Időutazás

Óriási, a legtöbb európai ország esetében két számjegyű gazdasági visszaesést okozott a koronavírus elleni védekezés a második negyedévben. Mivel a korlátozásokat némi eltéréssel már az első negyedévben bevezették, érdemes az első fél évet összevontan értékelni.

A visszaesés két negyedéves kumulált mértéke igen széles skálán mozgott, a legkisebb zsugorodás Litvániában volt, ahol alig haladta meg az 5 százalékot, míg

a legnagyobb zuhanást, majdnem 23 százaléknyit, a spanyol gazdaságban mérték.

A visszaesés mértékét leginkább a korlátozó intézkedések szigorúsága határozta meg, de a gazdasági szerkezet is nagyban befolyásolta.

Ennek alapján legalább három csoportba oszthatók az európai országok. Ott, ahol teljes kijárási tilalmat vezettek be, a visszaesés mértéke 17–23 százalék között alakult, idetartozik a spanyol, a brit, a francia, a portugál és az olasz gazdaság.

Ezek közül az országok közül a dél-európaiakat a turizmus összeomlása is magával rántotta a szektortól való nagy fokú függőség miatt. A következő országcsoport vesztesége átlaghoz közeli, 13–15 százalék volt, a hazai gazdaság is közéjük tartozik.

Ezekben az országokban többnyire enyhébbek voltak a korlátozások, azonban a kereskedelmi kitettség, a beszállítói láncok akadozása, a külső kereslet zuhanása, továbbá – mint hazánk esetében – a járműgyártás jelentős súlya visszaesést okozott. A hazai gazdaság csaknem 15 százalékos két negyedévi kumulált visszaesése meghaladta a hasonló adottságokkal rendelkező cseh és szlovák gazdaság 11,5, illetve 13,3 százalékos csökkenését.

A harmadik csoportban az átlagnál kisebb, 10 százalék körüli vagy annál kisebb mértékű volt a visszaesés. Ezekben az általában kevésbé nyitott országokban – mint a balti államok vagy Lengyelország – többnyire enyhe korlátozások léptek életbe, a turizmus súlya kicsi.

Annak hátterében, hogy Németország, Hollandia és Ausztria gazdasága is jóval kisebb visszaeséssel megúszta, az erős belső kereslet állhat, mivel a külföldi utazás elhalasztásán megtakarított összegek a hazai gazdaságot gyarapíthatták.

A gazdaságok meredek zuhanása azonban nem csupán önmagában súlyos, sok ország esetében több évtized növekedését nullázta le.

Ebből a szempontból négy országcsoportot különíthetünk el.

Az olasz gazdaság helyzete a legkritikusabb, már az első negyedévben 2000 első negyedéves szintjére esett vissza az olasz GDP – azaz húsz év alatt gyakorlatilag stagnált –, a második negyedévben pedig majdnem a harminc évvel ezelőtti szintjére esett.

A következő csoportba a portugál, spanyol, francia és brit gazdaság tartozik 17–21 év közötti visszaeséssel.

Mintegy tíz évet veszített Belgium, Ausztria és Németország.

Öt évnél kevesebb veszteséggel csak kelet-közép-európai országok úszták meg, a hazai gazdaság teljesítménye a 2016-os második negyedév szintjére került vissza, így négy évet és egy negyedévet veszítettünk.

A legkevesebbet, két évet, a litván gazdaság „utazott vissza az időben”.

Az új uniós tagállamok viszonylag kedvezőbb helyzetét a többnyire mérsékeltebb gazdasági zsugorodás mellett az elmúlt évek kifejezetten dinamikus gazdasági növekedése magyarázza.

A korlátozó intézkedések fokozatos enyhítésével szinte minden gazdaságban elkezdődött a helyreállás már a második negyedév közepén, ami a harmadik negyedévben kifejezetten látványos lehet, és az években mért visszaesés is számottevően csökkenni fog. Az egyes ágazatokat és országokat azonban különböző mértékű felpattanás jellemzi.

A kiskereskedelem szinte mindenhol gyorsan visszapattant, bár ennek a szerkezete még nem tükrözi a válság előtti szintet. Kisebb fáziskéséssel az iparban is látszik a kilábalás.

Többé-kevésbé a vendéglátás is javulást mutat, bár ezen a területen még nagy az elmaradás. A nemzetközi turizmus azonban messze van a gyógyulástól, amihez elengedhetetlen a leendő oltóanyag széles körű alkalmazása. Tehát

az egyes országok kilábalását nagymértékben fogja meghatározni a gazdasági szerkezet.

A turizmustól erősen függő dél-európai országok ezért nagy hátrányból indulnak, amit egyes népszerű üdülőhelyeken a járvány ismételt gyorsulása is súlyosbít.

A küldő, döntően északi országok azonban igencsak profitálhatnak az elmaradt nyaralásokból származó megtakarítások belső felhasználásából, ami a hazai belföldi turizmus kirobbanó adatain is látszik, de a megtakarításokat nagy értékű árucikkek vásárlására is költhetik.

Ebből eredően is egyenlőtlen lesz rövid távon a kilábalás. A vakcina széles körű használata azonban később – legkorábban jövő nyártól, mivel a társadalmak széles körű átoltottsága az egészségügy kapacitásai miatt hosszabb ideig tarthat – fellendítheti a nemzetközi turizmust is, ami az uniós helyreállítási alap támogatásaival középtávon már a dél-európai országok teljesítményét is javíthatja.