A költségvetési egyensúly további javítása nem képzelhető el másként, mint az államadósság minél gyorsabb és meredekebb ütemű csökkentésével. Ezt a sokak által osztott nézetet erősítette meg tegnap Oszkó Péter pénzügyminiszter egy a nemzetközi kamarák által szervezett üzleti fórumon Budapesten.
Oszkó rámutatott: az adósság okozta kamatterhelés éves szinten közel 1200 milliárd forintos kiadást jelent az állami büdzsének. A jövő évi költségvetési törvényjavaslat szerint ez a tétel 2010-ben egészen pontosan 1215 milliárd forint lesz, mintegy 20 milliárd forinttal több, mint az idén. Ennek a tehertételnek a mérséklése jelentős mértékű adócsökkentést és gazdaságélénkítést tenne lehetővé. „A következő években az adósság- és a kamatszint csökkentése, valamint a kockázati besorolás javítása a kormány fő feladata” – fogalmazott a pénzügyminiszter.
Hozzátette: a kormány mintegy 1000 milliárd forintos megtakarítást valósított meg az utóbbi hónapokban hozott döntésekkel az állami kiadások terén. Ha a gazdaság nem esik vissza az idén 6,7, jövőre pedig további néhány tized százalékkal, akkor ezek a változások számottevő adócsökkentési lehetőséget teremtettek volna. Már 2008-as GDP-színvonallal számolva is lehetővé válna a helyi iparűzési adó megszüntetése, így azonban a versenyképességet érintő adóterhelés – a személyi jövedelemadó és a tb-járulékok – lefaragása csak más adónemek szerepének erősítésével történhetett meg.
Nagy eredmény ugyanakkor, hogy a bevételkiesés ellensúlyozása lehetővé válik a kiadáscsökkentéssel, így nem nő tovább az adósság mértéke – vélekedett a pénzügyi tárca vezetője. Megítélése szerint azonban még mindig van lehetőség megtakarításokra a szociális és elsősorban az önkormányzati rendszer terén.
Bár az idén és jövőre még nem túl rózsásak a növekedési kilátások, a mostani átalakításoknak hála, 2011-től gyors növekedési pályára állhat a magyar gazdaság – fogalmazott, utalva a Bank of America nemrég közzétett, igen bizakodó prognózisára. A költségvetési konszolidáció igen fontos versenyképességi kérdés is: míg a 2006-os kiigazítás csökkentette, a 2009-es átalakítások javítják a potenciális növekedés ütemét. Így jó esély van arra, hogy mire az exportpiacokon bekövetkezik az élénkülés, Magyarországon egy jóval kedvezőbb közteher-viselési szabályozás érvényesül. Ehhez segítené hozzá a magyar gazdaságot a további 5 százalékpontos járulékcsökkentés, valamint a járulékfizetési felső határ bevezetése – vetítette előre a közeljövő feladatait a pénzügyi tárca vezetője. A kormány már a 2010-es adócsomag nyár eleji elfogadásakor határozott arról, hogy a személyi jövedelemadó sávhatára jövőre ötmillió, 2011-től pedig 15 millió forintra emelkedik. Ezzel az adófizetők mintegy kilenctizede már 2010-ben az alacsonyabb, 19 százalékos – a bruttósítást is figyelembe véve több mint 24 százalékos – adókulcs alá kerül, 2011-től pedig valójában csak az igen magas keresetű – egy-két százaléknyi – adózókat érinti a magasabb adósáv. Ha pedig az egyelőre törvénybe nem iktatott, ám a 2010-es kormányalakításra esélyes Fidesz célkitűzései között is fel-felbukkanó további tb-járulék-csökkentést is figyelembe veszszük, az élőmunkára rakodó terhek valóban jelentős mértékű csökkenéséről beszélhetünk. Igaz, éppen ezekkel kapcsolatosan többen – köztük a Költségvetési Tanács is – olyan aggodalmakat fogalmaztak meg, melyek szerint ekkora adó- és járulékbevétel-kiesést már nem visel el a büdzsé a hiány „elszabadulásának” veszélye nélkül. KR
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.