Mi a szerepe a dizájnnak egy termék esetében? Miért kell egyáltalán dizájnert alkalmazni? Magyarországon még mindig nagyon sok olyan vállalkozás van, amely nem ismerte fel a formatervezés és a dizájnerek alkalmazásának fontosságát. Tartja magát az a tévhit, hogy a dizájn csupán egy úri passzió, pedig a leghétköznapibb használati tárgyaink is mind formatervezési folyamatok eredményei.
A dizájntudatosságnak nemzetgazdasági szinten is hatalmas jelentősége van, hiszen a sikeres termékek, a magasabb eladások, az aktívabb termelés az egész magyar gazdaságot élénkíteni tudja.
A kreatívipar 2020-ban az Európai Unióban 7,1 millió munkahelyet biztosított, míg Magyarországon a szellemitulajdon-intenzív ágazatok mind a munkahelyek számában, mind GDP-arányos teljesítményükben az EU-s átlag felett voltak.
Hazánkban ezek a munkahelyek a GDP csaknem felét adják. Magyarországon számos területen vannak jelen a dizájnszempontok, a csomagolástervezéstől az orvosi műszerek kialakításán át a bútorgyártásig, ugyanakkor formatervezési szempontból a pozitív tendencia ellenére is van még hova fejlődniük a magyar vállalkozásoknak.
Ha valaki például széket akar gyártani, és a megtervezéséhez egy dizájner is hozzájárul, a szakember ismeri a legújabb anyagokat, technológiákat, trendeket, meg tudja mondani, mely dizájnelemek (például színek, anyagkombinációk, formák) teszik vonzóvá a felhasználók szemében az adott terméket. Abban is tud segíteni, hogy miként lehet a termék környezetbarát, könnyen szállítható, raktározható, mozgatható vagy például szék esetében egymásba rakható (rakásolható).
Ugyanakkor a felhasználók kényelmének szempontjait is maximálisan figyelembe veszi, például azt, hogy megfelelő dőlésszöge legyen a háttámlának, ami szintén emeli a termék értékét.
A fenntarthatóság szem előtt tartása, a problémacentrikus gondolkodás, a társadalmi kihívásokra adott válaszok mind egy jó dizájner feladatai közé tartoznak, és szintén szolgálják a hosszú távú üzleti és egyben nemzetgazdasági érdekeket.
Egy formatervező segítségével olyan minőségi terméket tud a cég előállítani, amely könnyen eladható lesz, és magas profitot termel, vagyis sokszorosan visszahozza azt az összeget, amelyet a dizájner foglalkoztatására kellett fordítani – bár a sikerhez természetesen szükség van megfelelő terjesztési és értékesítési stratégiára, csatornákra, valamint megfelelően átgondolt és következetes kommunikációra is, hazánkban és külföldön egyaránt. Ezzel párhuzamosan versenyelőnyre is szert tesz a gyártó, hiszen aki a fenti szempontokra nem fordít kellő figyelmet, és kevésbé praktikus, esztétikus és ergonomikus terméket állít elő, az garantáltan lemarad a termékek piacán.
A megfelelő dizájn tehát nem úri passzió, hanem sokszorosan megtérülő gazdasági befektetés, amely abban is segít, hogy a mindennapi használati tárgyainkat minden szempontból tökéletessé tehessük – és ez igaz lehet a mindennapi használati eszközökön túl a ruházati cikkekre, laboratóriumi műszerekre, gépjárműipari fejlesztésekre, belsőépítészetre, vállalati arculatra egyaránt.
A hosszú távú, megfelelő dizájnstratégia több elemből áll – része lehet a dizájner alkalmazása, a vállalkozás grafikai arculatának és kommunikációjának átalakítása, a szolgáltatási folyamatok optimalizálása, a termékek csomagolásának modernizációja, de akár az ügyfélterek belsőépítészeti kialakítása is.
Kiemelten fontos szerepet kell hogy kapjon a szellemi tulajdon – akár egy ötlet, forma vagy technikai megoldás – egyedi védelme is.
