Nem véletlen, hogy az illetékes ITM (az Innovációs és Technológiai Minisztérium) a honlapján a közelmúltban közreadott egy mintaként használható jótállási jegyet az érintett vállalkozásoknak, segítségképpen. A minta alkalmazása nem kötelező, de iránymutatásul szolgál:
felvonultatja az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó 151/2003. (IX.22.) kormányrendelet által elvárt tartalmi elemeket, fogyasztói tájékoztatásokat, sőt, hasznossági szempontokat figyelembe véve még ajánlott elemeket is tartalmaz.
Ajánlott feltüntetni például a jótállási jegy sorszámát, vagy a szervizek, javítószolgálatok elérhetőségét, ha vannak ilyenek.
Visszatérve pedig a kötelező tartalmi elemekre, a minta megfogalmazza a fogyasztóknak adandó tájékoztatásokat is, kitér az eladási árak függvényében „sávosan” alakuló egy-két-három év jótállási határidőre, a jótállási jogokra, a három napon belüli meghibásodás, a 15 napon túli javíthatóság, a javíthatatlanság, a háromszori meghibásodás vagy a helyszínen történő javítás esetköreire. Bár a gyártói jótállások fennállásával semennyire nem számol a minta, tény, hogy segíthet a cégeknek, hogy a kormányrendelet előírásait a hétköznapi életben alkalmazni tudják, és a hatósági ellenőrzéseken a mostani statisztikáknál – amelyek szerint 50 százalék feletti a kifogásolási arány – jobb eredménnyel szerepeljenek. Sokan ugyanis semmilyen jótállási jegyet nem alkalmaznak, pedig évek óta fogyasztóvédelmi hatósági fókuszpont a minőségi kifogások intézési rendjének és a kötelező jótállás szabályainak, például a jótállási jegyek tartalmának az ellenőrzése, az online és a klasszikus bolti vásárláskor egyaránt.
A közreadott jótállásijegy-minta tehát támasza lehet a cégeknek, még akkor is, ha a hazai kötelező jótállás területén e jogszabályon kívül még további két hazai jogszabály is figyelmet érdemel.
Terméktől és vásárlói körtől függően a képet árnyalhatja például az építőipari vállalkozások többsége által is ismert másik jogszabály, nevezetesen a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról szóló 181/2003. (XI.5.) kormányrendelet. Ennek alapján egyes termékek – mint például a fürdőkádak és zuhanytálcák, sőt a csapok, csaptelepek – ezen kormányrendelet 3. számú mellékletében történő felsorolásuk miatt öt év kötelező jótállással „futnak” és építhetők, szerelhetők be az újonnan épített lakásokba, miközben ugyanezen termékek a 151/2003-as kormányrendelet mellékletében is szerepelnek, de legfeljebb három év kötelező jótállási határidővel.
A hivatkozott két jogszabály metszetébe eső ugyanazon termékre – tehát például egy csapra, kádra – eltérő hosszúságú kötelező jótállási idő vonatkozhat aszerint, hogy azt kinek értékesíti a vállalkozás – nevezetesen vállalkozásnak vagy fogyasztónak –, és a kötelező jótállás időtartama attól is függ, hogy az adott terméket hova, új építésű vagy nem új építésű lakásba építik be.
Amennyiben pedig nem dologszolgáltatásról van szó, hanem olyan, a 249/2004. (VIII.27.) kormányrendelet mellékletében felsorolt javító-karbantartó szolgáltatást – például lakáskarbantartást, vagy személygépkocsik, órák, gyógyászai segédeszközök, hangszerek, telefonok, barkács és kerti szerszámok javítását – értékesít a vállalkozás a fogyasztónak, amelynek az általános forgalmi adót és az anyagköltséget is magában foglaló díja meghaladja a húszezer forintot, úgy a jótállási jegy tartalmának kialakítására ez a harmadikként hivatkozott kormányrendelet lesz irányadó, és a kötelező jótállás határideje sem sávosan fog alakulni, hanem hat hónapban áll meg, akármilyen drága volt is a szolgáltatás. Összességében mindenképp körültekintés javasolt:
a kötelező jótállás előírásainak történő megfelelés első lépése nem az ITM által közreadott jótállásijegy-mintának az automatikus átvétele, alkalmazása, hanem az adott vállalkozás adott termékei kapcsán alkalmazandó jogszabály megtalálása, beazonosítása.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.