BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Mélyülő krízisben a gazdaság

Negyedik hónapja zsugorodik a magyar gazdaság. Immár nem kérdés, jön a recesszió, mert a kilátások sem sokkal biztatóbbak. Szűk esztendőre kell felkészülni.

Három negatív hónapot követően ismét csökkent a Világgazdaság mutatószáma, a gyorsulási irányadó (GYIA). A hat makrogazdasági index felhasználásával a GDP változását előre jelezni képes mutatónk az előző havi szinttől szeptemberben 0,42 százalékkal maradt el, és már éves összevetésben sem mutat emelkedést. Mivel a harmadik negyedév utolsó hónapjáról van szó, és már a második negyedben is nulla növekedést mutatott a KSH GDP-statisztikája (amelyet könnyen lehet, hogy lefelé módosítanak), ezért definíció szerint is recesszióról beszélhetünk.

A mostanihoz hasonló mértékű negatív eredményt utoljára 2009 elején mutatott a GYIA, az újabb hullámvölgy kevésbé meredek, mint az akkori. Hatásában azonban mégis hasonló lehet, hiszen egy még inkább legyengült állapotban és sokkal érzékenyebb pénzügyi környezettel társulva éri el az országot.

A gyorsulási irányadó összetevői közül hat romlott az előző hónaphoz képest, kettő stagnált és kettő mutatott csak javulást. Főleg az emelkedő infláció nyomán csökkent a reálkamat, és egy másik pénzügyi jellegű mutató, a fogyasztási hitelek állománya befolyásolta kedvező irányba a GYIA-t. A kulcsmutatók, mint az ipari termelés és a német üzleti kilátások, eközben számottevően romlottak, ami jelzi, hogy az újabb gazdasági lejtmenet mögött a romló nemzetközi feltételek állnak. Romlott még a pénzmennyiséget, a rövid és hosszú lejáratú hozamok különbségét, illetve a tőzsdeindexet és a tartós munkanélküliséget reprezentáló indikátor is.
A stagnáló mutató a reálkereset, valamint az ipari belföldi értékesítés volt, az előző hónaphoz hasonlóan tehát ismét a belpiacot leképező adatok bizonyultak relatíve erősebbnek. Az idei adócsökkentéseknek tehát valószínűleg volt némi hatásuk, még ha nem is olyan mértékű, amekkorára a kormány számított.

A második negyedévi, kiábrándító növekedési adat megjelenését követően felülvizsgálták szakértők az idei és a jövő évi prognózisaikat, és jelentősen rontottak azokon, ami a GDP-bővülést illeti. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője például recesszióval számol már az idei év második felére, ami egybecseng a GYIA-mutatóból kapott információval. Nem mély lesz a visszaesés, de a stagnálásnál rosszabb a helyzet. Nem számol viszont zsugorodással Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője, szerinte néhány tizedes pluszban lehet a bővülés. Júliusban például meglepően erőteljes volt a német ipar teljesítménye, tehát a külpiacok is magukra találhatnak valamennyire.

Megnövekedett ugyanakkor a bizonytalanság, a konjunktúramutatók romlanak, de a cégek ebből egyelőre nem éreznek a piacaikon semmit – folytatta lapunknak Suppan Gergely. A szakértő szerint mindez inkább a politikába vetett bizalom drasztikus hanyatlását tükrözi európai és világszinten is.

A kilátások romlásában Török Zoltán elsősorban a külső tényezőket látja erőteljesebbnek, ami az export lassulásában mutatkozik meg. A GKI tegnap megjelent prognózisában viszont a gazdaságpolitikát, az elmúlt időszak piacellenes lépéseit okolja a helyzet romlásáért. A kutatóintézet 2012-re 1 százalékos GDP-csökkenéssel számol, amely mögött 3 százalékos fogyasztáscsökkenés áll.

