Helyzetkép: Magas adók és alacsony foglalkoztatottság

A tanulmány készítői szerint a kialakult helyzetre a foglalkoztatás növelése jelenthet gyógyírt, ez azonban elképzelhetetlen a munkát terhelő adók csökkentése nélkül.

A tanulmány arra is rámutat, hogy az 1997-2000 közötti időszakban még intenzíven nőtt a foglalkoztatás, onnantól kezdve azonban folyamatosan csökken a szint. Ennek legfőbb okai a munkát terhelő magas adók, valamint az uniós átlaghoz képest jóval nagyobb jóléti transzfer-kifizetések. Ez utóbbi egyik ékes példája, hogy a rokkant-ellátásban részesülők aránya az unióban Magyarországon a legmagasabb: a 25-64 éves népesség 11 százaléka kap valamilyen rokkantsági ellátást.

Súlyos problémát jelent hazánkban a már előbb említett adók mértéke is. Az Európai Unióban csupán Belgium előz meg minket a munkára kivetett sarcok tekintetében. Aktivitási rátánkkal azonban nem büszkélkedhetünk ilyen eredményekkel: 60 százalékos mutatónkkal csupán Máltát előzzük meg a tagországok listáján.

A szakértők szerint a kialakult helyzetre a foglalkoztatás növelése lehet a válasz, ez azonban elképzelhetetlen a foglalkoztatást terhelő adók csökkentése nélkül. További megoldásként merült fel a fogyasztást terhelő adók emelése: a normál ÁFA-kulcs 5 százalékpontos emelése – a fogyasztás jelentős visszaesése nélkül – mintegy 400 milliárd forintos megtakarítást hozhat az államnak. Ugyancsak megtakarítást eredményezhet a jövedéki adók 8-10 százalékpontos emelése is, ami viszont kétség kívül megjelenne valamennyi termék fogyasztási árában is.