Ha szeptember, akkor iskolakezdés

Szeptemberben mintegy 1,2 millió közoktatásban tanuló gyermek és fiatal számára kezdődött el az új tanév. Az oktatás sikerességéért a pedagógusok tehetnek a legtöbbet, ezért munkaerőpiaci helyzetük, megbecsültségük javítása nélkülözhetetlen. Ezt volt hivatott elősegíteni a 2013 és 2017 közötti, több lépcsőben megvalósított béremelés és a 2013-ban bevezetett, új előmeneteli rendszert magában foglaló életpályamodell.

Az előző, 2018–2019-es tanévben 91 ezer első osztályos kisgyerek kezdte meg általános iskolai tanulmányait.

Az ismert demográfiai folyamatok következtében az iskolába kerülő gyermekek száma az utóbbi évtizedekben hullámzó, de összességében csökkenő tendenciát mutatott.

Az új, komplex családtámogatási rendszer célja a demográfiai deficit csökkentése. A születések számának a program által megcélzott növekedése a jövőben az iskolás korú gyermekek számának emelkedését is maga után vonja.

A tanulmányaikat középiskolában folytató kilencedikesek 43 százaléka gimnáziumban, 33 százaléka szakgimnáziumban, 24 százaléka szakközépiskolában tanult tovább. Az új szakképzési politika részeként vezették be a gyakorlatorientált tudást adó duális szakképzéseket. Ennek keretében a 2018–2019-es tanévben a nappali tagozatos szakközépiskolások 92, a szakgimnáziumban tanulók 22 százaléka tanult az intézmények szakképző évfolyamain.

A szakképzés munkaerőpiaci igényekhez igazodó tervezett továbbfejlesztése remélhetőleg mérsékli a munkaerő-kereslet és -kínálat közötti mennyiségi és strukturális diszkrepanciákat.

Az ezredforduló utáni gyors információtechnológiai fejlődés nyomán kulcsfontosságúvá vált a digitális készségek fejlesztése. A múlt tanévben már csaknem minden általános iskola és a gimnáziumok 95 százaléka rendelkezett számítógéppel és internet-hozzáféréssel. A szakgimnáziumok és a szakközépiskolák ellátottsága ennél valamivel alacsonyabb, 90 százalékos volt. Az iskolák infokommunikációs eszközökkel való ellátottságának további bővítése fontos feladat lesz a jövőben is.

Az utóbbi években kedvezően alakultak a munkaerőpiaci mutatók, ami hozzájárulhat – az érintettek iskolai teljesítményét esetenként negatívan befolyásoló – szociokulturális hátrányok ledolgozásához.

Ezáltal tovább csökkenhet a lemorzsolódással veszélyeztetett diákok száma, és uniós szintre redukálódhat a korai iskolaelhagyók – vagyis a 18–24 évesek között a legfeljebb alapfokú végzettségűek – aránya.

Az iskolakezdés jelentős terhet ró a családokra, az ezzel kapcsolatban felmerülő költségek igen széles skálán mozoghatnak. A gyermeket nevelő háztartások gyermekenként átlagosan több mint 20 ezer forintot költöttek az iskolakezdésre 2018-ban. A legnagyobb tételt (36 százalék) a füzetek, rajzfelszerelések, toll, tolltartó és egyéb oktatási segédeszközök alkotják, a ruházati cikkek, cipő, tornafelszerelés megvásárlása a költségek 25 százalékát teszi ki, az iskolatáska 13 százalékot. A tankönyvek beszerzése fokozatosan csökkenő, a következő tanévben megszűnő kiadássá vált, illetve válik.

A hagyományos kiadásokon túl azonban ma már a családok jelentős része igyekszik lépést tartani a technikai fejlődéssel, ami műszaki cikkek, digitális eszközök beszerzését is igényli.

Az iskolakezdéssel kapcsolatos ráfordításokat több szakpolitikai támogatás igyekszik mérsékelni. Ezek közül az egyik legfontosabb a felmenő rendszerben bevezetett ingyenes tankönyvellátás, amelyet a következő tanévben már a köznevelés valamennyi résztvevőjére kiterjesztenek. A nappali képzés 1–12. évfolyamain az elmúlt tanévben mintegy 936 ezer tanuló jutott hozzá ingyenesen a tankönyvekhez. Ennek összege tanulónként – a tantárgyankénti alternatívák közötti választás függvényében – mintegy 15–20 ezer forint között mozgott. Az iskolai étkezés támogatása kedvezményes, bizonyos esetekben, például a nagycsaládosok számára pedig ingyenes étkezést tesz lehetővé. A települési és a kerületi önkormányzatok szintén nyújtanak iskolakezdési támogatást, ennek összege és az igénybevétel szabályai (mely oktatási szint, illetve milyen szociális háttér esetén jár) változók.

A munkaerőpiacra kerülő fiatalok versenyképes nyelvtudásának támogatása érdekében ingyenes az első, sikeres nyelvvizsga, és a jövőben a 9. és a 11. évfolyamos diákok ingyenes nyelvi tanulmányutakon fejleszthetik nyelvtudásukat.

Emellett – a minimálbér bizonyos százalékának erejéig – a munkáltatók is támogathatják a közoktatásban tanuló gyermeket nevelő munkavállalókat.

Az iskolakezdés tehát, amellett, hogy természetesen a családok igyekeznek a gyermekeknek a lehetőségeikhez mérten legkedvezőbb feltételeket biztosítani, az állam és a piaci szféra egy része által is támogatott közüggyé vált.