Illeszkedve a világ tízévente végrehajtott teljes körű cenzusainak sorába, 2022. október 1-jei eszmei időponttal 16. alkalommal került sor Magyarországon népszámlálásra. A tízévenkénti pillanatkép bemutatja az országot, az itt élő embereket, azt, hogy az ország melyik szegletében és milyen családi, háztartási és lakásviszonyok között élünk, hogy hány gyermeket nevelnek a családok, hányan élnek együtt szüleikkel, nagyszüleikkel, hogy milyen a társadalom tudásvagyona és munkaerőpiaci helyzete. Megismerhetjük az itt élő emberek felekezeti és nemzetiségi hovatartozását, egészségi állapotát, vagy azt, hogy hány társunk él valamilyen fogyatékossággal és milyenek az életkörülményeik. Vagyis a népszámlálási adatok rávilágítanak, hogy mennyire sokszínű a magyar társadalom.
A népszámlálás a legnagyobb statisztikai adatgyűjtés, amelynek információi mindnyájunk életét és jövőjét befolyásoló országos és helyi társadalmi, gazdasági és településfejlesztési döntések megalapozásával szolgálják az egész társadalmat.
A 2022. évi volt az első papírmentes népszámlálásunk. E hatalmas adatkincs feldolgozása és közzététele rendszerint többéves folyamat, azonban az elektronikus adatfelvétel jócskán felgyorsította az adatok feldolgozását. Ennek köszönhetően a népesség és a lakásállomány főbb adatait bemutató első eredmények már tíz héttel a népszámlálás befejezése után, idén februárban megtekinthetők a KSH honlapján.
2022. október 1-jén 9 millió 604 ezren éltünk Magyarországon.
Az 1867-ben alapított KSH 1869. december 31-i eszmei időponttal hajtotta végre az első hazai népszámlálást, ekkor az ország mai területének még alig több, mint 5 millió lakosa volt. A háborús éveket leszámítva a népesség folyamatosan növekedett, 1980-ra elérte a 10 millió 709 ezer főt. Azóta azonban a lélekszám egyre csökken. Ennek a fő oka, hogy az 1960-as évek óta kedvezőtlenül alakuló demográfiai folyamatok és az ezek nyomán gyorsuló ütemben idősödő korstruktúra következtében a halálozások száma évről évre meghaladja a születésekét. A főként a környező országokból érkező bevándorlási többlet viszont 131 ezer fővel mérsékelte az ország népességcsökkenését az elmúlt 11 évben.
A legutóbbi két népszámlálás közötti időszakban mind a születések, mind a halálozások száma ingadozott. A születési statisztikában a 2011. év jelentette a mélypontot, azonban az azóta eltelt időszakot a családpolitikai intézkedéseknek köszönhetően a gyermekvállalási kedv emelkedése jellemezte: a teljes termékenységi arányszám a történelmi mélypontot jelentő 2011. évi 1,23-ról 1,59-ra emelkedett, és még a Covid-járvány miatti mérséklődés mellett is 1,5 fölött maradt.
Budapesten 1 millió 682 ezren élnek, az ország második legnépesebb térsége Pest vármegye (1 millió 339 ezer fő).
A legkisebb népességszámú Nógrád vármegye pedig 183 ezer főt számlál. A belföldi vándorlások alakulása egyes vármegyék lélekszámát erősen befolyásolja. A legutóbbi két népszámlálás közötti vándorlási folyamatok legnagyobb nyertese Pest vármegye, ezzel szemben Borsod-Abaúj-Zemplén népességmegtartó ereje volt a leggyengébb.
A fővárosban 3204-en élnek egy négyzetkilométernyi területen, a vármegyék közül pedig Pest (210 fő) emelkedik ki. A legritkábban lakott Somogyban alig negyedannyian laknak egy négyzetkilométeren, mint Pest vármegyében.
A két legutóbbi népszámlálás között a nagyvárosok népessége csökkent a leginkább, a megyei jogú városokban 142 ezerrel élnek kevesebben, a többi településtípust jóval kevésbé érintette a fogyás, legkevésbé a falvakat.
2022-ben 4,6 millió lakás volt az országban, számuk egyre bővül.
A lakásépítéseket tekintve a legutóbbi két népszámlálás között 2013-ban volt a mélypont, majd az évtized második felében felgyorsult a lakásépítések üteme. A lakásállomány Békés kivételével az ország valamennyi vármegyéjében növekedett, a legnagyobb mértékben Győr-Moson-Sopron, Pest és Somogy vármegyében. A dunántúli vármegyék esetében jellemzően nagyobb volt a lakásszám-növekedés, mint a keleti országrészben.
Idén tavasszal további előzetes adatok megjelentetését tervezi a KSH, amelyek újabb részleteket tárnak fel a népesség és a lakások jellemzőiről, ősszel pedig – kevesebb mint egy évvel az összeírás befejezését követően – már a végleges, részletes eredmények állnak majd a felhasználók rendelkezésére. Az adatok feldolgozása folyamatos, az egyre gazdagabb információkat az érdeklődők a KSH honlapjának népszámlálási aloldalán tanulmányozhatják, illetve a népszámlálás tájékoztatási adatbázisában is elérhetők lesznek.
Ezúton is megragadom az alkalmat arra, hogy megköszönjem a Tisztelt Olvasóknak, hogy – adatszolgáltatóként, esetleg közreműködőként is – hozzájárultak a népszámlálás sikeréhez.
Kérem, hogy látogassanak el a KSH honlapjára, kísérjék figyelemmel a frissülő, bővülő népszámlálási adatokat. Bízom benne, hogy mindenki megtalálja majd az érdeklődésének megfelelő információt!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.