Az 1000 milliárd dolláros kötéltánc
Hosszú hónapokig húzódott a költségvetési szappanopera az USA-ban, míg május legvégén sikerült megegyezni a 31 400 milliárd dolláros adósságplafon kétéves felfüggesztéséről. Ennek köszönhetően, újra bocsáthat ki az USA Kincstára állampapírt annak érdekében, hogy a folyó kiadásokat fedezni tudja. Nagy szükség volt a megegyezésre, ugyanis május végére 49 milliárd dollár alá csökkent az amerikai kincstári számla egyenlege, ami az utóbbi 5 év átlagában 637 milliárd dolláron állt.
Mit jelentett pontosan az alacsony számlaegyenleg? 2023. június 5-én 100 milliárd dollárt jelentősen meghaladó kiadási kötelezettsége volt az USA kormányzatnak. Az alacsony kincstári számla egyenleggel az államcsőd egyedül úgy volt elkerülhető, hogy június 5-én összesen 173 milliárd dollár értékben bocsátottak ki 44-napos, 3- és 6-hónapos kincstárjegyeket. Az értékpapírok kibocsátásával a kincstári számla egyenlege emelkedett és lehetővé váltak a kifizetések. A kiélezett helyzetet jól jellemzi, hogy a rekord mértékű kincstárjegy kibocsátás ellenére két nappal később, június 7-én a kincstári számla egyenlege már újra csak 44,7 milliárd dollár volt. Vagyis, ha nem született volna meg az utolsó pillanatban a megegyezés és a forrásbevonás, valamely pénzügyi kötelezettségének nem tudott volna az USA Kincstára eleget tenni.
Miről szólt Joe Biden elnök és Kevin McCarthy, az Alsóház elnökének megegyezése, amit Fiskális Felelősségi Törvényként szavazott meg a parlament két háza? A legfontosabb, hogy ideiglenesen feloldották az adósság felső korlátját, így további forrást vonhat be a Kincstár kötvénykibocsátással.
A megállapodás szerint 2025 első negyedévig korlát nélkül emelhető az adósság, ami azt jelenti, hogy a szokásostól eltérően nem egy fix összegig emelték az adósság lehetséges mértékét, hanem összeghatár nélkül időkorláthoz kötötték.
A konszenzus azonban feltételes, mert a védelmi költségek nélkül vett kiadásokat korlátozták 2024-re és 2025-re. Ami a legfontosabb, hogy a növekvő USA államadósság kapcsán hosszabb távú megoldást a megegyezés nem tartalmaz. A Kongresszusi Költségvetési Hivatal hosszú távú előrejelzése szerint az idei évi 5,3 százalékos GDP-arányos költségvetési hiány 2,4 százalékos GDP-arányos kamatkiadással jár, ami 2033-ra 6,9 százalékos deficitre fog duzzadni 3,6 százalékos GDP-arányos kamatkiadások mellett. A jelenlegi 98 százalékos adósságráta eközben 118 százalékra fog gyarapodni.
A megegyezés és vele az adósságplafon eltörlése azt gondolhatnánk, hogy a veszélyek kiiktatását eredményezi. Meglepő módon a valódi pénzügyi kötéltánc az elkövetkező hónapokban köszönthet be.
A következő feladat ugyanis a kincstári számla biztonságos, többek szerint 1000 milliárd dollár környéki szintre való feltöltése.
Ez azt jelenti, hogy jelentős állampapír kibocsátásra lesz szükség, amit a piaci szereplőknek kell lejegyezni. Másképp fogalmazva, a pénzpiaci alapok, biztosítók és a bankok szabad likviditásuk egy jelentős részét az államnak adják kölcsön, hogy a költségvetésen keresztül az állam a kiadásait fedezni tudja.
És ezzel eljutottunk az USA gazdaságpolitikájának legkomplexebb rövidtávú kérdéséhez. Milyen lejáratú és ezáltal mely pénzügyi intézményeket célzó állampapírokat fog kibocsátani a Kincstár? Ez nagyon fontos a teljes hozamgörbe alakulása miatt, amit a Fed szigorítása erőteljesen felfelé tolt az utóbbi másfél évben. Idén márciusban láthattuk, hogy a hozamgörbe menedzselése azért is fontos, mert a bankok és más pénzügyi intézmények kamatkockázatot futnak és a rosszul kezelt kockázat könnyedén csődeseményhez vezethet. Emiatt kiemelt jelentőségű, hogy a Kincstár és a Fed együttműködése a pénzügyi stabilitást a legkevésbé veszélyeztesse. A Fed a magas infláció miatt az államkötvény állományát leépíti és ebből nem tud könnyen visszafordulni.
Ezért most a kibocsátási szerkezet alakításában a Kincstáré a főszerep. A kulcskérdés, hogy mekkora lesz a kincstárjegyek és a kötvények aránya az új nettó kibocsátáson belül. Előbbi a pénzpiaci alapok fordított repo eszközben tartott felesleges likviditását, utóbbi a bankok a Fed tartalékszámláin elhelyezett likviditását érintheti negatívan. A likviditás kulcsfontosságú pénzügyi piaci mutató, ha makro- vagy mikroszinten elégtelen a likviditás, akkor gyorsan válsággóc alakulhat ki. A bankrendszer egészének likviditása emellett az utóbbi két évben erős korrelációt mutat az S&P500 amerikai tőzsdeindexekkel. Az utolsó adósságplafon emelést követő kincstári számla feltöltés 2021-ben 900 milliárd dollárral csökkentette a banki tartalékokat. Amennyiben a kötéltánc most is a banki tartalékok hasonló mértékű csökkenéséhez vezet, úgy a piaci feszültségek a következő két negyedévben visszatérhetnek az amerikai pénzügyi piacokon.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.