Mibe kapaszkodhatnak a vállalkozások?

A kis- és középvállalatok (kkv) képezik az országok jelentős részében a gazdaság gerincét – a koronavírus-járvány okozta recesszió éppen ezért fokozottan sújtja ezt a szektort, hiszen ide tartoznak azok, akik üzleti profiljuktól függően jó ideje megszorításokkal, leépítésekkel kénytelenek számolni. Az államok különböző segélyekkel, kedvezményekkel, mentőcsomagokkal igyekeznek megelőzni a cégbezárásokat, a munkahelyek megszűnését. Magyarországon sincs ez másképp, nem egészen egy hónap alatt öt akciótervrészletet is bejelentett a kormány a gazdasági krízis orvoslására. Kérdés, hogy ezek milyen módon képesek hozzájárulni a kkv-k túléléséhez.

A legelső releváns gazdasági kezdeményezések a március 18-ig megkötött hitelszerződésekkel kapcsolatos intézkedéseket ölelték fel. A KSH adatai szerint

Magyarországon a teljes vállalati hitelállomány több mint fele a kkv-szektorhoz tartozik,

az intézkedés révén (a leépítésekkel, csökkenő árbevétellel tarkított időszakban) számos hazai vállalkozás képezhet tartalékokat a tőke- és kamatfizetések elodázásával.

Az első körös intézkedések a koronavírus-járvány által legkritikusabban érintett szektorokat, vagyis a turizmust, a vendéglátást, a szórakoztatóipart, a sportot, a kulturális szolgáltatásokat és a személyszállítási ágazatokat mentesítették a járulékfizetési kötelezettségek alól június 30-ig.

Azoknak a cégeknek azonban, amelyek több tevékenységi körrel is rendelkeznek, nem automatikusan jár a támogatás, függetlenül attól, hogy az adott vállalat kritikus szektorbeli hányada mekkora, illetve hogy hány munkavállalót foglalkoztat. A többes profil eleve mozgásteret ad a nehézségek kezelésére.

Az áprilisban kihirdetett intézkedéscsomagok fókuszában a munkahelyi problémák álltak: a kkv-k számára releváns lehetőségek közé a 450 milliárd forint értékű munkahely-teremtési beruházási támogatás, a vállalatfinanszírozási hitelprogram, a Növekedési hitelprogram (NHP) Hajrá, továbbá egyéb, összesen százmilliárd forint keretösszegű innovatív beruházásokra szóló pályázatok tartoztak. Az előbbi megpályázásának legfontosabb kitétele, hogy a beruházás pénzügyi támogatása ellenében meghatározott számú új munkahelyet kell teremteni és átlagos állományi létszám tekintetében két évig megtartani. Mindehhez hároméves üzemeltetés társul. Tehát ha a vállalatvezetők a támogatás megpályázása mellett döntenek, egy jól elkészített, legalább három évre szóló üzleti tervvel vágjanak bele!

Az NHP Hajrá a gazdaságvédelmi akcióterv legszélesebb körű intézkedése a kkv-k körében a koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásainak tompítására és a hitelpiaci zavarok megoldására.

Az 1500 milliárd forint összegben meghatározott hitelprogram nullaszázalékos kamatozást és legfeljebb húszéves futamidőt ajánl.

A felvett hitelt új és használt tárgyi eszköz beszerzésére, korszerűsítésre és fejlesztésre, munkabér-finanszírozásra, hitel kiváltására, forgóeszköz és akvizíció finanszírozására, de megegyezés szerint más tevékenységre is felhasználhatják a kkv-k.

Április végén robbant be az MFB csomagja 1500 milliárd forint nagyságrendű hitel-, garancia- és tőkeprogramokkal, ezek az elkövetkező hetekben lesznek elérhetők. Hamarosan azzal a Ginop-pályázattal is élhetnek a kkv-vezetők, amelyben 5 és 153,5 millió forint közötti támogatás igényelhető egyebek között új eszközök, gépek beszerzésére, új technológiai rendszerek és kapacitások kialakítására százszázalékos előleg formájában.

A gazdaságvédelmi akcióterv további, a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások számára hasznos, ám kisebb volumenű rendeleteket is tartalmaz: ilyen

Összességében a magyar gazdasági akcióterv igyekszik a gazdasági szereplők széles körének segítséget nyújtani, a környező országokhoz képest nagy pénzügyi átcsoportosítás mellett. Számos tehermentesítő opció közül lehet válogatni, de érdemes a krízishelyzetre való felkészülés közben alaposan körüljárni az összes pályázati feltételt, ugyanis a pályázatokat benyújtó vállalatok gyakran igen specifikus elvárásokkal szembesülhetnek. Természetesen szükség van a hagyományos magyar találékonyságra is – ez a legtöbb kisvállalkozás jellemzője –, el kell szakadni a rutintól, és a vállalkozásnak tisztáznia kell: mit és milyen módon, milyen célok megvalósítására vegyen igénybe. Ne csak a túlélésért, hanem a stabil jövőért.