Ez az interjú reggel hétkor készül. Miniszter úr, ön mindig ilyen korán kel?
Általában négy órát alszom, de az utóbbi hetekben kevesebbet, minisztériumot kell alapítani. Ma hajnali ötkor volt az első megbeszélésem.
A pünkösdi ünnepek egyik napját a zalaegerszegi autonóm járműipari tesztpályán töltötte, amelynek a harmada már elkészült. Mikor lehet a próbapályán olyan önvezető járműveket tesztelni, amelyeket Magyarországon fejlesztettek?
Már szeptemberben elkezdődik a tesztelés. Egyébként számos cég foglalkozik Magyarországon elektromos, önvezető autók fejlesztésével, a kormány ezt támogatja a pálya kiépítésével. Egy jogszabály-módosításnak köszönhetően a hazai utakon már több cég vizsgálhat önvezető funkcióval rendelkező járműveket, persze szakértői felügyelettel, azaz ha szükséges, be lehet avatkozni. A jogszabályok adta lehetőségek szerint az amerikai, ötszintes besorolási kategória harmadik szintjén áll több európai ország – mi is –, ami azt jelenti, hogy a jármű magasan automatizált lehet, de a vezetőnek bent kell ülnie az autóban, hogy felügyelje az irányítást. A negyedik szinten az automata funkciók már működnek, de a vezető, ha akarja, irányíthatja a járművet. Az ötödik szint az, amikor a vezetőnek már esélye sincs beavatkozni, mert nincs kormánykerék, nincs fék. Ez ma még csak a tengerentúlon képzelhető el.
Az ötödik szint még távolinak tűnik Magyarországon.
Nem, már mi sem vagyunk messze tőle. Persze más felelősségi köröket jelent, és számos feltételnek kell érvényesülnie, például alkalmazni kell a redundancia elvét is, azaz két kormány- vagy két fékrendszer kell az önvezető járművekbe azért, hogy ha az egyik meghibásodik, a másik irányíthassa az autót.
Miniszterjelölti meghallgatásán, a gazdasági bizottság előtt ön azt mondta: javítani kell a magyar cégek, főként a kkv-k termelékenységi mutatóin, mert a nyugat-európai cégekhez képest 60 százalékos a teljesítményük. Miként lehet ezen javítani?
A teljes hozzáadott érték több mint 50 százalékát a munkavállalók 25 százalékát foglalkoztató multinacionális vállalatok állítják elő. Csak a maradék részét termelik meg a döntően kis- és közepes magyar vállalkozások, amelyek a dolgozók 75 százalékát alkalmazzák. Tehát nem állunk jól e téren, nem vagyunk eléggé hatékonyak. Németországban ez a mutató sokkal jobb, a német kkv-szektor nagyon erős. Sokat számít az inspiráló, együttműködő környezet. A világban zajló technológiai váltásra, kihívásokra Magyarország az innovációval tud válaszolni, ez a megoldás.
Korlátozza a hazai kkv-k teljesítményét az is, hogy alacsony mértékű az innovációs tevékenységük uniós viszonylatban is.
Az innovációs képesség kialakításához első lépésben a vállalkozónak kell felismernie és célként megfogalmaznia, hogy saját terméket akar fejleszteni. Ha a saját termék létrehozásának az igénye nincs meg, s ez most számos magyar tulajdonú cégnél gond, akkor hiába támogathatjuk az innovációs folyamatot, nem lesz sikeres. Jó példa viszont a hazai autóipar: a magyar kkv-k beszállítóként sokkal versenyképesebbek, mint ha a megrendelő például Kínából importálna alkatrészt. Jól működik a gyártás és a logisztika is.
Az innováció fejlesztéséhez a kreativitás mellett források is kellenek.