A formatervezési mintaoltalom megszerzése például azért lehet kiemelten fontos, mert képes a cégeket gazdasági versenyelőnyhöz juttatni, ugyanakkor a dizájn oltalmazásának elmulasztása hosszú évek munkáját teheti tönkre, és anyagi kárt is okozhat a cégeknek, hiszen enélkül könnyen ki vannak téve a hamisítás miatt jelentkező veszteségeknek. Egyértelműen látható, hogy míg a külföldi nagyvállalatok már tudatosan egyre nagyobb figyelmet fordítanak a szellemi tulajdon átfogó védelmére, és ezen belül a dizájnelemek (például egy logó, név vagy egy forma) levédetésére is, a hazai vállalkozások többsége még csak most ismerkedik az oltalomszerzés fontosságával – pedig ezek egy része nagyobb anyagi ráfordítás nélkül is elérhető, és a lehetőségekről bárkinek ingyenesen szolgáltat információt a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala.
Manapság már nemcsak tárgyak születnek dizájneszközökkel, hanem szolgáltatások is, ez egy egyre jobban növekvő piac, nemcsak hazánkban, hanem világszinten is. Az elmúlt években a service design szolgáltatás és szemlélet nagyon népszerű lett a közép- és nagyvállalatok körében. Egy vállalat sikerességét, szolgáltatásainak színvonalát nagyban képes befolyásolni a felhasználók, ügyfelek elégedettsége, ennek eléréséhez pedig fontos lehet egy intuitívan működő okostelefonos applikáció, vagy akár az ügyfélfogadó tér berendezése, ergonómiája is. Napjainkban, amikor számos fogyasztó az internetes értékelések alapján hoz döntést, kulcsfontosságú lehet, hogy az ügyfél milyen gyorsan, hatékonyan és kényelmesen tudja az ügyeit elintézni, jó- vagy rosszkedvűen teszi le a telefont, hagyja el az ügyfélszolgálati pontot, zárja be az applikációt – hiszen ha ez a folyamat nem gördülékeny, arról manapság azonnal negatív visszajelzések születnek az interneten, a rossz hír szájról szájra terjed.
A pozitív ügyfélélmény kialakításában hatalmas segítséget tud nyújtani egy dizájner – ez ugyanúgy feladatuk lehet, mint egy használati eszközt úgy megfogalmazni, hogy az kézre álljon, kényelmes legyen, jól nézzen ki, ugyanakkor messzemenően funkcionális legyen.
Magyarországon a Magyar Formatervezési Tanács (MFT) kiemelt szerepet játszik abban, hogy felhívja a figyelmet a kkv-k és a nagyvállalatok dizájnstratégiájának fontosságára. Már a 80-as években elkezdődött egy nagyon erős szemléletformáló tevékenység az MFT irányításával, a piacgazdaság kialakulásával pedig Magyarországon is egyre nagyobb szerep jutott a formatervezésnek, hiszen fel kellett venni a versenyt a nemzetközi cégekkel is. Mára a testület számos egyéb módon igyekszik segíteni a vállalkozásokat. Több szemléletformáló kiadvány és program mellett minden évben megrendezzük a Budapest Design Weeket, ahol immár átlagosan 150-160 programmal jelentkezünk, a fővárosban és vidéki partnervárosainkban tavaly összességében csaknem félmillió embert értünk el. A rendezvény keretében a Magyar Formatervezési Tanács adja át a Design Management Díjat és az innovációs és technológiai miniszter által meghirdetett Magyar Formatervezési Díjat. Ezenkívül a Magyar Formatervezési Tanács évről évre meghirdeti a Moholy-Nagy László Formatervezési Ösztöndíjpályázatot, és számos szemléletformáló és edukáló tevékenységet végez: évente frissíti a kreatívipar naprakész és fiatal célcsoportja számára összeállított, ingyenes, elektronikus Start Up Guide kiadványt, kutatásokat végez, kiállításokat és előadásokat szervez, valamint évente több nemzetközi projektben is képviseli a hazai formatervezőket. 2021-ben például ilyen a New European Bauhaus kezdeményezés, amelyben a Bureau of European Design Associations tagjaként a Magyar Formatervezési Tanács a hazai aktivitások iniciátora és motorja.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.