Talpra álló építőipar a megugró árak árnyékában

Az elmúlt évben megtört az építőipar 2017 óta tartó lendülete, csökkent az építőipari termelés volumene és az ágazat részesedése a nemzetgazdaság bruttó hozzáadott értékéből. Ebben a Covid–19-járványnak az ágazatra gyakorolt hatása mellett – az uniós pénzügyi ciklusváltáshoz közeledve – több korábban megkezdett, nagy értékű állami projekt kifutása is szerepet játszott.

Ugyanakkor a monetáris politikai környezet az építési fejlesztéseket tekintve már ebben az időszakban is kedvezőnek volt mondható:

az alacsony kamatlábak mellett mind vállalati oldalról, mind a háztartások szemszögéből tekintve jelentős támogatások voltak és vannak

(mint például a Növekedési hitelprogram vagy a családi otthonteremtési kedvezmény, a CSOK).

2020 novemberétől ismét magára talált az ágazat, a járvány második és harmadik hulláma már nem okozott a tavaszihoz hasonló mértékű visszaesést. 2021 májusában az építőipari termelés volumene 19 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, és alig maradt el a 2019 májusában mért magas bázistól. Az ágazat teljesítményének motorja az épületek építése, ahol a termelés volumene idén májusban kiemelkedően, 39 százalékkal nőtt egy év alatt. Ennek hátterében – részben az új otthonteremtési program hatására – a jelentősen megnövekedett lakásépítések állnak.

A lakásépítések fellendülése a pandémia ellenére is töretlen volt, 2020-ban 34 százalékkal több lakás épült, mint egy évvel korábban. Az élénkülés 2021-ben tovább folytatódik, az első fél évben 13 százalékkal nőtt a felépített lakások száma 2020 első fél évéhez képest. A lakáspiaci konjunktúra folytatódását vetíti előre, hogy 2021 első fél évében jelentősen, 22 százalékkal nőtt az építendő lakások száma. 

Ebben kulcsszerepet játszanak az új lakáspolitikai intézkedések, köztük az otthonfelújítási támogatás és kölcsön vagy a kedvezményes áfa ismételt bevezetése.

A lakáspolitikai intézkedések célba érését ez alkalommal azonban nagymértékben veszélyezteti, hogy az építőipari alapanyagok, termékek ára és a munkaerőköltség jelentősen megemelkedtek, így a támogatások nem feltétlenül a lakosságnál realizálódnak. Ebben valamelyest szerepet játszik a kormány lakásépítési és -felújítási támogatásainak árfelhajtó hatása is, de a háttérben legfőképpen kontinenseken átívelő, nemzetközi okok állnak, amelyek egy része összefüggésbe hozható a járvánnyal és az ennek nyomán megváltozott lakossági igényekkel, ilyen például a home office idején körvonalazódó bővítési-felújítási tervek megvalósítása. A megnövekedett kereslet és az ehhez képest szűkös kínálat az áremelkedés mellett több termék és szakmunka esetében hiányt is okoz.

Az építőipar háttériparának tekinthető hazai építőanyag-iparban az idén tapasztalt áremelkedésekhez a megnövekedett kereslet mellett az energiaárak drágulása is hozzájárult.

Az építőanyag-ipar összességében kevés szereplős, közép- és nagyvállalatok által meghatározott szegmens, az elmúlt években a kapacitásai időnként szűkösnek mutatkoztak. Az építőanyag-iparban a közepes és nagy méretű vállalkozások a meghatározók. A termelési érték 19 százalékát a kisvállalkozások, 38 százalékát a középvállalkozások, 43 százalékát a nagyvállalatok adták. A magyarországi meghatározó szereplők a külföldi irányítású leányvállalatok. Az iparág mintegy kétezer vállalkozásának mindössze 4 százaléka, 88 cég külföldi irányítású, de ezek adták az ágazati hozzáadott érték nagyjából 75 százalékát, a beruházások 70 százalékát, és ezeknél dolgozott az ágazatban alkalmazásban állók több mint fele.

Az építőipari alapanyagok hiánya és az ennek nyomán fellépő áremelkedés az egész építőipart érinti. Így ez gazdaságpolitikai intézkedések sorát indította el, melyek gátat szabhatnak a további drágulásnak és mérsékelhetik a készlethiányt.