Az innováció területén az elmúlt 15 évben hatalmas forrásbőség volt. Az innovációs alap a gazdasági szereplők befizetéseit forgatja vissza kutatás-fejlesztésre. Uniós alapokból, Ginop-pályázatok révén 700 milliárd forintot nyertek el vállalatok, egyetemek gazdasági innovációra, termékfejlesztésre. Várhatóan a következő, 2021–27-es uniós költségvetési ciklusban a források számottevő hányadát kutatás-fejlesztési célokra különítik el, mert Európa most nem versenyképes ebben sem az USA-val, sem egyes ázsiai országokkal. Alacsony a ráfordítás összege. Reálisnak tartom azt a célt, hogy kutatás-fejlesztésre itthon a GDP 1,8 százalékát költsük el 2020-ban – 2016-ban 1,3 százalék volt ez az érték. A vállalati befektetések is nagyon fontosak. A k + f-finanszírozásban a vállalati részarány 75 százalék.
Magyarországon magas a high-tech vállalatok részesedése az exportból és az ipari termelésből, ez jó alapot nyújthat a magas hozzáadott értékű termékek részarányának növelésére. Milyen teendők vannak e tekintetben?
A multik már nem csak gyártást hoznak ide, ezért tartom blődségnek, ha valaki azt állítja, hogy összeszerelő üzemek országa vagyunk. Egyébként, ha valamit össze kell szerelni, az a teljes beszállítói lánc menedzsmentjét is magában foglalja, a komplett technológiai folyamat irányítását, fejlesztését, a humánmenedzsmenttel kapcsolatos munkát, tehát nem beszélhetünk összeszerelő üzemekről, mert mindez hatalmas tudást kíván. A Magyarországra jövő cégek tudásintenzív tevékenységet hoznak, fontos számukra, hogy legyen a közelben egyetem, elérjék a magas képzettségű munkaerőt. A gyártás mellett termékfejlesztést, kutatás-fejlesztést is végeznek, ami magas hozzáadott értéket képvisel, és igencsak távol áll az összeszereléstől.
Miként valósulhat meg és mennyi időbe telhet a magyar cégek márkaépítése, a brandek kialakítása, amiről korábban Varga Mihály miniszter és ön is szót ejtett?
Stratégiai feladatunk, hogy erősítsük azokat a magyar tulajdonú vállalatokat, amelyek valóban önálló termékkel tudnak megjelenni a hazai, illetve az európai piacon. A márkaépítés ugyanakkor rengeteg munka, a vállalatokon múlik, mikor érik be ez a folyamat. Németországban 1985-ben a Knorr-Bremse jogásza 150 millió euróért vásárolta ki a céget, ma a piaci értéke 6 milliárd euró felett van.
Azt is mondta a bizottsági meghallgatásán, hogy az elmúlt időszakban voltak lépések a szakképzés és a felnőttképzés megerősítésére, de nem állunk jól. Mit kell tenni, hogy egyre többen kapjanak korszerű digitális ismereteket?
A szakképzési rendszerbe bevonták a vállalatokat, ez a duális modell kifejezetten jól működik. El kell érni, hogy egy szakgimnázium versenytársa legyen egy gimnáziumnak. A szakgimnázium szakmai ismeretet is ad, eleve orientálja a diákot. Az iskolában kell megtanulni az alaptechnológiákat, és erre kell ráépülniük az adott cégeknél a további képzéseknek. A felnőttképzésben bőven van tennivalónk, az utóbbi években a résztvevők száma 6 százalék körül mozgott.
Palkovics László Széchenyi-díjas gépészmérnök, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma felsőoktatásért, majd oktatásért felelős államtitkári posztját töltötte be. Kormánybiztosként koordinálta a vezető nélküli és az elektromos hajtású járművek fejlesztését és gyártását, valamint az ELI Science Park projekt oktatási, kutatási és gazdaságfejlesztési koncepciójának kialakítását. A negyedik Orbán-kormányban az újonnan létrejövő innovációs és technológiai tárcát vezeti.
A teljes interjú a Világgazdaság csütörtöki számában olvasható
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.