Az IMF felmérte Szlovákiát

Július második hetében jelent meg a Nemzetközi Valutaalap (IMF) átfogó elemzése a szlovák gazdaság helyzetéről, gyenge pontjairól és a növekedés fenntartását segítő teendőkről. Tekintettel arra, hogy több gazdaságszerkezeti mutatónk is közel van a szlovák értékekhez, érdemes áttekinteni az IMF helyzetelemzését és javaslatait.

Az IMF megállapítja, hogy az olcsó munkaerőre települt globális értékláncoknak köszönhetően Szlovákia jelentős GDP-növekedést tudott elérni, amelynek következtében az egy főre jutó GDP-je az EU-s átlagot száz százaléknak tekintve 2018-ra 78 százalékot ért el. (A magyar érték 70 százalék.) Ugyanakkor megmaradtak a regionális különbségek, amelyek felszámolása további növekedési forrás lehetne. Ez a probléma Magyarországra is jellemző, hiszen hét régiónk közül négy esetén az egy főre jutó GDP az EU-s átlaghoz képest nem éri el az 50 százalékot. További jellemzője a szlovák gazdaságnak, hogy annyira erősen függ a globális láncoktól, hogy ma már ezek adják exportja csaknem 90 százalékát, ami a környezeti bizonytalanságok, a német gazdaság és azon belül az autóipar növekedési problémái miatt súlyos veszélyforrás. (Magyarország ezen mutatója alapján a második helyen van 80 százalék körüli értékkel.)

Gond az is, hogy Szlovákia a globális értékláncok számára még ma is elsősorban összeszerelő telephely, amely a bér-profit arányban általában, illetve konkrétan abban is megmutatkozik, hogy a kivitelben igen csekély a munkaerő bérhányada. A V4-ek között ezek az arányok Szlovákiában a leggyengébbek, Magyarország a második helyen áll. A magasabb bér elérését gátolja az összeszerelő munka alacsony hozzáadott értéke.

Az IMF arra is felhívja a figyelmet, hogy

tekintettel az összeszerelő munkák magas arányára, a digitalizáció és a robotizáció várható jövőbeli hatásai miatt a létrehozott munkahelyek körülbelül 70 százaléka lehet veszélyben Szlovákiában.

Igaz, a még futó termelés és a legutóbbi autóipari beruházások miatt inkább munkaerőhiány tapasztalható. Azonban az összeszerelő munkák robotizálása könnyen megoldható, és ráadásul nagy termelékenységnövekedést is eredményez. Sajátos veszélyforrás Szlovákiában az is, hogy az elmúlt időszakban – a bérek emelkedése mellett – a háztartások erős eladósodása is bővítette a fogyasztást. Mára az eladósodottság mértéke átlagosan elérte az elkölthető jövedelmek 80 százalékát, ez egy nagyobb külső, exportpiaci megrázkódtatás esetén súlyos banki sérülékenységi és társadalmi problémákat is okozhatna. Az ingatlanárak gyors emelkedése és a jövedelmek közötti szakadék növekedése miatt a háztartások erősödő sérülékenységére is fel kell figyelni.

Az olcsó munkaerő és az összeszerelő munka ezért már nem versenyelőny – figyelmeztet a Nemzetközi Valutaalap. A megoldás az értékláncon való előrelépés a működő globális láncok esetén, valamint a hazai gazdaság megerősítése, innovativitásának fokozása. Minderre viszont csak akkor van lehetőség, ha javul a munkaerő tudásszintje, a gazdaság innovációs képessége, továbbá rugalmasabbá, áttekinthetőbbé és kiszámíthatóbbá válik az üzleti környezet. Viszont a felsőfokú végzettségűek aránya tekintetében a V4-ek között Szlovákia a sereghajtó éppen Magyarország mögött. Különösen hiányoznak a műszaki és természettudományos végzettségűek a kínálatból. Szintén gond van az innovációval is. Szlovákia 2018-ban a GDP 0,88 százalékát (a magyar adat 1,35), egy főre vetítve pedig 137,8 eurót fordított kutatás-fejlesztésre (a magyar adat 170,8 euró). Gyenge az innovációs rendszer működési hatékonysága is, ami elsősorban abban nyilvánul meg, hogy alacsony szintű a kutatás-fejlesztési eredmények konkrét piaci hasznosulása. Fontos lenne továbbá a közpénzek elköltésének hatékonyságát javítani, beleértve az EU-s pályázati forrásokat is. Szükség lenne a gazdaság további kifehérítésére. Ennek kapcsán az online pénztárgépek Magyarországon már megvalósult használatát és az adóhatóság által elvégzett adóbevallást javasolja az IMF.

Összességében, a felsorolt külső veszélyek és a belső gyengeségek miatt a gazdasági növekedés enyhe visszaesését vetíti előre az IMF. A hosszabb távú, fenntartható gazdasági növekedés feltételeként pedig a hozzáadott érték növelését tartaná fontosnak a termelésben és az exportban egyaránt, ehhez javítani kellene az oktatás minőségét, ami elképzelhetetlen az oktatók felkészültségének erősítése nélkül. Vagyis a jövő eredményeit a gazdasági szerkezet korszerűsítésétől, az innovatív és tudásalapú ágazatok arányának növelésétől lehetne várni, beleértve a hazai szektor megerősítését és a globális láncoktól való függőség csökkentését is. A tanácsok számunkra nem okozhatnak meglepetést, tekintettel arra, hogy – elsősorban a külpiaci körülmények változása miatt – Magyarország hasonló gondokkal néz szembe, mint Szlovákia. Igaz, a magyar gazdaság már ma is színesebb, mint a szlovák. Magyarország elsősorban a gazdaságvédelmi akciótervvel, valamint a 2020. évi költségvetésben szereplő, a GDP 1 százalékát kitevő tartalékkal védi magát az esetleges piaci problémákkal szemben. Hosszabb távon viszont számunkra is csak a szerkezet korszerűsítése és a stratégiai erősségek jobb kihasználása lehet a megbízható fejlődési út, ehhez elengedhetetlen a tudásszint számottevő emelése és az innováció gátjainak lebontása.