A pillanat, amikor Amerika lemarad

Miközben az egyes kormányok világszerte intézkedéseket fogadnak el a koronavírus-járvány okozta közvetlen gazdasági következmények kezelésére, olyan döntéseket is hoznak, amelyek évtizedekre meghatározzák országaik versenyképességét.

Ha megfelelően alakítják ki az élénkítési és újraindítási gazdasági csomagokat, olyan helyzetbe hozhatják az egyes országokat és régiókat, hogy azok képesek lesznek a jövő iparágainak előnyeiből profitálni.

Az EU arra készül, hogy az európai zöldmegállapodás révén élére álljon ezeknek a folyamatoknak. Kína pedig kétségkívül építeni fog a járvány előtti versenyelőnyére a napenergia, az elektromos járművek és az akkumulátorok terén. Ezzel szemben az Egyesült Államokat egyre inkább az a veszély fenyegeti, hogy lemarad.

Az európai zöldmegállapodás a tökéletes modellje annak, miként kell úgy megtervezni élénkítési és újjáépítési gazdasági csomagokat, hogy azok mind közvetlen, mind hosszú távú gazdasági előnyökkel járjanak.

Rövid távon a javasolt beruházások sok jól fizető munkahelyet hoznak létre a tisztaenergia-infrastruktúrában, és több szél- és naperőmű, valamint elektromosautó-töltőállomások, hidrogéntermelő létesítmények létrehozását, épületek energiahatékonysági korszerűsítését fogják finanszírozni.

Hosszabb távon e beruházások eredményeként alacsonyabb lesz az energia­költség, ellenállóbbak lesznek az energiarendszerek, és egészségesebb a la­­kosság. Ezeknek az előnyöknek a felismerésével Európa újjáépítési erőfeszítései már eurómilliárdokat allokáltak nap­erőműfarmok és szélerőművek kiépítésére.

Emellett az európai zöldmegállapodás azzal, hogy negyvenmilliárd eurót különített el a hidrogén-infrastruktúra terén végrehajtandó beruházásokra, azt célozza, hogy a hajózás, az acélipar és más iparágak tiszta energiaforrások felhasználásával működhessenek.

Emellett az EU elkülönített forrásokat kétmillió töltőállomás léte­sítésére, amelyek elektromos és hid­rogénmeghajtású járműveket szolgálnak majd ki. Ezzel élénkíti a keresletet az elektromos járművek iránt, amelyeket olyan vállalatok gyárthatnak helyben, mint a Volkswagen, a Mercedes és a Renault. Ezzel, valamint más intézkedésekkel Európa fontos lépéseket tesz abba az irányba, hogy utolérje Kínát a zöldtechnológiák terén.

Ha Kína az európai zöldmegállapodás mintájára egy élénkítési és újraépítési csomagot vezet be, akkor versenyelőnyét a megújuló energia, az elektromobilitás és a hidrogénmeghajtású iparág más formáira is kiterjesztheti.

Ezzel szemben az USA-ban, bár a szövetségi kormányzat megtett bizonyos szükséges lépéseket a gazdaság rövid távú összeomlásának mérséklésére, a politikai döntéshozók keveset gondoltak a jövőre. Ez az oka annak, hogy egy elmúlt korszak környezetszennyező iparágait mentik meg.

Egy évtizeddel ezelőtt a hagyományos nézet az volt, hogy az energia terén Amerika áll majd a jövőben a folyamatok élén, mivel közelített az energiafüggetlenség eléréséhez a hatalmas palaolaj- és palagázkészletének köszönhetően. Ezekben az iparágakban azonban strukturális visszaesés zajlik.

A költséggörbe egyértelmű:

a fosszilis üzemanyagok nem versenyezhetnek az olcsóbb, hatékonyabb és tisztább energiamegoldásokkal. Az elektromos járművek is folyamatosan olcsóbbak és megbízhatóbbak lesznek, mint a belső égésű járművek, a zöld hidrogén pedig az egyre jobban dekarbonizálódó nehézipar energiamegoldása lesz.

Miközben a fosszilisüzemanyag-iparban munkahelyek fognak megszűnni, sokkal több állás jön létre a szélturbinák és az akkumulátorok, az elektromos járművek gyártása, a szolárpanelek kiépítése és az épületek korszerűsítése miatt.

A világ a zöldenergiára való átállás időszakát éli. Azok az országok, amelyek a múlt technológiáira fogadnak, a saját gazdaságuk sírját ássák meg.

A tisztaenergia-infrastruktúra kiépítését célzó iparpolitika hatalmas mértékben elősegíti majd nemcsak az emberek és a bolygó, hanem az országok gazdasági versenyképességét és a jövő nemzedékek jóllétét is. Európa és Kína megértette ezt, és már úton van afelé, hogy a következő évtizedekben a világgazdaság vezetője legyen.