BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Palkovics László

Hat városban születik science park

Már szeptemberben megkezdődik az önvezető járművek tesztelése a zalaegerszegi pályán – mondta a Világgazdaságnak Palkovics László. Az innovációs és technológiai miniszter erősítené a kkv-k hatékonyságát, és megnégyszerezné a felnőttképzésben részt vevők számát.
2018.05.24., csütörtök 07:10

Ez az interjú reggel hétkor készül. Miniszter úr, ön mindig ilyen korán kel?

Általában négy órát alszom, de az utóbbi hetekben kevesebbet, minisztériumot kell alapítani. Ma hajnali ötkor volt az első megbeszélésem.

A pünkösdi ünnepek egyik napját a zalaegerszegi autonóm járműipari tesztpályán töltötte, amelynek a harmada már elkészült. Mikor lehet a próbapályán olyan önvezető járműveket tesztelni, amelyeket Magyarországon fejlesztettek?

Már szeptemberben elkezdődik a tesztelés. Egyébként számos cég foglalkozik Magyarországon elektromos, önvezető autók fejlesztésével, a kormány ezt támogatja a pálya kiépítésével. Egy jogszabály-módosításnak köszönhetően a hazai utakon már több cég vizsgálhat önvezető funkcióval rendelkező járműveket, persze szakértői felügyelettel, azaz ha szükséges, be lehet avatkozni. A jogszabályok adta lehetőségek szerint az amerikai, ötszintes besorolási kategória harmadik szintjén áll több európai ország – mi is –, ami azt jelenti, hogy a jármű magasan automatizált lehet, de a vezetőnek bent kell ülnie az autóban, hogy felügyelje az irányítást. A negyedik szinten az automata funkciók már működnek, de a vezető, ha akarja, irányíthatja a járművet. Az ötödik szint az, amikor a vezetőnek már esélye sincs beavatkozni, mert nincs kormánykerék, nincs fék. Ez ma még csak a tengerentúlon képzelhető el.

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter
Fotó: Móricz-Sabján Simon

Az ötödik szint még távolinak tűnik Magyarországon.

Nem, már mi sem vagyunk messze tőle. Persze más felelősségi köröket jelent, és számos feltételnek kell érvényesülnie, például alkalmazni kell a redundancia elvét is, azaz két kormány- vagy két fékrendszer kell az önvezető járművekbe azért, hogy ha az egyik meghibásodik, a másik irányíthassa az autót.

Miniszterjelölti meghallgatásán, a gazdasági bizottság előtt ön azt mondta: javítani kell a magyar cégek, főként a kkv-k termelékenységi mutatóin, mert a nyugat-európai cégekhez képest 60 százalékos a teljesítményük. Miként lehet ezen javítani?

A teljes hozzáadott érték több mint 50 százalékát a munkavállalók 25 százalékát foglalkoztató multinacionális vállalatok állítják elő. Csak a maradék részét termelik meg a döntően kis- és közepes magyar vállalkozások, amelyek a dolgozók 75 százalékát alkalmazzák. Tehát nem állunk jól e téren, nem vagyunk eléggé hatékonyak. Németországban ez a mutató sokkal jobb, a német kkv-szektor nagyon erős. Sokat számít az inspiráló, együttműködő környezet. A világban zajló technológiai váltásra, kihívásokra Magyarország az innovációval tud válaszolni, ez a megoldás.

Korlátozza a hazai kkv-k teljesítményét az is, hogy alacsony mértékű az innovációs tevékenységük uniós viszonylatban is.

Az innovációs képesség kialakításához első lépésben a vállalkozónak kell felismernie és célként megfogalmaznia, hogy saját terméket akar fejleszteni. Ha a saját termék létrehozásának az igénye nincs meg, s ez most számos magyar tulajdonú cégnél gond, akkor hiába támogathatjuk az innovációs folyamatot, nem lesz sikeres. Jó példa viszont a hazai autóipar: a magyar kkv-k beszállítóként sokkal versenyképesebbek, mint ha a megrendelő például Kínából importálna alkatrészt. Jól működik a gyártás és a logisztika is.

Az innováció fejlesztéséhez a kreativitás mellett források is kellenek.

