Adómódosítások: tényleg több marad a zsebben? Utánaszámoltunk
Lapunk számítása szerint a jelenleg átlagosnak nevezhető, 200 ezer forintos havi bruttó jövedelem mellett valóban maradhat néhány ezer forint az adózók zsebében, alacsonyabb és magasabb jövedelemszinteken azonban bizonyos esetekben már nem is beszélhetünk a nettó pozíció javulásáról.
Oszkó is rámutatott: a jelenlegi gazdasági körülmények között csak úgy van lehetőség a személyi jövedelemadó és a járulékteher lefaragására, ha más adónemekből pótolni lehet a költségvetésből kieső bevételeket. A pénzügyminiszter hangsúlyozta: számításuk szerint a GDP-arányos összes adóterhelés valamelyest csökken mind az idén, mind jövőre, vagyis az állam összességében kevesebbet szed be az adózóktól. Kérdés, hogy a vállalkozásoknál a járulékcsökkentés hatására mutatkozó megtakarítás hogyan csapódik le a magánszemélyek és más adózók körében.
A Pénzügyminisztérium jövedelemkalkulátora itt érhető el
Lehetetlen néhány száz vagy ezer forintos pontossággal megbecsülni, hogy az egyes adózók hogyan is járnak a néhány kivétellel 2009. július 1-jén és 2010. január 1-jén hatályba lépő módosításokkal, ehhez ugyanis rengeteg tényezőt kell figyelembe venni. A személyi jövedelemadó változását tegnap óta könnyűszerrel ki lehet számolni, a pénzügyi tárca honlapján ugyanis elérhető az erre szolgáló kalkulátor. Ebből világosan leszűrhető, hogy a minimálbér kétszereséig néhány száz, e felett pedig akár több ezer – maximálisan közel 20 ezer – forintos javulással számolhatunk, egészen havi kétmillió forintos bruttó keresetig, ahol jövőre már nőni fog az adóterhelés.
Ez az a keret, amit jelentősen megkurtítanak az egyéb módosítások. Az adókedvezmények megvonása sok tízezer adózót érint, ám ennél is több család jövedelmében okoz havi néhány ezer forintos csökkenést a családi pótlék bevonása az szja adóalapjába. Ha az ingatlanadó csak a 30 millió forint feletti házakra és lakásokra vonatkozik, ez egy meglehetősen szűk, néhány százezer fős kört érint (a táblázat készítése során ezzel a teherrel csak havi félmillió forintos bruttó jövedelemnél számoltunk).
Az áfa- és a jövedékiadó-emelés hatását a háztartások fogyasztására vonatkozó KSH-adatok alapján igyekeztünk megbecsülni, figyelembe véve a bruttó jövedelemben és a fogyasztási szokásokban mutatkozó eltéréseket.
Az eredmények még így is igen tág skálán szórnak, az azonban leszögezhető, hogy az alacsonyabb jövedelemszinteken ezek a módosítások néhány ezer forintos kiesést okoznak, ám magasabb keresetek mellett is elviszik a nettó növekmény harmadát-felét.
Nemigen adják majd a juttatásokat
A Szonda Ipsos tegnap közzétett felmérése szerint 32 százalékos adókulcs esetén is a munkáltatók csak bő négytizede tartaná fenn a természetbeni juttatásokat, ám ők is a jelenlegi keretösszeg rovására fizetnék meg az adó- és járulékterheket. A vállalkozások egyötöde azonban egyenesen megszüntetné azokat.Akutatás szerint a közepes és nagyvállalatok 93 százaléka jelenleg ad valamilyen béren kívüli juttatást.
Nehéz számszerűsíteni a cafeteriaelemek megadóztatásának hatását is. Nemcsak azért, mert a különböző juttatásokra eltérő, 32 vagy 95,6 százalékos teher rakódik, hanem azért is, mert ezek a juttatások általában a nagyobb cégek körében dívnak. Valószínű, hogy ezek a vállalkozások a 32 százalékos kulcs alá tartozó juttatásokat őrzik meg, ezek nettó értéke azonban az adóteherrel megegyező mértékben csökken.
Akutatás szerint a közepes és nagyvállalatok 93 százaléka jelenleg ad valamilyen béren kívüli juttatást. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.