Önkormányzatokat oszlathat a kormány

Jelentősen megnöveli az új alkotmány a kormány lehetőségeit arra, hogy önkormányzatokat oszlasson fel. Szigorúan is értelmezhető szabályok kerültek ugyanis a tervezetbe a helyhatóságok vagyongazdálkodásáról, így pedig sokkal könnyebben kimondható az alkotmányellenesség, mint most. Eddig ez gyakorlatilag csak akkor állhatott fenn, ha a testület tartósan nem ült össze, vagyis esély sem volt arra, hogy rendeződjön a helyzet. Az eljárás nem változna, azaz a kormány javasolhatná a helyhatóság feloszlatását, s ha az Alkotmánybíróság (AB) kimondja, hogy a működés sérti az alaptörvényt, az Országgyűlés kétharmados többséggel szavazhat róla.

A tervezet a nemzeti vagyon körébe sorolja az önkormányzat vagyonát is. Ennek átruházására vagy hasznosítására csak olyan szervezettel lehet szerződést kötni, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, illetve a nemzeti vagyon kezelésére vonatkozó tevékenysége átlátható. Az alaptörvény javaslata szerint nemzeti vagyont csak törvényben meghatározott célból lehet átruházni, törvényben meghatározott kivételekkel, az értékarányosságra is tekintettel. Mivel ennél pontosabb részleteket nem említ a szöveg, várhatóan csak a kormány és a parlamenti többség szándékaitól, valamint az AB véleményétől függ majd, szabályosnak minősítik-e egy-egy problémásabb önkormányzat gazdálkodását. Arról, hogy a jövőben a közgyűlés milyen feltételek mellett dönthet saját feloszlatásáról, az alkotmánytervezet nem rendelkezik, arról csupán egy mondat került be a szövegbe: e szerint a pontos szabályozást sarkalatos törvénnyel kell rendezni.

A leginkább problémás helyhatóság ezekben a hónapokban Esztergomé. Azon városok közül, ahol súlyos belviszályok vannak, a Komárom-Esztergom megyei városban azért lehet a többinél is komolyabb a probléma, mert már a gazdasági állapot is tarthatatlan. A város csődközelben van, a független polgármester és a fideszes közgyűlési többség szembenállása pedig odáig fajult, hogy Tétényi Éva berekesztette a legutóbbi testületi ülést, s közölte: ezután már csak egyet hív öszsze, azt, amelyen a város reorganizációs tervét kell elfogadni (pontosabban csak kellene; az előzmények alapján valószínűtlen, hogy a többség erre igent mondjon), e nélkül ugyanis felosztanák Esztergom vagyonát.
A polgármester hónapok óta kéri az Országgyűlést, oszlassa fel a testületet. E szempontból is fontos az ülésezés felfüggesztése. Jelen pillanatban ugyanis – mivel az szinte teljesen elképzelhetetlen, hogy a fideszes többség feloszlassa a testületet, bár a joguk meglenne rá – ez az egyetlen mód arra, hogy alkotmányellenesnek minősítsék a működést. Tétényi látványos lépései – mint például a péntek–szombatra tervezett séta Esztergomból Budapestre – azonban elsősorban politikai nyomásgyakorlásnak elegendők. Valószínűtlen ugyanis, hogy ha az AB alkotmánysértőnek is találná a helyzetet, a kormány javasolná a feloszlatást.

Szeged jelent érdekes ellenpéldát: az egyetlen megyei jogú városban, ahol nem a Fidesz adja a polgármestert, sokan azt várták, hogy a kormánypárti képviselők megpróbálnak előre hozott választást kicsikarni, azonban ebből nem lett semmi, s várhatóan jó ideig nem is lesz. Sok téren, köztük személyi kérdésekben is komolyak az ellentétek, ám meglepő módon a költségvetés elfogadása előtt napokkal a Fidesz a legfontosabb módosító javaslatait visszavonta, miután Botka László azzal fenyegette őket, hogy a büdzsé egész tervezetét visszahívja. Ennek nagy valószínűséggel politikai oka van: tavaly ősszel Botka fölényesen legyőzte fideszes kihívóját, a jobboldal többsége a Jobbikkal együtt is szűk a testületben, s feltehetőleg még nem kockáztatnának meg egy új választást.

Szeged jelent érdekes ellenpéldát: az egyetlen megyei jogú városban, ahol nem a Fidesz adja a polgármestert, sokan azt várták, hogy a kormánypárti képviselők megpróbálnak előre hozott választást kicsikarni, azonban ebből nem lett semmi, s várhatóan jó ideig nem is lesz. Sok téren, köztük személyi kérdésekben is komolyak az ellentétek, ám meglepő módon a költségvetés elfogadása előtt napokkal a Fidesz a legfontosabb módosító javaslatait visszavonta, miután Botka László azzal fenyegette őket, hogy a büdzsé egész tervezetét visszahívja. Ennek nagy valószínűséggel politikai oka van: tavaly ősszel Botka fölényesen legyőzte fideszes kihívóját, a jobboldal többsége a Jobbikkal együtt is szűk a testületben, s feltehetőleg még nem kockáztatnának meg egy új választást. Megszűnő tömegközlekedés Három éve nem fizet az esztergomi önkormányzat a Vértes Volánnak, ezért június végén leáll a város tömegközlekedése. A város tartozása eléri a 112 millió forintot. Németh Tamás, a Vértes Volán Zrt. vezérigazgatója a távirati irodának úgy nyilatkozott: a problémát súlyosbítja az önkormányzatnál indult adósságrendezési eljárás. Ennek keretében a tartozást befogadták, de sem garancia, sem határidő nincs a fizetési kötelezettségre. -->