Az innováció területén az elmúlt 15 évben hatalmas forrásbőség volt. Az innovációs alap a gazdasági szereplők befizetéseit forgatja vissza kutatás-fejlesztésre. Uniós alapokból, Ginop-pályázatok révén 700 milliárd forintot nyertek el vállalatok, egyetemek gazdasági innovációra, termékfejlesztésre. Várhatóan a következő, 2021–27-es uniós költségvetési ciklusban a források számottevő hányadát kutatás-fejlesztési célokra különítik el, mert Európa most nem versenyképes ebben sem az USA-val, sem egyes ázsiai országokkal. Alacsony a ráfordítás összege. Reálisnak tartom azt a célt, hogy kutatás-fejlesztésre itthon a GDP 1,8 százalékát költsük el 2020-ban – 2016-ban 1,3 százalék volt ez az érték. A vállalati befektetések is nagyon fontosak. A k + f-finanszírozásban a vállalati részarány 75 százalék.

Magyarországon magas a high-tech vállalatok részesedése az exportból és az ipari termelésből, ez jó alapot nyújthat a magas hozzáadott értékű termékek részarányának növelésére. Milyen teendők vannak e tekintetben?

A multik már nem csak gyártást hoznak ide, ezért tartom blődségnek, ha valaki azt állítja, hogy összeszerelő üzemek országa vagyunk. Egyébként, ha valamit össze kell szerelni, az a teljes beszállítói lánc menedzsmentjét is magában foglalja, a komplett technológiai folyamat irányítását, fejlesztését, a humánmenedzsmenttel kapcsolatos munkát, tehát nem beszélhetünk összeszerelő üzemekről, mert mindez hatalmas tudást kíván. A Magyarországra jövő cégek tudásintenzív tevékenységet hoznak, fontos számukra, hogy legyen a közelben egyetem, elérjék a magas képzettségű munkaerőt. A gyártás mellett termékfejlesztést, kutatás-fejlesztést is végeznek, ami magas hozzáadott értéket képvisel, és igencsak távol áll az összeszereléstől.

Miként valósulhat meg és mennyi időbe telhet a magyar cégek márkaépítése, a brandek kialakítása, amiről korábban Varga Mihály miniszter és ön is szót ejtett?

Stratégiai feladatunk, hogy erősítsük azokat a magyar tulajdonú vállalatokat, amelyek valóban önálló termékkel tudnak megjelenni a hazai, illetve az európai piacon. A márkaépítés ugyanakkor rengeteg munka, a vállalatokon múlik, mikor érik be ez a folyamat. Németországban 1985-ben a Knorr-Bremse jogásza 150 millió euróért vásárolta ki a céget, ma a piaci értéke 6 milliárd euró felett van.

Azt is mondta a bizottsági meghallgatásán, hogy az elmúlt időszakban voltak lépések a szakképzés és a felnőttképzés megerősítésére, de nem állunk jól. Mit kell tenni, hogy egyre többen kapjanak korszerű digitális ismereteket?

A szakképzési rendszerbe bevonták a vállalatokat, ez a duális modell kifejezetten jól működik. El kell érni, hogy egy szakgimnázium versenytársa legyen egy gimnáziumnak. A szakgimnázium szakmai ismeretet is ad, eleve orientálja a diákot. Az iskolában kell megtanulni az alaptechnológiákat, és erre kell ráépülniük az adott cégeknél a további képzéseknek. A felnőttképzésben bőven van tennivalónk, az utóbbi években a résztvevők száma 6 százalék körül mozgott.

Pályakép

Palkovics László Széchenyi-díjas gépészmérnök, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma felsőoktatásért, majd oktatásért felelős államtitkári posztját töltötte be. Kormánybiztosként koordinálta a vezető nélküli és az elektromos hajtású járművek fejlesztését és gyártását, valamint az ELI Science Park projekt oktatási, kutatási és gazdaságfejlesztési koncepciójának kialakítását. A negyedik Orbán-kormányban az újonnan létrejövő innovációs és technológiai tárcát vezeti.

A teljes interjú a Világgazdaság csütörtöki számában olvasható

A szerző további cikkei

Vélemény cikkek

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.