Az idén viszont annak ellenére bontakozhat ki a recesszió, hogy kimondottan nem restriktív, sőt, az adóemelések miatt
expanzív a gazdaságpolitika. Ennek pozitív hozadékát azonban lehet, hogy csak 1,5-3 éves időhorizonton láthatjuk – vélekedett Török Zoltán, aki azt is kiemelte, hogy a svájci frank drasztikus erősödése egyszerűen kisöpörte az adócsökkentésből származó többletjövedelmet az országból.
A kormány szerepének megítélése egyébként is ellentmondásos. Van például egy erőteljes próbálkozás, hogy a megcsontosodott rossz struktúrákat elmozdítsák, mint például a munkavállalási hajlandóság vagy a feketegazdaság, de eddig érdemben nem sikerült előrelépni,
inkább a jövő évi büdzsé szólhat erről – vélekedik Török.

Vannak azonban olyan lépések, mint a kedvezményes végtörlesztés, amely a GKI számítása szerint 1000-1400 milliárd forintos tőkeállományt érinthet, amely viszont még fékezi is a gazdaságot. Arra számítanak ugyanis a szakértők, hogy ez év végén a lakosság minden követ megmozgat, hogy kiszálljon a devizahiteléből, ez viszont további negatív hatással lesz a fogyasztásra.

Nem oldódik a munkaerő-piaci feszültség

Magas szinten ragadt a munkanélküliség Magyarországon, már három hónapja 10,8 százalékos az állástalanok aránya. Ez derült ki a KSH legfrissebb, június–augusztusi számaiból. 463 ezer volt a munkanélküliek száma, és 3,836 millió embernek volt munkája. Utóbbi éves alapon 32 ezer fős bővülést jelent, a 75 év alatti lakosság körében most először érte el az 50 százalékot a foglalkoztatási ráta a válság kitörése óta.

Mindez nagyon enyhe javulásnak felel meg, de egybecseng a korábbi előrejelzésekkel, amelyek szintén nem vártak rohamos javulást ez évre. A legtöbb prognózis szerint pedig jövőre is 10 százalék feletti lehet az állástalanság, mivel a munkaerőpiacra visszatérőket nem tudja felszívni a gazdaság.

A kormányzat aktivitást növelő törekvéseinek elsősorban

a férfiak körében látszik az eredménye, 0,4 százalékponttal, 69,1 százalékra emelkedett a 65 év alattiak munkavállalási hajlandósága. A nőknél viszont 57 százalékon maradt a mutató.


Világgazdaság - Benke Dávid Nem oldódik a munkaerő-piaci feszültség Magas szinten ragadt a munkanélküliség Magyarországon, már három hónapja 10,8 százalékos az állástalanok aránya. Ez derült ki a KSH legfrissebb, június–augusztusi számaiból. 463 ezer volt a munkanélküliek száma, és 3,836 millió embernek volt munkája. Utóbbi éves alapon 32 ezer fős bővülést jelent, a 75 év alatti lakosság körében most először érte el az 50 százalékot a foglalkoztatási ráta a válság kitörése óta.

Mindez nagyon enyhe javulásnak felel meg, de egybecseng a korábbi előrejelzésekkel, amelyek szintén nem vártak rohamos javulást ez évre. A legtöbb prognózis szerint pedig jövőre is 10 százalék feletti lehet az állástalanság, mivel a munkaerőpiacra visszatérőket nem tudja felszívni a gazdaság.

A kormányzat aktivitást növelő törekvéseinek elsősorban

a férfiak körében látszik az eredménye, 0,4 százalékponttal, 69,1 százalékra emelkedett a 65 év alattiak munkavállalási hajlandósága. A nőknél viszont 57 százalékon maradt a mutató. Így készül a GYIA A gyorsulási irányadó (GYIA) egy elismert, nemzetközi módszereken alapuló leading indikátor típusú mutató, amelyet a GDP-t jól előre jelző részindikátorokból hoztak létre. A GYIA mindig az adott hónap reálgazdasági teljesítményét jellemzi, mivel az előbb említett jelzőszámok megfelelő idejű késleltetettjeit szerepelteti.

A Világgazdaság mutatójának hátteréről lásd bővebben: http://www.vg.hu/ gyiamutato -->

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.