Az IMF dicséri Romániát, és utalja a hitelt - Görögország is kap

Románia ezzel eddig 9,32 milliárd euróhoz jutott a programból. Ezzel együtt az IMF jóváhagyta, hogy ismét puhították az idei deficitcélt. A román kormány és az IMF eredetileg abban állapodott meg, hogy Románia az idén a hazai össztermékhez (GDP) képest 3,6 százalékos államháztartási hiányt céloz meg. Az idei célt már tavaly októberben 5,9 százalékra emelték, majd most tovább enyhítették a követelményt, 6,8 százalékra.

Az első negyedév után ugyanis kiderült, hogy a módosított hiánycél is teljesíthetetlen, sőt, az IMF elemzése szerint 9,1 százalékos deficit lett volna várható ez év végén sürgős kiegészítő intézkedések nélkül. Szintén tavaly októberben a tavalyi hiánycélt is emelték: 7,3 százalékra az eredeti egyezség szerinti 4,6 százalékról. A hiány végül 8,3 százalékos lett az EU statisztikai hivatalának első becslése szerint.

Az IMF igazgatótanácsának most hét végi közleménye szerint dicséretes a román kormány erőfeszítése a költségvetési helyzet romlása okozta, rövid távú kockázatok leküzdésében.

Az IMF szerint a román kormány helyesen igyekszik egyensúlyt teremteni a kiadáscsökkentés és az adóemelés között oly módon, hogy tompítja a szociális hatásokat, miközben határozottan bánik a közületi bérek és fizetések hatalmas számlájával.

Az igazgatótanács most sürgette a román kormányt a nyugdíjreform és a közszférabeli bérpolitika reformjának befejezésére. Fontosnak nevezte a közalkalmazotti munkahelyek számának tervezett csökkentését, az egészségügy és az önkormányzatok finanszírozásának módosítását és az adószedés erősítését.

Az igazgatótanács szerint ezek a reformok lehetővé tennék, hogy Románia államháztartási hiánya csökkenő pályán marad középtávon. Az IMF keretét az EU és a Világbank hozzájárulása egészíti ki, összesen 20 milliárd eurós keretté.

Görögország is hozzájut a részlethez

Görögország is rövidesen megkapja a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az EU készenléti hitelkeretének második részletét, ugyanis teljesítette a feltételeket - így vélekedett a hét végén a görög pénzügyminiszter, Jeórjiosz Papakonsztantinu.

Az EU, az IMF és az Európai Központi Bank (EKB) hivatalnokai hétfőn kezdik Athénban a keretegyezmény szerint esedékes, első felülvizsgálatot, ellenőrizendő, hogy Görögország betartja-e a 110 milliárd eurós program feltételeit. A hároméves keret májusi megnyitásakor Görögország azonnal fölvehetett 20 milliárd eurót, most pedig 9 milliárd eurót utalnak majd az országnak, ha a felülvizsgálat sikerrel zárul.

"A június végéig egyezményesen előírt intézkedéseket megtettük, és azóta is már továbbléptünk a nyugdíjreformtörvény elfogadásával" - idézte a görög pénzügyminisztert a londoni Financial Times.

Az EU, az IMF és az EKB szakemberei már június végén jó osztályzatokat adtak előzetesen, mondván, hogy minden jel szerint a programnak megfelelően csökkentik a közkiadásokat, növelik az állami bevételeket és készítik a szerkezeti reformokat Görögországban, de figyelmeztettek, hogy rövid távon kockázatokat rejt a kórházfinanszírozás és a társadalombiztosítási egyenleg rosszabbodása.

A görög pénzügyminiszter azt is elmondta, hogy a kormány szívesen megválik a Hellenic Postbankban és az ATEbankban lévő, ellenőrző méretű állami részesedéstől, hogy nagyobb bankcsoport jöhessen létre, amely jobb tőkemegfeleléssel és nemzetközi terjeszkedéssel segítheti a görög gazdaságot. Ezeket a pénzintézeteket a nagyságra negyedik görög kereskedelmi bank, a Piraeus Bank akarja megvásárolni. Az ATEbank az egyik a közül a hét európai bank közül, amely nem felelt meg a múlt héten zárult, európai bankterhelési próbán (stressz teszt). A vizsgálatban összesen 91 bank vett részt.