A magyaroknak sem mindegy hogyan teljesít az Egyesült Királyság

A Brexit gazdasági hatásait nem egyszerű feladat megbecsülni, az értékelést nehezíti, hogy a koronavírus a világ minden országának, így az Egyesült Királyságnak a gazdasági életét is felforgatta, ezért az unióból való kilépés hatásait sem látni még egyértelműen. A jelek mindenesetre nem bíztatóak: az Egyesült Királyság gazdasága az első negyedévben az előző negyedévhez képest 1,5 százalékkal esett vissza, miközben az uniós átlag csak –0,4 százalék volt. A szigetország gazdasága a 2020-as évet is jobban megsínylette az átlagnál. Míg az uniós visszaesés 6,1 százalék volt, addig a brit 9,8 százalék. Természetesen fontos hangsúlyozni, hogy nem tudjuk, mi lett volna, ha nincs a koronavírus és a gazdaságok a rendes kerékvágásuk szerint tudnak működni.

A visszaesésben vélhetően a Brexit okozta bizonytalanságnak is volt, illetve van szerepe. 2019 és 2020 végén is megfigyelhető volt, hogy a vállalatok készletezéssel reagáltak a bizonytalan helyzetre. A szolgáltatások exportjának megnehezülése költözésre kényszerített és kényszeríthet a továbbiakban is vállalatokat. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy az Egyesült Királyság esetében különösen is fontos szerepe volt a szolgáltatásoknak, amelyek határokon átnyúló végzését az Európai Unióval kötött megállapodás nem könnyíti meg. Ugyanakkor a Brexit jelenthet egy új lehetőséget is. Az Egyesült Királyság egy nagy és világszinten is számottevő gazdaság, így lehetősége nyílik új geopolitikai kapcsolatok kialakítására, arra, hogy egy új kapcsolatrendszer kiépítésével váljon versenyképesebbé.

Bíztató jel lehet ugyanakkor, hogy az angol font euróhoz viszonyított árfolyama az elmúlt időszakban stabilan alakult, szűk sávon belül mozgott. Bár a Brexitről döntő referendumot követően a font gyengülésnek indult, és míg 2016 májusában egy euróért átlagosan 0,78 fontot kellett fizetni, addig az év végén már 0,85–0,87 fontot. Ezt követően a font árfolyama hol erősebben, hol gyengébben alakult, de az idei év elején egy kismértékű erősödés után ismét 0,87 fontot kellett fizetni egy euróért. Ez tehát két dolgot jelent: egyrészt a januárban megtörtént Brexit nem okozott a vártnál nagyobb fennakadásokat, sőt még talán könnyebben is ment végbe, hiszen a font erősödött.

Látni kell ugyanakkor azt is, hogy az Egyesült Királyság gazdaságának teljesítménye a magyar gazdaság, a magyar emberek szempontjából sem lényegtelen. Alapvetően három tényezőt kell ezzel kapcsolatban kiemelni. Az első ilyen tényező a külkereskedelmi forgalom, amelynél az utolsó „békeév”, 2019 adatait érdemes vizsgálni. Az Egyesült Királysággal folytatott külkereskedelmünk sem a termékek, sem a szolgáltatások esetében nem elhanyagolható. A termékek exportja terén az Egyesült Királyság 2019-ben a 10. legfontosabb célországunk volt, a forgalom 3,3 százaléka irányult ide, ami 1169 milliárd forintot jelentett. Az import tekintetében a 16. helyen állt az Egyesült Királyság 568 milliárd forinttal, így az egyenlegünk 600 milliárd forint többletet mutatott. A szolgáltatások exportjánál az Egyesült Királyság 2019-ben a 3. legfontosabb célországunk volt, az innen származó bevétel 729 milliárd forintot tett ki, míg az import 399 milliárd forintot tett ki (itt már az Egyesült Királyság a 4. helyen állt), az egyenlegünk tehát összesen 329 milliárd forint többletet mutatott.

A harmadik kérdés az Egyesült Királyságban dolgozó magyar munkavállalók helyzete. A Brexit nyomán az új munkavállalók kiköltözése a korábbinál nehezebb lesz, de a régebben ott tartózkodók megőrizhetik korábbi státuszukat. Ottmaradásuknak szükséges feltétele azonban, hogy a gazdaság működjön, és munkaadójuk továbbra is számítson rájuk. Az Eurostat adatai szerint 79 ezer 15–64 éves, magyarországi születésű egyén élt az Egyesült Királyságban 2019-ben. (A brit belügyminisztérium friss adatai szerint mintegy 140 ezer magyar állampolgár folyamodott letelepedett státuszért a brit hatóságokhoz.- a szerk)

A Brexit nyomán természetesen az eddig is jól működő magyar-brit kapcsolatrendszert tovább lehet és kell fejleszteni, és ebben fontos szerepe van a gazdasági együttműködés bővítésének, kiszélesítésének is. Ennek különös aktualitást ad a koronavírus utáni újraindítás is, amiben fontos szerepe van például a turizmus újraindításának és a külföldi turisták fogadásának.

Szerző: Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. makrogazdasági üzletágvezetője