Surányi: A pénzt fel kellett szívni - A válság költségvetési következményei

A gazdaságpolitika irányítói úgy vélték, hogy erőteljes anticiklikus fiskális és a monetáris politikával – képesek a tőkés gazdaság természetes ciklikusságát kisimítani. Ez hosszú időn át sikerült, talán túl jól is, ezért egyre nagyobb feszültségek halmozódtak fel. A lakosság és a vállalatok megtakarításai azonban olyan alacsony szintre estek vissza, hogy a külső egyensúly 1998-tól elkezdett erőteljesen romlani - mondta Surányi György a Harvard Business Review-nak.

Ebben a helyzetben jött a költségvetési lazítás, az adócsökkentés, továbbá a háborúk Irakban és Afganisztánban, ami felnyomta a hiányt. Ehhez az egész időszakban roppant laza monetáris politika társult, egyre nőtt a pénzkínálat - egyre olcsóbban.

A pénzt fel kellett szívni, és kissé leegyszerűsítve ez ment a subprime piacra, ez inspirálta a lakásépítési boomot, és kialakította az ingatlanpiaci árbuborékot. A drágulással mind vonzóbbnak tűnt a lakáspiaci befektetés, az ingatlantulajdonosok az hitték, hogy egyre gazdagabbak és mind több jelzáloghitelt vettek fel - fogyasztásra.

Ugyanakkor a laza költségvetési és laza monetáris politika fenntarthatatlan külső egyensúlyhiányhoz vezetett.

Surányi szerint az euró bevezetése egyáltalán nem jelent megoldást mindenre.

A nyilatkozat további részletei a Harvard Business Review-ban