A tervezés a beruházás iránytűje

Mérnökfejjel sokszor teszem föl a kérdést: mitől jó egy beruházás, mi mozgat optimális irányba egy fejlesztést, hogy időre, a kitűzött célokkal összhangban, a közösség és a megrendelő igényeinek megfelelően megvalósuljon? Hogyan lehet a hátráltató tényezőket kiküszöbölni és a keletkező veszteségeket minimálisra csökkenteni? Mit tehetünk, hogy elébe menjünk az előre nem látható nehézségeknek, csökkentsük a beruházások elhúzódását és végső soron a kudarcát? Ha egy mondatban kellene válaszolnom, azt mondanám, hogy jó tervezéssel, megfelelő előkészítéssel és folyamatos kontrollal.

Van egy épület Budapesten, amely legalább két évtizede befejezésre vár. Szándékosan nem írom le, pontosan hol. Ha meglátom, mindig azon gondolkodom, hol feneklett meg a beruházás. Mivel nem ismerem a konkrét körülményeket, mindig az első lépcsőfoknál állok meg: szakszerű, minden részletre kiterjedő volt a vállalkozás előkészítése, a tervezés?

Ha a mérnöki munka szóba kerül, legyen az szakmai vagy laikus környezet, azonnal felmerül a terv, a tervezés, a tervkészítés folyamata. A mérnöki munka egyik legfontosabb része ez. A nagyszerű műszaki létesítmények létrejöttének feltétele, azok elgondolása, majd aprólékos, körültekintő, az igények és a lehetőségek összevetésén alapuló megtervezése, amely után – és csakis utána – jöhet a gondos és szakszerű kivitelezés, a gondolat valóra váltása. A tervezés tehát különösen fontos része a mérnöki munkának, mert ezen múlik végső soron, hogy mi jön létre fizikailag az elgondolásból, hogyan valósul meg egy beruházás. A tervezés folyamata hosszú időt igényel, de sokszorosan megtérül a kivitelezés és a későbbi üzemeltetés költségeiben.

Köztudott, hogy a válságból való kilábalás egyik fontos eszköze a fejlesztési célok megfelelő előkészítése, amelyek csak jó és kellő időben elkészített tervekkel valósíthatók meg.

Mert minden beruházás iránytűje a tervezés. Kiváltképp így van ez az építőiparban, ahol olyan tervekre van szükség, amelyeket fölkészült mérnökök alkotnak. Vagyis mértéktartó, megvalósítható, jól kivitelezhető tervekre van szükség. Mert tervezni már a beruházói ötlet megszületésekor kell, szakmai zsargont használva, előtervváltozatok alapján lehet továbblépni. Vagyis valamely beruházás megvalósulásának feltétele a megfelelő műszaki előkészítés, az átgondolt terv és a megvalósulás során a folyamatos műszaki kontroll. Az is evidencia, hogy a gazdaságot nem lehet jó beruházások nélkül fellendíteni. Válságos időkben, amikor érthető módon kicsi a beruházási kedv, jól meg kell gondolni minden lépést, és minden forintot jó helyre kell tenni.

Most, amikor világjárvány söpör végig a földön, még nagyobb hangsúllyal esik ez a latba. Egészséges optimizmussal arra kell gondolnunk, hogy az ember legyőzi ezt a járványt, és az élet visszatér a medrébe, de felelősen építeni, és nem hűbelebalázs módjára belevágni beruházásokba, csak precíz, minden műszaki paramétert és lehetőséget mérlegelő, kidolgozott tervekkel lehet. Ezeknek a terveknek összhangban kell állniuk a jogi, közgazdasági és műszaki környezetükkel.

Az építésügy nemcsak épületek építése, hanem a sajátos építmények, elsősorban az infrastruktúra fejlesztése. A közlekedés fejlesztése nélkül az elmaradottabb országrészek nem képesek előrelépni. Az ipari, kereskedelmi, oktatási, művelődési, idegenforgalmi feladatokat, a nagy tömegek egészségének javítását, a betegek gyógyítását sem lehet építésügyi szempontok nélkül jól megoldani. Feladat bőven lenne, megvalósító kapacitásunk van, nagyszerű tervezőink vannak, csak össze kell fognunk, és színvonalas építési feladatokat tudunk megoldani.

A mérnöki tevékenység célja a funkcionalitás, a költségráfordítás, az esztétikum, az épített és természeti környezet védelme közötti egyensúly megteremtése. A mérnöki és építési szakmák képviselőiben megvan a készség és a képesség az alkotómunkára; ennek sokszor adtuk tanújelét.

A patrióta gazdaság teljesítőképességét sok tényező együttese határozza meg, kezdve a gazdaságpolitikai tervezéstől a jogi, közgazdasági környezeten át a mérnöki, műszaki tervezésig és kivitelezéséig; az egyik leglényegesebb azonban a megvalósításban a hazai irányítómérnöki és munkáskéz alkotóereje. Végezetül még egyszer aláhúznám: a tervezés a beruházás iránytűje.