Merre tovább, építőipar?

Az építőipar Magyarországon – ahogy tavaly, idén is – a GDP-növekedés egyik motorja: bár a termelési volumen éves emelkedésének üteme augusztusban lassult (5,9 százalékra), az év első nyolc hónapjában még így is csaknem 30 százalékos volt a bővülés a KSH adatai szerint.

Az erőteljes növekedés által sugallt optimista képet több tényező is árnyalja. A rendkívül gyors, az unióban a legerőteljesebbnek bizonyuló növekedés hosszú távon nehezen fenntartható. Ezt feltehetően érzik maguk a cégek is, amelyek nagy része rövid távra – néhány jól megtérülő projektre – tervez.

Ez a tendencia ráadásul nem csupán Magyarországra, de az egész régióra érvényes, ahol viszonylag kevés a nagy múltú, komoly hagyományra visszatekintő építőipari vállalat. A rövid távú gondolkodás hátulütője, hogy a stratégiai jelentőségű hatékonyságnövelés elhalasztása a taktika részévé válik: a cégek nagy része csak akkor fejleszt, ha a megtérülést már a következő egy-két projektben biztosra veszi.

A helyzetet – különösen Kelet-Közép-Európában – a munkaerőhiány is súlyosítja, a képzett munkaerő hiánycikké vált. Ebben természetesen szerepet játszik az elvándorlás, de problémát okoz, hogy egyre kevesebb a szakképzett fiatal, miközben a pályán maradók átlagéletkora folyamatosan emelkedik. A cégek változatos eszközökkel próbálnak felülkerekedni a nehézségeken: egyre többen alkalmaznak külföldieket – jellemzően Romániából és Ukrajnából érkező munkásokat –, és sajnos leginkább a kis-közepes cégeknél továbbra is előfordul a fekete- vagy szürkefoglalkoztatás, a négy órára bejelentett alkalmazottak nemritkán tíz órát is dolgoznak, a különbözetet pedig zsebbe kapják.

A munkaerőhiány miatt emelkedtek a bérek is, 2016 óta 30–50 százalékkal. Hasonló, sőt egyes kategóriákban ennél is gyorsabb ütemben nőttek az építőanyagárak és a szállítási költségek is. A körülmények változása, a megnövekedett költségek miatt egyre több cég érzi elkerülhetetlennek a hatékonyság növelését célzó fejlesztéseket. Ez új fejlemény: amíg a kivitelezés fajlagos költségei viszonylag alacsonyak voltak, addig a kevésbé hatékony módszerek is megfeleltek.

Miként lehet tehát a hatékonyságot növelni az építőiparban? Az egyik irány az előregyártott anyagok, elemek használata. Ha kisebb az építéshelyszíni munka igénye, akkor pontosabb lehet a kivitelezés, biztonságosabbá válik a munkavégzés és – korántsem utolsósorban – sokkal kevesebb hulladék képződik, aminek kezelése szintén egyre többe kerül. Az előregyártás helyszínei ráadásul „fixek”: aki itt vállal munkát, akár le is telepedhet, nem kell ingáznia vagy munkásszállásra költöznie. Ez Magyarországon különösképpen fontos szempont, a hazai munkaerő ugyanis a legkevésbé mobilak közé tartozik.

Az előre elkészített elemek tervezése és gyártása rendkívüli körültekintést igényel, ebben a digitális technológiák alkalmazása nyújthat segítséget. Az építőipart kevesen tekintik a digitalizáció zászlóshajójának, de a fejlődéssel ez az iparág is csak úgy tarthat lépést, ha egyre szélesebb körben alkalmazza az ipar 4.0 módszereit. A tapasztalat ugyanakkor az, hogy a hazai ingatlanberuházásokban érdekelt értéklánc cégei jellemzően nem használják a digitális eszközöket: miközben például technikailag megoldható lenne az építéshelyszíni jegyzőkönyvek, teljesítésigazolások digitalizálása, gyakran egy e-számla kibocsátása is problémát okoz.

Pedig olcsóbb, biztonságosabb és a szó szoros értelmében „tisztább” lehet a kivitelezés, ha a projekt egészét háromdimenziós modelleken vehetjük szemügyre, sőt, így a többéves folyamatokat meg lehet tervezni néhány nap alatt, és komplex szempontok alapján – akár az egyes fázisok költségvonzataival együtt –, egyben lehet áttekinteni.

A Market Zrt.-nél már használjuk a 3D-s­ „munkaterület-átvevőt” is, amelynek lényege, hogy egy lézerszkenner – sok-sok milliónyi adatot rögzítve percenként – „bejárja” az építési területet, mindent alaposan dokumentál, és összeveti az eredményeit a digitális tervekkel, ezzel segíti az alvállalkozókat az átadás-átvétel folyamatában. Az ehhez hasonló innovációk támogatása céljából hoztuk létre a Digitális Mérnöki Szolgáltatások egységet, meggyőződésünk ugyanis, hogy az innovációban a nagyobb vállalatoknak példát kell mutatniuk.

Vannak, akik előrevetítik nemcsak az építőiparnak, de a gazdaság egészének a lassulását is. Miként valamennyi iparágra, az építőiparra is igaz: az új körülmények között csak azok a cégek maradnak életképesek, amelyek időben az innováció útjára lépnek.