késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Egy fecske is csinálhat nyarat
Két évvel ezelőtt a kecskeméti Neumann János Egyetem gépészmérnök szakán elindította a fegyvertervező és -gyártó specializációt néhány hallgatóval, akik ez év tavaszán végeztek. Mindent újonnan kellett létrehozni: a képzési tartalmat, a tananyagokat, „összevadászni” azt a néhány szakértőt, aki részt tud vállalni az oktatásban, gyakorlati együttműködő partnereket keresni, lőtéri gyakorlati feltételeket biztosítani. Az indulás nem csak a siker útját láttatta, végül mégis ez következett be. Olyan körülmények közepette, amikor a magyar hadiipar leépülésének évtizedei akadályozó tényezőt jelentettek, miközben a kormány által meghirdetett Zrínyi 2026 Haderőfejlesztési Program történelmi esélyt kínált.
2020 óta a honvédségi beszerzések ugrásszerű növekedése mellett napjainkban a szemünk előtt épül fel az új és világszínvonalú technikát kínáló magyar védelmi ipar, átfogva az ország valamennyi régióját (Győrtől Zalaegerszegen, Kaposváron, Kiskunfélegyházán és Gyulán át Nyírtelekig). Ez már a 4.0-s és az 5.0-s iparfejlesztés gyakorlati jelenléte, kormányzati és hazai, illetve külföldi privát szereplők összefogásával. Egy-két éven belül több ezer munkahely jön létre, amely fokozottan igényli majd a műszaki és az informatikai tudást. A hadiipar exportképes új kapacitásai elsődlegesen hazánk biztonságát erősítik, de emellett fontos szerepük lehet a hazai GDP és export előállítása terén is. 2030-ig elérhetjük, hogy a hazai védelmi ipar potenciálja a GDP előállítása terén is értékelhető nagyságrendet produkáljon.
A magyar védelmi ipar fejlődése és perspektívái nem hagyják érintetlenül a felsőoktatást sem.
Kecskeméten nőtt a kifejezetten ehhez kapcsolódó tanulmányokra jelentkező nappali hallgatók száma, továbbá a potenciális jelentkezők miatt jövőre elindul a diplomával rendelkezők képzése, és már ebben az évben új fejlesztési eredmények is jelentkeztek. Mindezt rendkívül erős alapokra helyezte az egyetemi és a szakirányú középfokú képzés összehangolása, a gyakorlati képzés és a k+f tevékenységek egymásra épülése, például a Csongrádon működő Diana-Gestamen intézményi (és képzési) tudáscentrummal. Az első fecske tehát nyarat csinált. Más felsőoktatási intézményekben is indultak képzések (például űripari), számottevő kutatás-fejlesztés folyik különböző témákban (önvezetőjárművek, drónok stb.), valamint a NATO általi szakmai támogatást nyújtó laboratóriumok is létesülnek. Széchenyi István „kiművelt emberfője” a korábban szinte csak civil felsőoktatási tudásbázist fokozatosan eljuttatja a hazai (illetve a nemzetközi) védelmi iparhoz, ez az együttműködés pedig vélhetően a következő évtizedekben kölcsönösen előnyös lesz.
Talán nem felesleges felidézni azt, hogy a magyar mérnöki tudás mindenkor megtermékenyítő együttműködést épített ki a hazai hadiipari cégekkel, intézményekkel.
Elég, ha Kármán Tódor I. világháború alatti aerodinamikai tevékenységére, a Juhász testvérek Gammában végzett, tüzérségi lőelemképző fejlesztésére vagy Frommer Rudolf közel száz szabadalomban testet öltött kézifegyvergyártást megalapozó gyárépítő és -fejlesztő munkájára gondolunk.
A hazai védelmi ipar kiemelt kormányzati támogatása – amely a világban és körülöttünk zajló események reális értékelésére épül – új perspektívát kínál a mérnökképzés számára is. Éljünk vele!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.