Tartós mínuszokra készülhet a világ

A világgazdasági konjunktúrát övező egyre nagyobb kockázatok árnyékában hátraarcot vezényeltek a nagy jegybankok. Az amerikai Fed három és fél évnyi fokozatos kamatemelés után júliusban ismét a csökkentés útjára lépett, miközben a piaci várakozások szerint e heti ülésükön az Európai Központi Bank (EKB) döntéshozói is további monetáris lazításról dönthetnek. A recessziós félelmek és a kibontakozó monetáris politikai irányváltás hatására minden korábbinál nagyobb mértékben terjednek a negatív hozamok a világ kötvénypiacain.

Augusztus végére már több mint 16 ezermilliárd dollár névértékű kötvény – a teljes globális kötvényállomány hetede –, az államkötvények negyede forgott negatív hozamokkal. A negatív előjel nemcsak rövid, hanem egyre hosszabb futamidőkön is általánossá vált. Az előrejelzések szerint a folyamatnak közel sincs vége.

Számos jel mutat arra, hogy a világnak tartósan be kell rendezkednie a negatív kamatok korára.

Az okok között első helyen az elemzések leggyakrabban a nagy jegybankok monetáris politikáját említik. Az EKB és a japán központi bank (Bank of Japan – BoJ) is hosszú ideje negatív tartományban tartja irányadó rátáját, miközben eszközvásárlási programjaik a kötvénypiac egyre nagyobb részét lefedik, folyamatos nyomás alatt tartva a hozamokat. A központi bankok mellett azonban legalább három további tényező is a hozamok süllyedésének irányába hat. A technológiai fejlődés, a demográfiai és a geopolitikai változások, mint korunk új megatrendjei, a növekedési lehetőségek mellett a kamatkörnyezetet is befolyásolják.

Az új technológiai forradalom, a digitalizáció, a szolgáltató szektor térnyerése teljesen átalakítja gazdaságaink beruházási igényét. Szemben az ipari fejlődés korábbi szakaszaival, amikor a vállalatok nagy volumenű fizikai beruházásokat hajtottak végre (gépsorok, üzemcsarnokok), a 21. században a beruházások egyre nagyobb aránya digitális tőke (szoftverek, adatbázisok) formájában valósul meg. A gyors digitális fejlődés következtében a beruházások ára egyre alacsonyabb lesz, ami tartósan kisebb beruházási igénnyel jár.

Hasonló hatásuk van a demográfiai folyamatoknak.

A világ – főként a fejlett országok – társadalmai folyamatosan öregszenek. A technológia és az orvostudomány fejlődésével a várható élettartam egyre nagyobb része a nyugdíjas éveinkre tevődik. Ezzel összhangban korunk generációinak egyre magasabb megtakarításokra van szükségük. A kamatokat hosszú távon a beruházások és a megtakarítások közötti egyensúly alakítja. Ez a két előbb említett hatás miatt egyre inkább a megtakarítások irányába tolódik el, tartósan csökkentve a globális kamatokat.

A technológiai fejlődés a monetáris politikán keresztül is a negatív kamatkörnyezet irányába hat. Jelenleg a fejlett világ jegybankjainak döntő része inflációs célkövető rendszerben működik. Az induló helyzetben is alacsony globális infláció mellett a technoló­giai újítások, a nagyobb termelési hatékonyság következtében folyamatosan mérséklődnek az árak, amire az inflációs céljaik elérésére törekvő központi bankok tartósan laza monetáris politikával reagálnak.

Végezetül érdemes egy pillantást vetni a világ geopolitikai aktualitásaira is.

A kereskedelmi feszültségek kiéleződése egyre nagyobb valószínűséggel egy valutaháború kialakulásával is fenyeget (ha még nem indult el…). Ebben a helyzetben az érdekelt felek devizájuk leértékelését leginkább az egyébként is alacsony kamatok további csökkentésével próbálhatják meg elérni. Az elmúlt évtized tanulsága, hogy a nagy jegybankok lazító lépései hosszabb távon a globális pénzpiac minden szegletében éreztetik hatásukat, tovább mérsékelve a hozamokat.

A felsorolásból is érzékelhető, hogy világunk alapvetően megváltozott. A régi tankönyvek szinte elképzelhetetlennek tartották a negatív kamatok tartós fennmaradását.

Épp itt az ideje új könyvek után nézni…