Hogyan hatott a pandémia a prosperitásra?

A brit Legatum Intézet 15 éve kutatja a nemzeti prosperitás tényezőit. Legfrissebb, 2021. évi kiadványuk arra mutat rá, hogy

a pandémia az országok többségében rossz hatással volt a prosperitásra.

A prosperitás tág fogalom, a gazdasági eredmények mellett az emberek mint egyének lehetőségeit, valamint a társadalmi előrehaladást is magában foglalja. A tanulmány szerzői így fogalmaznak: a prosperitás nemcsak az, amit meg tudunk szerezni, hanem az is, hogy egyénileg és társadalmi szinten milyen fejlődést érünk el. Ez úgy is értelmezhető, hogy az anyagiak mellett az is fontos, van-e mindenkinek esélye arra, hogy állandóan fejlessze és kiteljesítse tehetségét, képességeit.

Az elemzés 167 országra terjed ki, amelyek a világ népességének 99,4 százalékát fedik le. Három fő terület, 12 alterület és 300 mutató segítségével történik az országok prosperitásának összehasonlítása.

A három fő terület a gazdaság, az emberi lehetőségek, valamint a társadalmi fejlettség és eredményesség. A gazdaság területén vizsgálja a tanulmány az infrastruktúra fejlettségét, a piac méretét, a foglalkoztatottság szintjét, a termelékenységet és a versenyképességet, a pénzügyi fenntarthatóságot, a verseny tisztaságát, a vállalkozások működését befolyásoló környezeti tényezőket, beleértve a bürokrácia mértékét és a beruházások szabadságát is. Az emberi lehetőségek vizsgálata az alapvető életfeltételekre, az egészségi állapotra, az egészségügyi rendszer megelőző elemeinek minőségére és mértékére, az oktatási-képzési lehetőségekre, beleértve a felnőttképzést is, valamint a természeti környezet minőségére, a légszennyezés mértékére, a kibocsátási értékekre, továbbá a természet védelmével kapcsolatos elkötelezettség erősségére terjed ki.

A társadalmi fejlettség vizsgálata pedig a közbiztonságnak, az emberi szabadságnak, a kormányzás minőségének és hatékonyságának, valamint a társadalmi összetartozás és bizalmi szint erősségének értékelését foglalja magában. Ez utóbbi fontosságát a tanulmány kiemelten hangsúlyozza. Rámutat arra, hogy egy megosztott, az együttműködés helyett a konfrontációt kereső társadalom tartósan gazdaságilag sem lehet sikeres.

A tanulmány szerint a vizsgált 167 országból – a pandémia okozta emberi-gazdasági problémák elhárításának költségei miatt – 149-ben erősen megnőtt az államadósság.

A GDP 100 százalékánál nagyobb adóssága a pandémia előtt 15 országnak volt, ez mostanra csaknem megduplázódott, 28-ra nőtt. Több országban romlott a közbiztonság.

Például az Egyesült Államok ezen a területen 11 hellyel csúszott vissza.

Feltűnő a fizikai mellett a mentális betegségek arányának növekedése is, ami gyakran öngyilkossággal végződik. Az USA öngyilkossági arányszáma nagyon megnőtt: százezer emberre vetítve 14,5-re ugrott. Ezzel a 167 ország között a 109. helyre került, ennél rosszabb helyzetben csak 58 ország van. Rontotta a pozícióját a kormányzati pénzügyek tekintetében is, mivel az államháztartás hiánya és az államadósság egyaránt megugrott.

Összességében az USA prosperitási pozíciója a 20., megelőzi Kanada, Japán, Új-Zéland, de még Észtország is. 

Nyugat-Európában az elmúlt tíz évben Svédország prosperitása romlott a legjobban, aminek az elemzők szerint a kormányzás minőségének és a beruházási környezetnek a romlása, valamint a társadalmi bizalmi szint gyengülése az oka. A társadalmi összetartozás erőssége, a bizalmi szint mértéke tekintetében Dánia van az élen, legrosszabb helyzetben Nyugat-Európában Görögország van. A kutatók szerint általánosságban is jellemző Nyugat-Európára a társadalmi kötelékek lazulása és a bizalmi szint gyengülése. A kelet-európai országok közé a kutatók kilenc országot sorolnak, közöttük a legjobb pozíciója Észtországnak és Szlovéniának, a legrosszabb pedig Ukrajnának és Azerbajdzsánnak van.

A V4-ek között Csehország van az élen, Lengyelország a második, Szlovákia és Magyarország a harmadik és a negyedik helyen található.

A legtöbb vizsgált területen egyébként a skandináv országok vezetnek. Ez alól csak a gazdasági vonatkozású mutatók egy része kivétel. Azokban egyes ázsiai országok, például Szingapúr és Hongkong jobb helyezést érnek el. Magyarország a legjobb helyezését a közbiztonság (34.), a gazdasági eredmények (33.) és az alapvető életkörülmények minősége (37.) területén érte el. A legrosszabb helyezése pedig a kormányzati hatékonyság mutatóiban van (82.). A Legatum Intézet nem végez saját adatgyűjtést, a felhasznált adatok a szokásos forrásokból származnak. Viszont az intézet, attól függően, hogy az egyes mutatókat mennyire tartja fontosnak a prosperitás szempontjából, súlyokat rendel hozzájuk. 

Az elemzésről összességében azt mondhatjuk el, hogy – ellentétben a szokásos versenyképességi elemzésekkel – a gazdasági tényezőknél nagyobb hangsúlyt fektet a humán és a társadalmi tényezőkre,

abból kiindulva, hogy hosszabb távon az ezen a területen elért fejlődés a gazdasági eredményekre is visszahat, és egyben erősíti a fenntarthatóságot is. 

A kutatók az elemzés tanulságait elsősorban a politikai és az üzleti vezetők figyelmébe ajánlják, azért, hogy az összehasonlító adatok alapján a prosperitást növelő döntéseket hozzanak.