szektorban megfigyelhető, ám a digitális cégek példája mutatja a legjobban, mennyire idejétmúlt a nemzetközi adórendszer. Ezen cégek termelésének marginális költsége zéró, így a keletkező bevétel járadékjövedelem, emiatt fontos ennek megfelelő mértékű megadóztatása. Továbbá – szemben azzal, amit ezen vállalatok állítanak – ez az adózás nem hatna negatívan a digitális szolgáltatások kínálatára.

A Független Bizottság a Nemzetközi Társasági Adózás Reformjáért (ICRICT) nevű testület – amelynek elnöke vagyok – úgy véli, hogy a BEPS-folyamat elérte, amit lehetett, ha figyelembe vesszük a nagyvállalatok politikai befolyását és azon ügyvédek és könyvvizsgálók seregét, akiknek érdekükben áll a status quo fenntartása. A legfrissebb jelentésünkben összefoglaltuk, hogy a BEPS-folyamat eddig mit ért el, illetve rámutattunk arra, hogy minek kellene történnie a reform következő szakaszában, a BEPS 2.0 során.

A közelgő OECD-tanácskozás döntő fontosságú lesz ebből a szempontból. Most először az OECD be fogja mutatni az Inclusive Framework csoport országainak a BEPS 2.0-ra, valamint az adórendszerek mélyebb átalakítására vonatkozó elképzelését, amely választ adna a digitális gazdasággal járó kihívásokra.

Ez egy különleges alkalom az Inclusive Frameworkben részt vevő kormányzatok számára, hogy arra ösztökéljék az OECD-t, utasítsa el a transzferárazást, és mozduljon el egy tisztességesebb és hatékonyabb rendszer felé.

A digitális multinacionális vállalatok megadóztatásának módjával kapcsolatos konszenzus hiánya mostanáig azt váltotta ki, hogy számos ország árbevétel-alapú adót alkalmaz (India, Olaszország, Spanyolország és Franciaország) vagy tervez bevezetni (például az Egyesült Királyság) az adóbevételek növelése érdekében. Az egyoldalú intézkedések azonban nem elegendők.

Az ICRICT támogat minden olyan eszmecserét, amely a multinacionális vállalatok konszernszintű adóztatása irányába halad, ami felszámolná a transzferárazás használatát a profitok áthelyezése érdekében. Erősen támogatjuk egy globális minimális – 20 és 25 százalék közötti – társaságiadó-kulcs bevezetését az elért összes nyereségre vonatkozóan.

A fő prioritás az, hogy egy olyan nemzetközi társaságiadó-rendszer jöjjön létre, amely illeszkedik a digitális gazdaság szempontjaihoz. Az OECD BEPS-folyamatát lényegében a fejlett országok fogalmazták meg. Január végén Párizsban a fejlődő országoknak meg kell érteniük, mi forog kockán, és hallatniuk kell a hangjukat annak érdekében, hogy az új javaslatok minden ország hasznára legyenek.

Copyright: Project Syndicate, 2019

www.project-syndicate.org