BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Nem csodaszer az új IMF-program

Még jól is jöhet az Orbán-kormánynak, hogy a Nemzetközi Valutaalap igazgatótanácsa pont mostanra idÕzítette a döntést a már régebb óta elÕkészítés alatt lévÕ új hitelprogramjairól. Hiszen továbbra is összekapcsolódik a kommunikációban Magyarország és az IMF, és ez már eleve nyugtatgatja a piacokat. Az euróövezeti válságot azonban aligha enyhíti érdemben az új hitelforma.

A Nemzetközi Valutaalap a való élethez igazította, rugalmasabbá tette egyik, a válság alatt fontos szerepet játszó hitelprogramját, az úgynevezett elÕvigyázatossági hitelprogramot (PCL), amit a megfelelÕ gazdasági és intézményi alapokkal rendelkezÕ országok számára alakított ki. Ez nem változott a megújított programban sem, amelyet elÕvigyázatossági és likviditási hitelprogramnak neveztek el (PLL).

Az IMF mostani lépését a The New York Times a többi között azzal hozza összefüggésbe, hogy a washingtoni székhelyÛ nemzetközi szervezet szerepe egyre nagyobb lehet a válságkezelésben. A jelentÕs készpénztartalékokkal rendelkezÕ államok, mint Kína és Brazília, ugyanis leginkább az IMF közbenjárásával támogatnák az euróövezeti államokat, szemben az euróövezeti vezetÕk által remélt közvetlen finanszírozási formákkal. És tegyük hozzá: Kína a nem is olyan régen végrehajtott kvóta-újraleosztás eredményeként az IMF harmadik legnagyobb szavazati joggal rendelkezÕ tagországa lett a maga 6,39 százalékával az Amerikai Egyesült Államok (17,41 százalék) és Japán (6,46) után. Brazília a tizedik legjelentÕsebb tagállam ebbÕl a szempontból: 2,32 százalékos szavazati joggal. Magyarország szavazataránya 0,414 százalékos.

Az új finanszírozási forma az euróövezeti válságnak való kitettség által sújtott kisebb országok esetében segíthet. Magyarországról egyébként azt állapítja meg a New York Times, hogy az nem szenved olyan súlyos adósságtehertÕl, mint számos más európai ország, de az euróövezeti gondok miatt finanszírozási problémái adódhatnak.

Az új hitelprogram azonban aligha orvosolja majd az eurózóna komolyabb problémáit. A New York Times például kiemeli, hogy Olaszország kimentése egyelÕre túl nagy feladatnak tÛnik a korlátozott kapacitásokkal rendelkezÕ IMF számára. A Financial Times blogírója ezzel párhuzamosan azt emeli ki, hogy csak „csillapító hatású” intézkedésrÕl van szó, amely nem fogja megoldani az euróövezeti krízis gyökereit. Az új eszköz nem azoknak az országoknak szól, amelyek jelenleg komoly bajban vannak – írja a blog szerzÕje. Ráadásul elemzÕk egy része arról sincs meggyÕzÕdve, hogy valóban új hitelprogramról van szó - Charles Robertson, a Renaissance Capital elemzÕje szerint hasonló típusú segítséget kapott például 2008–2009-ben Lengyelország és Mexikó.

A cikk teljes terjedelmében csak előfizetőink számára elérhető. A cikket - az összes mai cikkel együtt - egy emelt díjú SMS elküldésével olvashatja el.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.