Összefogás: a köz felelőssége

Az elmúlt közel egy évben számos vállalkozó és vállalkozás sodródott embert próbáló helyzetbe. A megszokott stabilitást és folyamatos növekedést a bizonytalanság és a kétségbeesés váltotta fel. A járvány globális hatásai hatalmas nyomás alá helyeztek számos ágazatot. Kis- és középvállalkozások végeláthatatlan sorát korlátozzák a fertőzés terjedését lassító rendelkezések. Érezni ugyanakkor már a pandémia végét,

az átoltottság előrehaladásával már az a kérdés, mikor nyithat ki ismét az ország, hogyan állíthatjuk talpra a nehéz helyzetbe került ágazati szereplőket. A megvédés elsődlegességét felválthatja a jövőkép biztosítása.

A kereslet és a kínálat pillanatok alatt alkalmazkodott a tavaly tavasszal megváltozott feltételekhez. Villámgyorsan helyeztük át a mindennapokat az online térbe, megtanultunk nem hagyományos módon vásárolni, szórakozni, dolgozni, és még a családi kapcsolatok és a szociális élet ápolására is tudtunk kiemelten figyelni. Kézenfekvő és hatékony megoldásnak bizonyult a digitális élet, de ez hosszú távon, ebben a formában semmiképpen nem tartható fenn – szükségünk van a fizikai, személyes kontaktusokra, amelyektől a vírus most mindenkit megfoszt.

Sokadik ránézésre is rendkívül sokrétű a probléma, a szektorok helyreállítása magas fokú figyelmet és megfontoltságot igényel. A bizonytalan kilátás anyagi fennakadásokkal, de kétségbeeséssel is jár a korlátozások sújtotta iparágakban.

A fogyasztókban fel kell építeni a megingott bizalmat, erősítve a bátorságot ahhoz, hogy újra nagyobb társaságba merjünk járni, részt vegyünk egy színházi előadáson, vagy kávézzunk a kedvenc éttermünk teraszán.

Ehhez elengedhetetlen, hogy a pandémia következményeit elszenvedő cégek stabilizálódjanak, és a megszokott szolgáltatásaikat kínálhassák – természetesen a higiéniai szabályozások betartásával. Annyi biztos, hogy újra kell definiálni nemcsak az igényeket, de a határokat is, hiszen már semmi nem lesz ugyanolyan, mint a járványt megelőzően.

Még alaposabban kell megvizsgálni, hogyan lehetne segíteni azoknak, akik elvesztették a munkájukat, kénytelenek voltak örökre vagy időszakosan bezárni a vállalkozásukat, veszélyeztetve a megélhetésüket. A munkahelyek védelme továbbra is prioritást kell hogy élvezzen, a jelenleg csupán veszteségeket elkönyvelő kkv-k számára mihamarabbi financiális támogatások, kedvezmények és életképes tanácsok szükségesek annak érdekében, hogy a pandémia után is működőképesek lehessenek. Mindezt kiegészíthetik a civil segítségnyújtás formái (például az előrehozott szolgáltatásvásárlás).

Számos állami támogatási forma ad mankót a nehézségekkel küszködő vállalkozóknak: a vendéglátásban és turizmusban dolgozóknak elérhető bértámogatás; a beruházásösztönző és munkavédelmi támogatások azon cégeknek, akik vállalják, hogy a beruházásuk során egyetlen munkavállalót sem bocsátanak el; vagy éppen a százmilliárdos keretből hamarosan induló kamatmentes újraindítási gyorskölcsön.

Az utóbbi hitelkeretét a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 200-300 milliárdra duzzasztaná, és a kedvezményezettek körét is kiterjesztené (a fiatal vállalkozások is részesülhetnének belőle, valamint olyan iparágak is támogatáshoz jutnának, amelyeket a bankok nem hiteleznek).

Az olyan egyéb intézkedések pedig, mint a támogatási innováció felfuttatása vagy a kaució garanciabiztosítása a bérelt ingatlanban működőknek, szintén jótékony hatást gyakorolhatnak. Az egyén, a család, a baráti kör felelőssége sem kikerülhető: ha tehetjük, vásároljunk helyi gazdaságtól, támogassuk együtt a szorult helyzetbe jutott magyar cégeket, hogy velük együtt számunkra is legyen holnap. A munkaalapú gazdaság és a folyamatos foglalkoztatás nélkülözhetetlen, ha minimális veszteséggel akarjuk zárni a járvány okozta problémás időszakot, és továbbra is jövedelmező módon szeretnénk működtetni a hazai gazdaságot.

Hatalmas és kollektív összefogásra van szükség ahhoz, hogy a munkaerőpiac újjászülethessen a járvány után, emellett minden olyan kis- és középvállalkozás, amely a pandémia ideje alatt húzta le a rolót, megint a megszokott módon üzemelhessen. Igyekezzünk a kétségekkel teli helyzetből is a legjobbat kihozni, a tanulságokat levonni. Minden nehézség arra kell hogy sarkalljon, hogy tanuljunk és fejlődjünk, nem történhet ez másképp a vírushelyzet után sem. Hiszem, hogy hamarosan mind új hittel és reményekkel telve fogjuk folytatni az életünket – immár jóval erősebben.