A munkaerőpiac azonnal jelez

Alapvetően pozitívnak ítéli meg az idei felsőoktatási felvételi tapasztalatait a Magyar Rektori Konferencia nyár elején megválasztott elnöke, ugyanakkor a műszaki és természettudományi szakok továbbra is mostohának számítanak a fiatalok körében. Rudas Imre szerint az új pontozási szisztémának köszönhetően – az idén már 480 pont volt a maximum – jobban széthúzódott a mezőny, így igazságosabb eredmények születtek. S azt is örömtelinek tartja, hogy a vidéki intézmények a vártnál több hallgatót fogadhatnak, holott tavaly még úgy tűnt, a kisebb intézmények komoly bajba kerülhetnek, nem bírják majd a versenyt a többiekkel. Ezt a Budapesti Műszaki Főiskola rektora azzal magyarázza, ezek az egyetemek, főiskolák hatásos akciókat folytattak, hogy minél többen jelentkezzenek hozzájuk első helyen.
Ugyanakkor minden országos és intézményi kampány ellenére sokkal kevesebben adták be papírjaikat a műszaki és természettudományos szakokra a tél végén, így nem csoda, hogy ezekre a helyekre az átlagosnál alacsonyabb pontszámokkal – akár 160-nal is – be lehetett jutni. Ez arra utal, hogy ezeknek a diákoknak az átlagos felkészültsége is gyengébb. Rudas szerint ez azért nagy baj, mert épp az ilyen diplomások tudnának könnyedén elhelyezkedni, szemben a jogászokkal, pszichológusokkal, kommunikációs szakemberekkel, holott ez utóbbiaknak magasabb pontszámot kellett elérniük. Az úgynevezett reál tantárgyak népszerűségvesztését a nemzetgazdasági kihatásai miatt is alaposan ki kell vizsgálni, ennek elkészültéig csak a saját tapasztalataira, megérzésére hivatkozhat. A gyerek pályaválasztásában döntő szerepük van a szülőknek, akik megmagyarázhatatlan módon nem tartják elég elegánsnak a mérnöki, a természettudományos szakmákat. Másrészt ezeken a szakokon év közben is sokat kell tanulni, rajzolni, gyakorlati képzéseken részt venni, s ehhez nem nagyon fűlik a diákok foga. S ezek az intézmények kemény követelmények elé állítják a hallgatóikat, hiszen a munkaerőpiac azonnal jelzi, ha nem megfelelő tudású diákokat bocsát ki valamelyik egyetem, főiskola. Ezért viszonylag sok az évismétlés, a végleges kibukás. De ami még szomorúbb, a fiatalok jelentős részének az általános műveltsége is alacsony, sokaknak a szövegértéssel is gondjuk van, ezzel szemben a nyelvtudás terén sokkal jobban állnak, mint a korábban érettségizettek.
Rudas tisztában van azzal, hogy ősszel, a tanév kezdetekor újra terítékre kerül a rektorok nagy vitát kiváltó javaslata, miszerint módosítani kellene a jelenlegi felsőoktatási törvénynek az államilag támogatott, illetve a költségtérítéses képzésre vonatkozó részét. Bár előrelépés, hogy a korábbi évekhez képest ez évtől a két finanszírozási formában tanulók 15-15 százaléka helyet cserél, de ez így sem teljesen igazságos: egy-két ponton múlik, hogy valakinek fizetnie kell, vagy sem. Holott a pontszám attól is függ, ki milyen erős középiskolába járt. A rektorok azt szorgalmazzák, hogy az átmenet lépcsőzetes legyen, a diákokat a tanulmányi eredményük alapján osszák be a fizetési kategóriákba. Így lenne olyan, aki keveset, míg mások többet fizetnének, s olyanok is, akiknek viszonylag mélyen a zsebükbe kellene nyúlniuk. Az intézményvezetők azonban állítják, összességében nem szednének be több pénzt a mostani rendszernél. Arra a felvetésre, hogy a hallgatói önkormányzatok vezetői ezt a megoldást rosszabbnak tartják az eddiginél is – hiszen sok fiatal nem tudna fizetni, s abba kellene hagynia a tanulmányait –, a rektori konferencia elnöke kijelentette: a felsőoktatás a teljesítményről szól, aki a hiányzó tehetsége, szorgalma miatt nem képes helytállni, az kiesik.