BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
fedezet

Ingatlanalapok: a gyors visszaváltás és a lassan eladható fedezet dilemmája

Az ingatlanbefektetési alapok továbbra is nagy népszerűségnek örvendenek a magyar befektetők között. Az e befektetési formába vetett bizalom és a működésük stabilitása érdekében a hosszabb és rövidebb visszaváltási periódusú befektetési jegyek körüli aktuális, lényeges kérdések tisztázására egy kormányrendelet és egy MNB ajánlás is napvilágot látott. Cikkünk 1. része az ingatlanalapok jellemzőit, a hazai jogi keretrendszert világítja meg.
Szerző képe
Dr. Nagy Tamás
az MNB vezető tőkepiaci felügyelője
2023.12.28., csütörtök 14:00

Továbbra is töretlen az ingatlanbefektetések népszerűsége mind szakmai, mind lakossági körökben. A lakossági befektetők igényeit tudják kiszolgálni a befektetési piacon számukra is széles körűen elérhető nyilvános, nyílt végű ingatlanalapok befektetési jegyei. A számukra kínált ingatlanalapok befektetési jegyei között vannak pár nap alatt, illetve legalább 180 nap alatt visszaválthatók is. 

Első pillantásra egyértelműnek tűnik, hogy a rövid visszaváltási idejű befektetési jegyek előnyösebbek, hiszen azokból gyorsabban juthat pénzhez a befektető. A vállalt egy-két napos kifizetési időtartam alatt azonban még egy lakást sem lehetséges eladni, nemhogy például egy hatalmas plázát. Mi történik ilyen esetben? A mögöttes ingatlan vagyon természetesen fedezetet nyújt a követelésre, de ahhoz a befektetők – adott esetben – csak később, az ingatlan tényleges eladása után tudnának majd hozzájutni.

House,Model,Balance,Equilibrium,Concept.,Real,Estate,Money
Fotó: Shutterstock

A visszaváltási és ingatlanértékesítési időtávok közötti különbségből felmerülő kockázatok okán adta ki 2019-ben az MNB 5/2019. (IV.1.) számú ajánlását (2019. évi ajánlás). Ennek elvárásai szerint az ingatlanalapok létrehozták a legalább 180 napos visszaváltási idejű sorozataikat, a rövid visszaváltási idejű sorozatok értékesítését pedig az akkor már eladott darabszámban befagyasztották. 

A 2019. évi ajánlás mellett kiadott MNB-körlevélben ehhez társult egy olyan szakmai javaslat is, hogy a lakossági befektetők részére elérhető ingatlanalapok eszközeiknek legalább 25 százalékát a rövid visszaváltási időhöz igazodóan gyorsan hozzáférhető eszközökben (például bankszámlán pénzben, lekötött betétben, állampapírban), úgynevezett likvid eszközökben tartsák.

Az elmúlt több mint négy évben kialakult új rendszer a Covid-időszak válságában, továbbá az orosz–ukrán konfliktus okozta turbulencia során is biztosította az ingatlanalapok teljesítőképességét a befektetési jegyeiket visszaváltó befektetők felé. 

A Gazdaságfejlesztési Minisztérium javaslatára Magyarország Kormánya meghozta az ingatlanalapok befektetési jegyeinek visszaváltásáról szóló 449/2023. (X. 3.) Korm.-rendeletet (449/2023. Korm.-rend.). A 2023. október 9. napján hatályba lépett 449/2023. Korm.-rend. – az MNB törekvéseivel összhangban – a stabil és biztonságos működéshez a hosszú visszaváltási idejű befektetési jegyek képezik a nyilvános, nyílt végű ingatlanalapok gerincét. 

Az új szabályok kizárólag a 2019. május 15. napján – azaz a 2019. évi ajánlás hatályba lépését megelőzően – már nyilvántartásba vett nyilvános, nyílt végű ingatlanalapokra vonatkoznak. Ezen alapok esetén határozták meg kötelező jelleggel a hosszú visszaváltási idejű befektetési jegyek minimum arányát: 

az alap tulajdonában álló ingatlannak minősülő eszközök értékének minimum 15 százalékát kell kitennie a kibocsátott hosszú visszaváltási idejű befektetési jegyeknek.

Ezt a szintet legkésőbb 2026. október 1. napjáig el kell érniük a rendelet hatálya alá tartozó alapoknak. 

De nem marad el az ösztönzés sem arra vonatkozóan, hogy az alapok ezt a szintet önkéntesen jóval hamarabb teljesítsék: ha a hosszú visszaváltási idejű sorozatok aránya meghaladja az elvárt 15 százalékos szintet, akkor a növekmény felével emelhető a rövid visszaváltási idejű sorozatok korábban befagyasztott mennyisége. 

Tehát – a hosszú visszaváltású sorozatok bővülésével – a befektetők számára ismét elérhetővé válhatnak a piacon a rövid visszaváltási idejű sorozatok befektetési jegyei.

Mindez azonban úgy fog történni, hogy a hosszú visszaváltási idejű sorozatok értékének a növekedése a jövőben is kétszerese lesz a rövid visszaváltási idejű sorozatok növekedésének. Ezáltal biztosított a stabilitás az alapok működésében. 

A 449/2023. Korm.-rend. hatályba lépésével az MNB 2019. évi ajánlásának aktualizálása is szükségessé vált. Az MNB széles körű egyeztetést folytatott le, amelyben a piaci szereplők részéről azok szakmai érdekképviseleti szervei (a Befektetési Szolgáltatók Szövetsége és a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége) vettek részt. Ezek nyomán az MNB kiadta az ajánlását a nyilvános, nyílt végű ingatlanalapok befektetési jegyeinek forgalomba hozataláról, likviditási profiljának kialakításáról, illetve koncentrációs kockázatainak kezeléséről (2023. évi ajánlás), amely a 2019. évi ajánlás helyébe lép.

A szerző további cikkei

Továbbiak

Vélemény cikkek

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.