Október 20.: a statisztika világnapja

Információs társadalmunk egyik alappillérét az adatok képezik. A statisztikai hivatalok által gyűjtött, feldolgozott és publikált adatok közvetlenül és a szakpolitikai döntéshozatal eszközeiként közvetetten is befolyásolják mindennapi életünket. Az ENSZ Közgyűlése – Magyarország kezdeményezésére – minden ötödik év októberének huszadik napját a statisztika világnapjává nyilvánította. A 2020. évi világnap a megbízható adatok fontosságára hívja fel a figyelmet.

A digitalizáció korában a világban rendelkezésre álló adatok köre mind a mennyiség, mind a témák kiterjedtsége, mind az adatok elérhetősége szempontjából forradalmi értékű változáson ment és megy keresztül, nem véletlenül nevezte az ENSZ-főtitkár tanácsadó testületének – amelynek e sorok szerzője is tagja volt – az A World that Counts című jelentése adatforradalomnak a jelenséget.

Napjainkra az adatokat előállító szervezetek sokasága elégíti ki a változatos adatigényeket, sok esetben gerjesztve is a keresletet. Óriási igény van mind a gazdaság, mind a közigazgatás szereplői részéről a különböző piaci és nem pia­ci szervezetek kezelésében levő adatok felhasználására, újrahasznosítására, összekapcsolására, elemzésére.

Az adatok ismerete és hasznosítása a gazdaság sokak szerint egyik legfontosabb motorjává vált. Ezt felismerve születnek sorra nemzeti és európai uniós szintű jogszabályok,

amelyek megteremtik a lehetőségét, egyúttal megszabják a feltételeit is az adatokhoz való hozzáférésnek és a felhasználásuknak.

Ebben a sokszereplős adat-ökoszisztémában továbbra is fontos szerepük van a nemzeti statisztikai hivataloknak. A Központi Statisztikai Hivatal a hivatalos statisztika világában zajló modernizáció fontos szereplője. Ennek is köszönhető, hogy a napokban Magyarországot öt év után ismét az ENSZ Statisztikai Bizottságának tagjává választották.

Az adatok világába való belépés, az adatok használata és értelmezése kevesek privilégiumából sokak eszközévé vált az elmúlt egy-másfél évtizedben zajló digitalizációs transzformáció időszakában.

A KSH honlapját évente immár négymillió látogató keresi fel.

Nemcsak a tudományos életben, hanem a közéleti vitákban, a politikai érvelésekben, a sajtóban, de még a mindennapi beszélgetésekben is egyre gyakrabban hivatkoznak tényekre, adatokra, érvelnek adatokra épülő következtetésekkel.

Napjainkban már nem egyszerűen adatszükségletről, hanem információszükségletről beszélünk. A statisztikai hivatalok egyre inkább információmenedzserré válnak, a szakmai folyamatok fontos eleme a különböző adatforrások integrálása, ezekből adatok előállítása, az adatokból információ, az információból tudás építése.

Sajátos erénye a hivatalos statisztikának, hogy nemzetközi működési alapelvek, nemzetközi szabványok és módszertanok alkalmazásával, jogszabályi felhatalmazással, egyben jogszabályokban rögzített kötöttségek figyelembevételével látja el feladatát.

A megbízhatóságot, a magas minőséget, az időbeli és térbeli összehasonlíthatóságot, az adatok szakszerű értelmezését szolgálja mindezek mellett a transzparencia, a metaadatok és a módszertanok nyilvánossága is. Ebben jelentősen különbözik más, alternatív adat-előállítóktól.

Az idei világnap mottója – „Megbízható adatokkal kötjük össze a világot” (Connecting the world with data we can trust) – tükrözi a döntéshozók és a társadalom igényét a megbízható adatokra. Napjainkban sajnos gyakran vagyunk tanúi az adatok véletlen vagy szándékos félreértelmezésének.

A statisztikai adatok értelmezése nem minden esetben könnyű, ezért a KSH feladatköre mindig is túlmutatott az adatok előállításán. Az adatokon túli információ átadását szolgálják egyebek mellett a hivatal publikációi, elemzései és a felhasználókkal folytatott konzultációk is.

Az adatokat természetesen sokan elemzik, értelmezik, kívánatos is, hogy minél többen használják őket különböző célokra. Az értelmezés elősegítése azonban a statisztikusok egyre fontosabb feladatává vált.

Nehéz napjainkban bármiről úgy beszélni, hogy ne merüljön fel a koronavírus kérdésköre. A statisztikusok is megtapasztalják, hogy a döntéshozók a járvány miatt fokozottan igénylik a szinte napi aktualitású, megbízható minőségű adatokat. Emiatt idén tavasszal a KSH jóformán hetek alatt vont be új adatforrásokat, vezetett be új adatgyűjtési módokat és új adatfeldolgozási technikákat.

A statisztikának a járványhelyzet változó igényeihez igazítása, a pandémia társadalmi és gazdasági hatásainak mérése új impulzust adott a hivatalos statisztika fejlesztésének világszerte.

A hivatalos statisztika megbízhatóságának középpontba állítása ebben a helyzetben még beszédesebb, mint valaha. Erre hívja fel a figyelmet az idei statisztikai világnap október 20-án